Új megoldások a folyamatos minőségi felsőoktatásért
Az előrehozott tavaszi szünet után a magyar felsőoktatásban folytatódik a félév, a hallgatók azonban nem látogathatják az egyetemek épületeit, nem találkozhatnak oktatóikkal és hallgatótársaikkal, nem használhatják a könyvtári olvasótermeket sem. Hogyan tovább? Mit jelent és hogyan működik a távolléti oktatás?
Az ELTE PPK szakemberei már a rektori szünet kihirdetésekor hozzáfogtak egy átfogó, rendszerezett segédlet összeállításához, amely a kar oktatóin túl a felsőoktatásban dolgozó minden kollégának segítséget nyújt a tanítás-tanulási folyamat új szemléletű megszervezéséhez. A kiadvány ingyenesen letöltető a PPK honlapjáról.
A távolléti oktatás megszervezését támogató munkacsoport tagjai felmérték a karon órát tartó több mint 600 oktató, valamint a magyar és angol nyelvű képzésben résztvevő több mint 5000 hallgató IKT-jártasságát, hogy az igényeikhez szabott útmutatót és mentorrendszert hozhassanak létre. A Rónay Zoltán oktatási dékánhelyettes vezetésével működő munkacsoport tagjai Káplár-Kodácsy Kinga egyetemi tanársegéd (Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet), Horváth László egyetemi adjunktus (Neveléstudományi Intézet), Kálmán Orsolya egyetemi adjunktus (Neveléstudományi Intézet) és Misley Helga egyetemi adjunktus (Neveléstudományi Intézet). Ők Bereczki Enikő és Rausch Attila egyetemi adjunktusokkal közösen egyben a most megjelent kiadvány szerzői is.
A kiadvány célja, hogy a távolléti oktatással és annak eszközrendszerével most ismerkedő és a már tapasztaltabb kollégák egyaránt gyakorlatias, könnyen értelmezhető és átlátható segítséget kapjanak a távolléti oktatás hatékony menedzseléséhez. A szerzők két alapelvet tartottak szem előtt. Egyfelől hangsúlyozzák, hogy szükség van egységes, virtuális osztálytermek létrehozására lehetőséget adó megoldásra, és erre a Canvas tanulásmenedzsment-rendszert tartják a legalkalmasabbnak. A segédanyag részletesen bemutatja a Canvas funkcióit. Másfelől áttekintik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Canvast (vagy a Moodle-t) már komfortosan használó oktatók változatosabbá tehetik és a tanulók egyéni igényeire szabhatják a távolléti oktatást.
A 80 oldalas segédlet hat fejezetre tagolva tekinti át a távolléti oktatást, a fogalom definícióját, az oktatási forma lehetőségeit és korlátait, az oktatók és hallgatók jogait és kötelezettségeit. Tisztázzák azt is, hogy a képzés-, szakirány-, specializációfelelősnek, a tantárgyfelelősnek és a kurzus oktatójának mit érdemes átgondolnia az átállással kapcsolatban.
A „Kontaktból online” című fejezetben a Canvas felületével kapcsolatos alapvető tudnivalókat, konkrét megoldásokat, részletesebb, vizuális és szöveges segítséget olvashatnak az oktatók. Bemutatják a Canvas LMS rendszer kezdő oktatók számára is könnyen értelmezhető funkcióit, a haladók számára pedig a Canvas LMS-be integrálható praktikus külső alkalmazásokat. Áttekintik a Canvas LMS-be integrálható aszinkron (hanggal kísért prezentáció, előadás-videó, hangos képernyő-videó) és szinkron lehetőségeket (online konferenciák, webináriumok). A fejezet végén könnyen áttekinthető táblázatban összegezik a bemutatott felületeket és megoldásokat.
A kötet második fele bőséges linkgyűjteménnyel szolgál, konkrét jó gyakorlat ismertetésén keresztül kitér a netikett témakörére, illetve tartalmazza az oktatói felmérés során felmerült kérdésekre adott válaszokat is GYIK formájában. A kiadvány záró fejezete a távolléti oktatás kulcsszavait, szakkifejezéseit magyarázó glosszárium.
A szerzők elkötelezettek a felsőoktatás hosszú távú fejlesztése mellett, s bár a segédlet összeállításával a zökkenőmentes átállást szeretnék segíteni, bíznak abban, hogy az így kialakítandó új munkaformák, készségek és a pedagógiai szemléletet formáló változások hosszú távon pozitív hatással lesznek a kari oktató-kutató munka fejlesztésére is.
Az ELTE ajánlásai a távolléti oktatás technikai és módszertani megvalósításához itt olvashatók.