A kurzus kettős, egy elméleti és egy gyakorlati célt szolgál, mely bevezeti a hallgatókat a modern közép-európai nemzetek keletkezésének és egymás közti kapcsolatainak izgalmas és mindmáig aktuális témakörébe.

A kurzus első része a koncepciók megképződésével, azok kritikáival és a hozzájuk való jelenlegi tudományos viszonyulás bemutatásával foglalkozik, egyúttal áttekintést ad a magyar-szláv kulturális kapcsolatok aktuális kérdéseiről is. A kurzus további célja a kétnyelvű és kétkultúrájú hallgatók megnyerése a magyar és a szláv történelmi és kulturális kapcsolatok megismerésére és tanulmányozására. A különböző népek közti kapcsolatok a nyelvi közvetítés nélkül nem fejlődhetnének, ezért a kurzus második része bemutatja a fordítás és tolmácsolás során megjelent nyelvtechnológiai eszközök okozta kihívásokat és lehetőségeket is.

Programterv

Szerda

9.00- 10.30

Kiss Szemán Róbert: A modern közép-európai nemzetek 19. századi politikai, kulturális és nyelvi megképződése

10.45- 12.15

Kiss Szemán Róbert: A kulturális hamisítások és téveszmék a modern közép-európai kulturális kánonokban

13.30- 15.00

Kiss Szemán Róbert: Az első világháború utáni új közép-európai államok megalakulása és kulturális élete

Csütörtök

9.00- 10.30

Kiss Szemán Róbert: A hagyományos nemzeti tudat közép-európai kritikái és dekonstrukciós kísérletei a 20. században

10.45- 12.15

Benedek Enikő: Nyelvtechnológiai ezközök a fordításban: a nyelvi mérnök
Sereg Judit: Audiovizuális fordítás – új tendenciák a Netflix korában

13.30- 15.00

Szlávik Szilárd: Fordítás, utószerkesztés és lektorálás

Eszenyi Réka: Gépi fordítás és a fordító változó szerepköre

Péntek

9.00- 9.45

Robin Edina: Fordítás és lektorálás: szerepek, feladatok és kompetenciák

9.45-10.30

Van Waarden Franciska: Jegyzeteléstechnika a tolmácsolásban

10.45- 12.15

Seresi Márta: Ember és gép – tolmácsolás a 21. század elején
Móricz Kristóf: Elektronikus segédeszközök használata a tolmácsolásban

1. KVANTUMSZÁMÍTÁS

Az elmúlt években teljesen felgyorsultak az események a kvantumszámítás világában. Elérhető közelségbe kerültek olyan kvantumszámítógépek, amelyekkel egyszerűbb feladatokat már meg lehet oldani, sőt, két olyan “kvantumfölény”-bejelentés is történt, amelyek hagyományos számítógépekkel reménytelen sokáig tartó számítások kvantumszámítógépekkel történő drasztikus lerövidítéséről adnak hírt. Az egyik olyan terület, ahol a kvantumszámítógépek és a kvantumtechnológia megjelenése átírja a játékszabályokat, a kiberbiztonság. Ebben a rövid kurzusban megismerkedhetünk a kvantumszámítás alapjaival, bepillantást nyerhetünk az egymással versengő fizikai megvalósításokba, gondolatébresztőt kapunk a kriptográfia kvantumrezisztens ágairól, és ki is próbálhatjuk első kvantumszámítógépes programjainkat.

3 előadás és 3 gyakorlat (2 nap)

Oktatók

Zimborás Zoltán, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék, és Wigner Fizikai Kutatóközpont
Kutas Péter, Komputer Algebra Tanszék
Kozsik Tamás, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék

Javasolt előismeretek: komplex számok, lineáris algebra alapok

2. HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK EGY TÉRINFORMATIKUSSAL - GYORSTALPALÓ KEZDŐKNEK

A kurzus során a résztvevők megismerhetik, hogy mivel foglalkozik a térinformatika. Mitől olyan különleges az informatikának ezen területe. Áttekintjük a modern adatgyűjtési és feldolgozási és megjelenítési módszereket, láthatunk néhány példát térinformatikai adatbázisokról. A gyakorlati rész során mi is egy napra térinformatikussá válhatunk: megnézzük, hogy a Google Earth segítségével, hogy hozhassunk létre saját térbeli adatsorunkat, és ezt hogyan oszthatjuk meg a nagyvilággal.

Előadás és gyakorlat (1 nap)

Oktató

Ungvári Zsuzsanna, adjunktus. ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet

Javasolt előismeretek: Előismeret nem szükséges, de előny a HTML nyelv ismerete.

SZERDA

9 – 10.30 Derogáció szükséghelyzetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján - Dr. Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár, dékán, Nemzetközi Jogi Tanszék

10.45 – 12.15 A „válsághelyzet” megítélése a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában - Dr. Erdős István adjunktus, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék

13.30 – 15.00 Járványhelyzet a háború árnyékában – az 1918-as spanyolnátha járvány tanulságai - Dr. Képessy Imre tanársegéd, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék

CSÜTÖRTÖK

9 – 10.30 Kormányzati döntések jog és politika határán válsághelyzet idején - Dr. Fazekas János egyetemi docens, Közigazgatási Jogi Tanszék

10.45 – 12.15 Az ukrán menekülők egészségügyi ellátásai Magyarországon a háború kitörését követően - Dr. Gellérné Dr. Lukács Éva adjunktus, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék

13.30 – 15.00 A COVID-19 kezeléséhez kötődő veszélyhelyzeti különös jogrend hatásai a közigazgatási eljárásjogra - Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus, Közigazgatási Jogi Tanszék

PÉNTEK

9 – 10.30 Alapjog korlátozás különleges jogrendben - Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Alkotmányjogi Tanszék

10.45 – 12.15 A különleges jogrend az alkotmányelméletben - Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina habilitált egyetemi docens, Alkotmányjogi Tanszék

13.30 – 15.00 Büntetőjogi és szabálysértési tényállások a veszélyhelyzet időszakában - Dr. Ambrus István habilitált egyetemi docens, Büntetőjogi Tanszék

SZERDA

9.00- 9.45 A kar általános oktatási-tudományos tevékenységének kalaidoszkópszerű bemutatása - Dr. Felvinczi Katalin

9.45- 11.15 Jogi és erkölcsi dilemmák a fenntarthatóságról - Dr. Dobai Attila Marcelián, EKTI

12.30- 15.00 Budapest szakrális térszerkezete a rendszerváltozás után - Dr. Dobai Attila Marcelián, EKTI

CSÜTÖRTÖK

9.00- 9.45 Edzésterhelés, fáradás, kipihenés, szuperkompenzáció - Dr. Boros Szilvia habil. egyetemi docens

9.45- 11.15 Sportolói kettős karrier - Dr. Faragó Beatrix, Dr. Béki Piroska, ESI

12.30- 15.00 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdései az esztétikai sportágak oktatásában- Tehetségkiválasztás és gondozás - Dr. Borkovits Margit, ESI

PÉNTEK

9.00- 9.45 Gyermekkori mentális egészség: fókuszban a szülők- Kompetens szülők, kompetens gyerekek - Dr. Miklósi Mónika, Németh Barbara, PI

9.45- 11.15 Gyermekkori mentális egészség: fókuszban a szülők- Trükkök és technikák: nézz bele egy szülőtréningbe - Dr. Miklósi Mónika, Sulyok Rozi, PI

12.30- 15.00 Gyermekkori mentális egészség: fókuszban a szülők- Magunkat kívülről látni, másokat belülről: a mentalizáció fejlődése - Szabó Brigitta

SZERDA

„jó szóval oktasd, játszani is engedd …”

Koósné Sinkó Judit - A kommunikációs készség fejlesztésének lehetőségei az óvodában és az iskolában drámajátékokkal

Az anyanyelv-elsajátítás hosszú folyamatában az iskolában is szükség van arra, hogy játékokkal támogassuk és segítsük a hatékony kommunikációt.

A foglalkozáson olyan játékokat próbálunk ki, melyek a mindennapokba könnyen beépíthetőek, és bármelyik tantárgy óráin használhatóak. A helyesejtési gyakorlatok mellett kipróbálunk beszédprodukciót, beszédészlelést és beszédmegértést fejlesztő játékokat is. Természetesen a nem verbális kommunikáció fejlesztésének lehetőségei sem maradnak el.

Bereczkiné dr. Záluszki Anna - Olvasóvá nevelés: kortárs gyerekirodalmi szövegek feldolgozási lehetőségei játékos tanulási környezetben

A résztvevők megismerik a kortárs gyerekirodalmi kánon jellemző tendenciáit, átfogó betekintést kapnak a legújabb gyerekkönyvek és papírszínházi mesék kínálatába. Innovatív technikákat alkalmazva kipróbálják a kreatív, élményalapú szövegfeldolgozás lehetőségeit. A közös alkotásban, a játékos tevékenységekben saját élményként megélt tapasztalatot a későbbiekben felhasználhatják a tanítási gyakorlatukban, a pedagógusi munkájukban.

Hegedűsné Tóth Zsuzsanna- Hangok hálójában

A kurzus résztvevői a legkorszerűbb nemzetközi és hazai szakirodalmak, kutatások, jó pedagógiai gyakorlatok tükrében átfogó képet kapnak az ének-zenei nevelés jelentőségéről (személyiségformáló erejéről, társadalmi hátránykompenzáló-, mobilitást segítő erejéről, transzfer hatásairól), az éneklés fiziológiájáról és pszichés egészségre tett hatásairól, a zenetanulás transzfer hatásairól. Ezt követően interaktív formában, saját élményű tapasztalatszerzésre kapnak lehetőséget énekes-zenei játékokon, érzékenyítő gyakorlatokon keresztül. A kurzus célja annak a szemléletnek az erősítése, amely felismeri és tudatosan keresi a zenei nevelés általános képességfejlesztő hatására építő pedagógiai lehetőségeket.

CSÜTÖRTÖK

„Gondolkodásfejlesztés a valós és a digitális térben”

Lénárd András - Gondolkodásfejlesztés kódolással

Az előadás során az elméleti háttér mellett a kódolás gyakorlati oldalát is megismerhetik a résztvevők. Példákat láthatnak, élményeket élhetnek át a 6-12 éves korban megvalósítható kódolási feladatokkal, témahetekkel, projektekkel kapcsolatban. A téma aktualitását az adja, hogy Magyarországon ettől az évtől kezdve tananyaggá is vált a kódolás az alsó tagozaton.

Pintér Marianna- Matematikai ismeretszerzés a XXI. században

Jerom Bruner szerint a mentális reprezentációnak három alapformája különböztethető meg:

1. cselekvéses reprezentáció, amelynek során környezetünk tárgyainak segítségével, konkrét tevékenységgel történik az ismeretszerzés
2. képi reprezentáció, amely esetén a konkrét tárgyi tevékenységek során megszerzett ismeretekre alapozva, az ismeretszerzés szemléletes képek, elképzelt szituációk segítségével történik
3. szimbolikus reprezentáció (fogalmi reprezentáció) az előző két szinten megszerzett tudást alapul használva, az új ismeretek elsajátítása már elszakad a konkrét tárgyi megvalósulásoktól. Az ismeretszerzés matematikai szimbólumok, és a nyelv segítségével történik.

A tanulás irányításakor arra kell törekedni, hogy a tanítványaink a cselekvéstől a vizualitáson át az elvont fogalmi tanulásig fejlődve fokozatosan járják végig az új ismerethez vezető utat.

A XXI. században bekövetkezett technikai fejlődés lehetővé teszi, hogy e három reprezentációs szintet kibővítsük egy negyedikkel, hiszen a digitális eszközök fejlődésével a digitális tananyagok megjelenése új reprezentációs szintet alkot. A résztvevőknek lehetősége nyílik arra, hogy egy konkrét matematikai tartalom mentén megismerjék és kipróbálják az egyes reprezentációs szinteken a fogalmak megértését segítő eljárásokat, továbbá az algoritmusok elsajátítását segítő eszközöket. Előadásunkban konkrét mintát mutatunk a megismerési folyamatban megjelenő hagyományos és digitális eszközök egymást segítő alkalmazására.

Bagota Mónika - Gondolkodásfejlesztő matematikai játékok alkotóműhely

Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek gondolkodásfejlődését szolgáló néhány játék bemutatása, elemzése. A különféle gondolkodási módok – alkotó, analógiás, algoritmusos, logikai, rendszerező, összefüggésekben való, valószínűségi, problémamegoldó gondolkodás – és közülük a 6-12 éves korosztályra jellemzőbb módok megismerése.

Az alkotóműhely célja olyan játékok feldolgozása, amelyek elsődlegesen a gyerekek gondolati tevékenységeinek, egyes matematikai fogalmainak fejlesztését szolgálják, továbbá a gondolkodás azon összetevőinek áttekintése, tudatosítása, amelyek a matematikával való játékos foglalkozás során szerepet kaphatnak.

PÉNTEK

„Szavak másként”

Bércesi-Dienes Erika - Bábok szíves - színes szóval (180 perc)

A szövegértést segítő feladatok kreatív játékokkal, fő téma a bábozás

Bábok készítése mese részletekhez, kapcsolódva az irodalmi rész témáihoz (pl. papírszínház)

- mozgás, látvány kapcsolása a szóhoz.

Árnyba be – árnyból ki játék kézzel és bábukkal.

Fenyődi Andrea- Etika – az erkölcsi gondolkodás fejlesztése gyermekközpontú megközelítéssel

Az interaktív előadásban bemutatjuk a magyar általános iskolai etikaoktatás fő jellemzőit, céljait, kapcsolódását más fejlesztési területekhez és sajátos koncepcióját. A kilenc éve bevezetett tantárgy újdonságnak számít, és a gyermeki tapasztalatokra, alakuló világnézetre építkezve aktív, sokszínű módszertant alkalmaz. Mindez a pedagógusszerepre is hat, újfajta tanítási megközelítést igényelhet. A résztvevők megoszthatják gondolataikat a felvetett kérdésekről, a gyakorlati példák, ötletek révén pedig gazdagíthatják pedagógiai tudásukat.

Az éhínség, a háborúk és a járványok az emberiség legfontosabb ellenségei közé tartoznak évezredek óta. Napjainkban szerencsére mindhármat jelentős mértékben sikerült visszaszorítani, ebben a sikerben a természettudományok adta megértésnek és eszközöknek meghatározó a szerepük. A 2022 évi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem programjának természettudományi részét a járványokkal kapcsolatos ismereteknek szenteljük. A Covid járvány kitörés és immár többször megélt visszatérései figyelmeztető jel mindannyiunk számára: a veszélyt amit a vírusok és az általuk okozott betegségek jelentenek nem szabad lebecsülni, akkor sem ha ma már tudásban és technológiában is sokkal fejlettebbek vagyunk mint elődeink.

A járványok megértése során kibontakozik a komplex természettudományos problémák varázslatos világa. Ebben a világban a fizikai, kémiai, biológia, matematika és földrajzi ismeretek a maguk természetes összefonódásában jelennek meg és adják meg közösen a válaszokat. A fehérjék szerkezetének felderítése és jelenlétük kimutatása, a vírusok élettani hatásainak megértése, a járványterjedés matematika modellezése, csak ebben a komplex természettudományos szemléletben lehet sikeres. Az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem hallgatói ebbe a világba kapnak bevezetőt, az érintett tudományterületek kiemelkedő képviselőinek előadásai és a velük való beszélgetések során.

ELŐADÁS TERVEK

Takács Bálint - Halotti táblázatoktól a szuperszámítógépekig: a járványok matematikai modellezésének története a kezdetektől napjainkig

Az utóbbi évek Covid-19 járványa megmutatta, hogy a járványok matematikai modellezése elengedhetetlen a vírus elleni sikeres védekezéshez. Előadásomban John Graunt halotti táblázataitól kezdve végig haladunk a matematikai epidemiológia legfontosabb állomásain: bemutatjuk a leggyakrabban használt SIR és SIS modelleket, megtudjuk, mi az a sokat emlegetett "R nulla" érték, hogy végül elérkezzünk a mai kor kihívásaihoz: a szuperszámítógépek által megoldott késleltetett parciális differenciálegyenletekhez.

Backhausz Ágnes - Járványok terjedése véletlen hálózatokon

A járványok modellezésére használt matematikai eszközök között fontos szerepe van a véletlen modelleknek, véletlen hálózatoknak. Ebben a megközelítésben az egyének közötti kapcsolatok rendszerét véletlenszerűen alakítjuk ki, úgy, hogy ez minél jobban hasonlítson a valóságban megfigyelt hálózatokhoz, ezután pedig a járvány terjedése is egy véletlen folyamattal írható le. Az előadásban áttekintjük, hogy a hálózatokon terjedő véletlen járványterjedést milyen tényezők befolyásolják legjobban, ebből mire következtethetünk például az oltások sorrendjének kialakításánál, és hogy milyen szerepe van annak, ha maga a hálózat is véletlenszerű.

Ari Eszter - A magyarországi COVID-járványt meghatározó vírusváltozatok genetikai vizsgálata

Kun Ádám - Átlag Ármin kalandjai a járványgörbén innen és hullámokon túl

A járványok lefolyását, ahogy ökológiában a populációk növekedését és kölcsönhatásait, tömegjelenségként írhatjuk le. A tömegjelenség átlagolást jelent, azaz átlagos emberek és átlagos kórokozók dinamikáját vizsgáljuk. Ezek az egyszerű(bb) modellek is érthetővé tehetnek jelenségeket, amelyeket most – sajnos – testközelből is megfigyelhettünk. Ilyen megérthető jelenség a járványhullámok kialakulása vagy az időbeli késleltetés a fertőzöttek felfutása és a kórházban ápoltak száma között. A S(E)IR kompartmentmodellekben differenciálegyenletek írják le a fogékonyak (Susceptible), kitettek (Exposed), fertőzők (Infectious) és gyógyultak (Recovered) dinamikáját.

A modellek természetesen bonyolíthatóak a kórokozó, az általa okozott betegség és az emberi populáció viselkedésének egyre pontosabb és több részletre kitérő ismeretében. A modellek viszont csak annyira lehetnek jók, amennyire a betáplált adatok. Azaz, ha elég jól ismerjük a kórokozót, a betegséget és a népesség viselkedését (és viselkedésének változását), akkor jobban tudjuk előre jelezni a közeljövő történéseit.

A VIII. Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia szakmai programjába kizárólag azon külhoni hallgatók jelentkezését várjuk, akik saját kutatási témájuk eredményeit kívánják bemutatni a szélesebb nagyközönség előtt legfeljebb 20 perces előadásban az alábbi tudományterületekről: bölcsészettudomány, természettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudomány, orvostudomány, pedagógia, informatika.