Az Abel-díjas Szemerédi Endrét köszöntötték az ELTE-n
Szemerédi Endre 2012. május 22-én vehette át Oslóban V. Harald Norvég királytól a matematikai Nobel-díjként is számon tartott Abel-díjat. Mint arról korábban hírt adtunk, Szemerédi professzor az elméleti számítástudományt és az információelméletet megalapozó úgynevezett diszkrét matematika területén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. Az ELTE június 21-én a Lágymányosi Campuson szervezett összejövetelt Szemerédi Endre Abel-díja alkalmából.
Az alma mater nevében elsőként az intézmény rektora, Mezey Barna méltatta Szemerédi érdemeit, aki 1964-ben az ELTE-n szerezte meg matematikusi diplomáját. „Az ELTE mindig visszavonzza egykori hallgatóit, egészen különleges alma mater, ahol csak az épített környezet új, az elkötelezettség, az identitás és a gondolkodásmód évszázados” – emelte ki köszöntőbeszédébe az ELTE rektora, utalva arra is, hogy a professzori és a hallgatói kiválóság együtt jár és együttesen minősíti az intézményt. Bár Szemerédi matematikusi pályája elsősorban az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetéhez és az amerikai Rutgers Egyetemhez köthető, az ünnepi alkalomból összegyűlt, ma is az ELTE-n oktató pályatársak köszöntőiből, visszaemlékezéseiből kitűnt, hogy mindvégig élénk szakmai kapcsolatban maradt egykori egyetemi nemzedéktársaival, akik ma az ELTE Matematikai Intézetének vezető oktatói-kutatói.
„Szemerédi Endre az Abel-díj odaítélésekor adott legelső interjúiban is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az ELTE-n végzett, ami számomra azt jelenti, hogy meghatározóak voltak pályája alakulásában az ELTE iskolateremtő professzorai, Erdős Pál, Turán Pál, Hajós György, Császár Ákos, Rényi Alfréd, akiknek tanítványa, majd munkatársa lehetett” – hangsúlyozta köszöntőjében Michaletzky György, az ELTE TTK dékánja, maga is matematikus. Michaletzky kijelentette, fontosnak tartja, hogy a mai matematikushallgatóknak alkalmuk legyen Szemeréditől tanulni, ezért féléves vendégprofesszori meghívást ajánlott az ünnepeltnek, hogy „ne csak azzal büszkélkedhessen, hogy itt végzett, hanem azzal is, hogy itt oktat”.
Lovász László, az ELTE Matematikai Intézetének Wolf-díjas professzora Szemerédi tudományos teljesítményét méltatva így fogalmazott: „A Szemerédi Endre által kidolgozott regularitási lemma nemcsak a matematikában jelentős eredmény, hanem alapvető, új paradigmát nyújt szinte valamennyi tudományterületen. Arra a kérdésre ad választ, hogy milyen módon érthetjük meg egy nagyon nagy hálózat (más néven gráf) szerkezetét, ha a hálózat olyan nagy, hogy azt képtelenek vagyunk átfogni. Amellett, hogy a Szemerédi által kidolgozott elv a matematikán messze túlnyúló hatást gyakorol, sok matematikus életét is megváltoztatta, mert a részletek kidolgozása, az alkalmazás lehetséges módjainak feltárása számos kollégának ad feladatot világszerte” – összegezte Szemerédi eredményeinek jelentőségét Lovász László.
A pályatársak, szerzőtársak nevében Hajnal András kutatóprofesszor, Sárközy András egyetemi tanár, Simonovits Miklós kutatóprofesszor és Frank András egyetemi tanár, a Matematikai Intézet igazgatója idézték föl személyes emlékeiket a Szemerédi Endrével való közös matematikai kutatómunkáról. Frank András beszédében az ELTE-n végzett, a világ számos pontján dolgozó, elismert, jelentős kitüntetések sorát magukénak tudható matematikusok névsorát fölidézve arra hívta föl a figyelmet, hogy az itteni képzés minősége mindenképpen indokolja az angol nyelvű, nemzetközi hallgatóságot vonzó matematikusképzés megerősítését az ELTE-n. Bár a vendégprofesszori meghívásra Szemerédi még nem reagált, annyi már tudható, hogy a 2013. februári hagyományos matematikai szeminárium vendége bizonyosan az Abel-díjas Szemerédi Endre lesz az ELTE Matematikai Intézetében.
Szemerédi Endre matematikusi teljesítményének angol nyelvű ismeretterjesztő jellegű összegzése itt olvasható.