Továbbra is az élen

Kinevezésekor fő célként a tudományegyetemi lét erősítését tűzte ki maga elé. Milyen sikereket ért el ezzel kapcsolatban?
2018 elején jelentős részleges paradigmaváltás következett be az egyetemeken folyó kutatások finanszírozásában. Megjelent a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program, amely komplex tématerületeken támogatja a kutatásokat. Kétmilliárd forint támogatással elnyertünk négy tématerületi programot. A Tématerületi Kiválósági Program keretében pedig három kutatási programot indítottunk be évi 1,7 milliárd forintnyi támogatásból. Emellett továbbra is kiemelten sikeres a kutatási pályázati tevékenységünk. A kiválósági programokon kívül a tudományegyetemi létet erősíti még, hogy a legmagasabb szintű döntéshozó vagy döntés-előkészítő testületekben képviseltetjük magunkat.

Az elmúlt években mely területeken tették meg a legnagyobb lépéseket?
Az innovációt és a digitalizációt emelném ki. A 2018. év végén elfogadott „Innovációs Fejlesztési Terv (2018–2020)” projektet megvalósítottuk, és megkezdte működését a szoftver- és adatintenzív szolgáltatásokkal foglalkozó Kompetencia Központ is. Stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk a Digitális Jólét Programmal, illetve az egyetem a mesterségesintelligencia-ipar területén szintén meghatározó tudásközponttá vált. Jelentős szerepünk van az adatvagyon-szabályozás kialakításában is. A Nemzeti Laboratóriumok Program keretében kiválóan szerepelünk – ezeket a folyamatokat az idén létrejött Harmadik Missziós Stratégiai Iroda koordinálja.

Amellett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, milyen elismerésekkel gazdagodott még?
Nagyon fontos számunkra a Magyar Tudományos Akadémiával fenntartott kapcsolat, professzoraink pedig törekszenek arra, hogy az MTA doktora tudományos fokozattal rendelkezzenek, ami egyben belépőt jelent az MTA-tagsághoz. Mindig is nagy figyelmet fordítottam arra, hogy régészként, ókortörténészként a tudományos előmenetelem folyamatos legyen. Törekvéseimet az MTA is értékelte, és tavaly a munkámat rendes tag címmel ismerte el. Idén örömmel vettem át a Széchenyi-díjat is, amely a legmagasabb szintű állami tudományos kitüntetés.

Az egyetem szervezeti rendszerének fejlesztése is folyamatos. Mik voltak a leglényegesebb eredmények ezen a téren?
Büszke vagyok arra, hogy a 2017-ben „megörökölt” két szervezeti folyamatot – a Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) és a Savaria Egyetemi Központ (SEK) integrációját – a rektori ciklusom alatt sikeresen le tudtuk vezényelni. A GTI képzési portfóliója kiemelkedő, a jelentkezett és felvett hallgatók száma minden elvárást felülmúl. A karrá alakulás folyamatában a következő elengedhetetlen lépés a doktori képzés beindítása és az azzal járó minőségi/akkreditációs követelmények teljesítése, amelyen jelenleg dolgozunk. Szombathelyen létrehoztuk a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot, amely a regionális pedagógusképzés meghatározó színtere. A hallgatók számát (eltérően az országos tendenciáktól) pedig emelni tudtuk.

A hazai felsőoktatási rangsorokban az ELTE az élen jár. Mi mindent tesznek annak érdekében, hogy ez így is maradjon?
Több nemzetközi rangsorban is kiemelt sikerrel szerepelünk, egyes területeken (pl. régészet, nyelvészet, pszichológia) világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el, több tudományterületen pedig Magyarországról hagyományosan a legjobb egyetemnek számítunk. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, nagyon sokat teszünk. Sikerült az elmúlt években jelentősen továbbfejleszteni a kutatási/oktatási teljesítményt nyilvántartó Stratégiai Adatbázist, létrehoztuk az egyes tudományterületek kiválóságait támogató Kari Kiválósági Kereteket és az Egyetemi Kiválósági Alapot.

Az egyetem láthatóságát és ismertségét növeli a nemzetközi együttműködések kiterjesztése is. Milyen projektek kapcsolódnak ehhez a törekvéshez?

Elsőként a CHARM European Universityt említeném meg,

amelynek célja egy olyan európai egyetem létrehozása, amely reflektál a 21. századi felsőoktatási kihívásokra. Most azon dolgozunk, hogy partneregyetemeinkkel lefektessük a hoszszú távú közös munka alapjait. Terveink szerint a képzés 2021 őszén indul el, és a program középpontjában a fenntartható fejlődés, korunk aktuális környezeti kihívásai állnak majd. A nemzetközi ismertséget segíti még, hogy egyetemünk tagja több nemzetközi egyetemi hálózatnak, illetve folyamatosan képviselteti magát nemzetközi felsőoktatási konferenciákon, eseményeken, és egyre szélesebb körben jelenik meg online felületeken is. Nemzetközi bilaterális partnerségeink az elmúlt években szintén folyamatosan erősödtek.

Mely eredményekre a legbüszkébb?
Örülök annak, hogy egy nagyon jó, összetartó egyetemi vezetéssel és Rektori Kabinettel dolgozhattam együtt az elmúlt években. Az eredmények közül kiemelném még a ’90-es évek óta folytatott oktatói és kutatói tevékenységemet. Ennek egyik színhelye Komárom, ahol 1992 óta dolgoztam feltárásokon, amelynek eredményeképpen jövő évben megnyílik egy új múzeum. Itt az ELTE-nek egy tudásközpontja létesül majd, ahol régészettel, régészeti örökségvédelemmel, Pannonia provincia kutatásával kapcsolatos órák, foglalkozások, egyetemi kurzusok megtartására lesz majd lehetőség.

Hogyan tervezi megünnepelni az idei karácsonyt?
Egyetemünkön a személyes és közös ünneplés, ami az elmúlt években kialakult és megszokottá vált, sajnos most nem valósulhat meg. Ám én

mindenkinek azt javaslom, ne hagyja, hogy a vírushelyzet a családi ünneplés meghittségét beárnyékolja!

A bezártság a meghitt együttlét élményének megélésére is lehetőséget ad. Mindenki törekedjen arra, hogy a saját családjában ezt a közelségélményt a magáévá tegye!

Forrás: ELTE UNIverzum, 2020. december