„Új horizontok nyílnak”

2017.07.11.
„Új horizontok nyílnak”
Murai László korábbi BTK-s HÖK-elnök váltja Sujtó Attilát az ELTE Hallgatói Önkormányzatának élén 2017. augusztus 1-től. A leendő történésszel és informatikus-könyvtárossal motivációjáról és eddigi tapasztalatairól is beszélgettünk.

Miért éppen ezeket a szakokat választotta?
Mindig közelebb álltak hozzám a humán tárgyak. Általános iskolában és középiskolában is remek történelemtanáraim voltak, így a jogot és a történelmet céloztam meg, és utóbbira vettek fel. A könyvtár-informatika szakot 2015-ben kezdtem el: piacképes szakmát ad, és nagyon jó a képzés színvonala az ELTE-n. A bölcsész szakok nagy előnye, hogy nem kell feltétlenül tipikus bölcsész pályán elhelyezkedni, hiszen a képzés arra neveli a diákokat, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a körülményekhez, átlássák az összefüggéseket, minden helyzetben feltalálják magukat, és józanul gondolkodjanak. Így szinte minden szektorban találunk bölcsész végzettségű szakembereket.

Mi motiválta arra, hogy egyetemistaként szerepet vállaljon a HÖK-ben?
Manapság különös jelentősége van, hogy valaki tudjon csapatban dolgozni, úgy érzem, én minden közösségben helyt tudok állni. És mindenkihez meg kell találni az utat. Nagyon fontosnak tartom a jó beszélgetéseket, a személyes kapcsolatokat, hogy sok embert ismerjek. Ez terelt a Hallgatói Önkormányzat felé. Mióta tagja vagyok a HÖK-nek – 2013 óta – nagyon motiváló közeg vesz körül mind szakmailag, mind emberileg. Sok pozitív visszajelzést kaptam hallgatótársaimtól is.

Pályázatának mottója az „új horizontok nyílnak”. Mit ért pontosan ezen?

Ez a jelmondat abból az éppen aktuális, speciális helyzetből született, hogy rektorváltás lesz, a rektor személye pedig az intézmény működésének jellegét nagyban befolyásolja.

A Bölcsészettudományi Kar HÖK-elnökeként napi kapcsolatban voltam Borhy László dékánnal, akit most rektornak választottak meg. Bármilyen ötlettel, felvetéssel, problémával fordultam hozzá, mindig nyitott fülekre találtam, úgy érzem, hasonlóan gondolkodunk. Az utóbbi három évben azt tapasztaltam, hogy a HÖK és az ELTE vezetése kicsit elbeszélt egymás mellett, nem tudtak közös nevezőre jutni. Abban bízom, hogy ezen sikerül változtatni.

Milyen konkrét programmal vág neki elnöki évének?
Szeretnék létrehozni egy egyetemi problématérképet, ami szükséges ahhoz, hogy egy „nullkilométeres” rektor és HÖK-elnök közösen le tudják fektetni az új irány alapjait. Ehhez kíván segítséget nyújtani, ha összegyűjtjük az apróbb egyetemi problémákat, amiket a napi események sokszor háttérbe szorítanak. Az ELTE egy stratégiaépítő egyetem, vagyis közép és hosszú távon gondolkodik, de akadnak olyan gondok, amelyeket azonnal meg kellene oldani.

Ilyen például a könyvtárak kérdésköre: mivel a legtöbb diák szeret könyvtárban tanulni, vizsgákra készülni, nem értek egyet azzal, hogy a nyitvatartási idő nem követi a hallgatói igényeket. A másik ilyen sarkalatos pontnak az egyetemi sport helyzetét érzem. Az ELTE és a BEAC együttműködését új alapokra kell helyezni. Sok kiadást pályázatokból fedeznek, ami bizonytalan forrás, erre nem lehet egyetemi sportot alapozni. Nem függhet pályázati pénztől, hogy az adott félévben elindul-e az aerobic vagy a röplabda. Ha azt hangoztatjuk, hogy az ELTE a legnagyobb hazai intézmény, büszkék vagyunk az 1635-ös alapításra, akkor ehhez méltó szolgáltatásokat kell nyújtanunk például a sport területén is, hogy a diákok valóban érezzék az egyetem elsőségét.

Sokkal nagyobb falat, és nem feltétlenül az EHÖK hatásköre, a közösségi terek helyzete. De az a mi felelősségünk, hogy jelezzük a problémát. A Trefort-kerti campus még a szerencsések közé sorolható, jó idő esetén ott a Könyvtár Klub, ami nemcsak tanulásra, hanem baráti beszélgetésekre, találkozókra is alkalmas, ám a többi campuson a közösségi terek hiányoznak.

Pedig a tantermeken kívül is szükség van olyan terekre, ahol a hallgatók le tudnak ülni beszélgetni. A nyugat-európai egyetemekhez képest itt nagy az elmaradásunk.

Bemutatkozásában úgy fogalmazott, „hallgatói érdekképviselőnek lenni 2017-ben nem túl hálás feladat”. Mit gondol, mitől lesz valaki mégis jó HÖK-elnök?
Ha valaki figyelmen kívül hagyja a vélemények széles spektrumát, akkor nem lehet sikeres. Az elmúlt két évben BTK-s HÖK-elnökként mindig kompromisszumos megoldásra törekedtem, a kar érdekeit szem előtt tartva. Nem vagyok a harc híve, szerintem kis összefogással, empátiával sokkal  előbbre lehet jutni, ez az én filozófiám.

Így sikerült elérnünk például azt is, hogy tavaly és tavalyelőtt több kar összefogásával tartottunk közös gólyabált. Előtte erre sokáig nem volt példa, mert egyik HÖK-elnök sem nyitott a többi kar felé. A közös rendezvény pedig arra is jó alkalmat teremtett, hogy megismerjük egymást, ne csak a saját háza táján sepregessen mindenki.

Milyen lesz az új hallgatói kabinet?
Kiváló csapattal kezdjük el a munkát. Az elmúlt 7-8 évben nem volt olyan, hogy valaki részönkormányzati elnöki tisztségből lépett volna elő az ELTE HÖK-elnökévé. Ebben a kabinetben viszont több tapasztalt érdekképviselő kollégámmal dolgozom majd együtt. Például a TáTK jelenlegi HÖK-elnökével, Boronkay Takáts Rékával, aki elnökhelyettes lesz. Előny, hogy ismerjük már egymást, tudom, hogy nagyon határozott személyiség, így ő lesz a jobb kezem. Traumberger Zsófi kommunikációs alelnökként működik majd közre a csapatban, ő ugyancsak volt részönkormányzati elnök korábban. Nem hagyhatom ki a felsorolásból Czinege Andrást sem, akivel a BTK HÖK-ben két évig alkottunk elnök-alelnök párost. Dunka Sarolta már az előző évben, Sujtó Attila mellett is külügyi alelnökként dolgozott a kabinetben, így ő is sokat tud majd segíteni a rutinjával.

Az elnök nem lehet jó vezető, ha nincs mellette 3-4 olyan ember, aki ki meri mondani az ellenvéleményét, és nem csak bólogat. A csapatban szerencsére megvan ez a néhány hangadó kulcsember,

a többiek pedig fiatalos lendületükkel és a szakterület iránti alázatos elhivatottságukkal fognak kiváló munkát végezni.

Mivel tölti szívesen a szabadidejét?
Nagyon szeretem a sportot, öt évig én is kézilabdáztam. Mostanában inkább a fallabdát választom, és van egy új hobbim, a főzés. Körülbelül másfél éve jutottam oda, hogy vágyakozni kezdtem a rántottakészítésnél komolyabb főzés iránt.  Egy gasztroblogot is vezetünk a barátnőmmel. Az extrém, nagyon csípős, ázsiai ízek állnak hozzám a legközelebb.

Hogyan alakul a nyári szünete?
A HÖK-ös élet nyáron sem áll meg. A gólyatábor előkészítése felelősségteljes folyamat, amiben mi is részt veszünk. Emellett lesz egy EHÖK-ös vezetőképző, amin a régi és az új HÖK-elnök is részt vesz a tudástranszfer és az ismerkedés jegyében. Az EFOTT-on is lesz az ELTE-nek standja, így biztos, hogy nyáron sem fogunk unatkozni.

Murai László 1992. május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Szent István Gimnáziumban végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakára 2012-ben, informatikus könyvtáros szakára 2015-ben nyert felvételt. Érdekképviselettel 2013 tavasza óta foglalkozik, ekkor választották meg először szaki hallgatói érdekképviselőnek. 2014 márciusától 2015 májusáig vezette a Történeti Intézeti Képviseletet. Az ELTE BTK HÖK szakterületi munkájából 2013 novemberétől a Kommunikációs és Rendezvényszervező Bizottság rendezvényekért felelős referenseként, majd 2015 februárjától a bizottság elnökeként vette ki a részét. 2015 májusától a hallgatók és a küldöttgyűlés jóvoltából két egymást követő ciklusban is ő töltötte be az ELTE BTK HÖK elnöki tisztségét.

Interjúnk Sujtó Attilával, a leköszönő HÖK-elnökkel itt olvasható.