Verseny ifjú innovátoroknak
A megjelenteket Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese köszöntötte, aki hangsúlyozta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nem csak a magyar felsőoktatásban akar élen járni, kiváló gyakorlóiskolái révén már korábban keresi és gondozza a jövő tehetségeit.
Pakucs János, a Verseny szervezőbizottságának elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke kifejtette: a bölcsészet és a társadalomtudomány kivételével minden tudomány művelői részt vehetnek a 29. alkalommal kiírt tehetségkutató versenyen, amelyre 2019. november 27-ig jelentkezhetnek azok az 1999. október 1. és 2006. augusztus 31. között született fiatalok, akik még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. A magyar fiatalok hagyományosan igen eredményesek az európai versenyben – mondta –: a 39 résztvevő országból az 5. helyen vagyunk a helyezések összesítésében – mondta.
Bódis József, az ITM tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkára elmondta, Magyarországon először van olyan minisztérium, amely nevében is megjeleníti az innovációt, ezzel jelezve a terület fontosságát. A tudományos eredményeket a gyakorlat irányába vivő innovációt ebben a versenyben a tehetséggondozás egészíti ki,
a sikeres innováció pedig akár a jövő technikai és társadalmi képét is át tudja alakítani.
Felhívta a figyelmet az oktatás innovációjának fontosságára is: tudatában kell lennünk, hogy új módszerek kellenek a fiatalok felkészítésére. Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára a verseny múltjára visszatekintve felidézte: 29 éve évente legalább 100 fiatal jelentkezett a megmérettetésre, közülük legalább 40-t a zsűri a második fordulóba juttatott.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kifejtette: vállalkozói képességekre is szükség van az ismeretlen meghódításához, az innováció pedig nem más, mint az emberi erőforrások újszerű alkalmazása – erre hívja ez a verseny a magyar fiatalokat. Kovács Zsolt, a Startup Campus vezetője Innovációs Középiskolai Roadshowjukat mutatta be, amelyet az a felismerés hívott életre, hogy már az egyetemi időszak előtt el kell kezdeni az ötletek és a tehetségek felkarolását, amit a Startup Campus oktatási, inkubációs, külföldi piacra lépési és befektetési szolgáltatásokkal, workshopokkal valósít meg.
Gulyás Tibor, Bódis József, Pakucs János és Darázs Lénárd a rendezvényen (Fotó: MTI)
A nyitórendezvényen néhány perces előadásokkal bemutatkoztak a verseny korábbi díjazottjai is, akik azóta jelentős nemzetközi sikereket értek el. Novák Blanka, a tudományos versenyek olimpiája, az amerikai Intel ISEF 4. helyezettje antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó mikrobiológiai kutatását villantotta fel, felhívva a figyelmet az általa készített „Drop The STEM” podcastra, amelyben versenytársaival és más fiatal innovatív tehetségekkel is beszélget.
A szófiai 31. EU Fiatal Tudósok Versenyének különdíjasa, Zsigó Miklós még nincs 18 éves, de már számos tudományos projekt áll mögötte: többek között méhek rajzását detektálta mobilapplikációval, majd víz alatti kutatórobotot készített. Díjazott innovációja az almafákat támadó molyok elleni védekezést automatizálta webkamera és mikrokontroller segítségével, a precíz diagnosztikával harmadára csökkentve a permetezés költségeit.
Dobos Dominik és Székely Bálint, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói a 34. kínai CASTIC versenyen szereztek ezüstérmet, ők a keringési szervrendszer vízvezeték-modelljével és a hozzá tartozó szoftverrel értek el sikert. Az eszköz képes szimulálni számos betegség (agyvérzés, érelmeszesedés, magas vérnyomás stb.) fizikai törvényszerűségeit, így a különleges gumicsövek és a 3D-nyomtatott váz ismeretterjesztésre, modellezésre, de akár gyógyszerek tesztelésére is alkalmas lehet.
A matematikával is foglalkozó Mészáros Botond, az ELTE fizikus hallgatója a 31. EU Fiatal Tudósok Versenyén szerepelt kiválóan, pályamunkája a világ komplex rendszereit modellezi, matematikai innovációnak számító modellje több milliószor nagyobb elemszám esetén akár többmilliárdszor gyorsabban képes a szimulációk elemzésére.
Vámosi Flórián és Pósa Péter azzal keltettek feltűnést ugyanezen a versenyen, hogy a földet súroló objektumok – az exobolygókkal szemben gyakran háttérbe szoruló – vizsgálatát oldották meg a meglévő csillagászati távcsövek automatizálásával és távvezérlésével, valamint üstökösök pályáját számították ki nagy pontossággal.