Új díszdoktorokat avat az egyetem

Új díszdoktorokat avat az egyetem
11/09

2012. november 09.

ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. em.)

11/09

2012. november 09. -

ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. em.)


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusának következő, ünnepi közgyűlésére 2012. november 9-én kerül sor az Aula Magnában. A rektori megnyitó után doctor et professor honoris causa címet adományoznak Wilhelm Braunedernek, Reinhard Oltnak, Schipp Ferencnek és Harriet Zuckermannak. A szenátus ülésén közreműködik az ELTE BTK Zenei Tanszék Vegyes Kórusa Erdős Ákos DLA egyetemi adjunktus vezényletével.

Az esemény estéjén az ELTE Aula Magnában 19:30-tól Beethoven-estet tart az ELTE Egyetemi Koncertzenekara. A hangversenyen elhangzik a zeneszerző III. (Eroica) Szimfóniája (Op. 55.) és Hármasversenye (Op. 56.). A szólisták: Dúlfalvy Éva (hegedű), Jávorkai Ádám (cselló) és Kovács László (zongora) Vezényel: Kovács László Liszt-díjas, Érdemes művész.

A díszdoktorokról:

Wilhelm Brauneder az Universität Wien professor emeritusa, nemzetközileg ismert jogász, alkotmánytörténész. 1980 és 2010 között a bécsi egyetem rendes egyetemi tanára, az osztrák alkotmánytörténeti intézet vezetője, 1987 és 1989 között a jogi fakultás dékánja volt. Alkotmánytörténeti kutatásaitól átmeneti kitérőt jelentett képviselősége az osztrák parlamentben, melynek révén 1996 és 1999 között a Nationalrat elnökének választották. Több mint másfélszáz könyv és tanulmány dokumentálja életművét, kDie Republik entsteht. Wien 1999., Studien. Entwicklung des Öffentlichen Rechts, Frankfurt am Main, 2002.) körében születtek. Köztük több magyar nyelven is megjelent, mint az „Osztrák alkotmánytörténet napjainkig” vagy a „Közép-Európa újabb magánjogtörténete Ausztria példáján (1900-ig)”, vagy „A jogtörténet-tudományi kutatások Ausztriában”. A közép-európai országok együttműködésének elkötelezett híve és szervezője. Jóvoltából fiatal ELTE-s kutatók és oktatók dolgozhattak már a rendszerváltás előtti évtizedekben is Bécsben. Kitűnő kapcsolatokat ápolt a Római jogi és a Magyar állam- és Jogtörténeti tanszékkel (két magyar nyelvű könyvének megjelenése is ezekhez a tanszékekhez kötődik). 1993–94-ben az egyetem vendégprofesszora volt. Oroszlánrészt vállalt a bécsi egyetem és az ELTE között kialakított Erasmus-kapcsolatok működtetésében. Intézetigazgatói tisztjéről lemondva különleges szakmai értékű alkotmánytörténeti magánkönyvtárát a Magyar Jogtörténeti tanszéknek ajándékozta.

Reinhard Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítója, 1985-től dolgozik a lap szerkesztőjeként, ezzel párhuzamosan a gießeni, frankfurti, innsbrucki és a grazi egyetemeken és főiskolákon oktat. Történelmi és nyelvtörténeti monográfiákat publikált, valamint több mint 40 tanulmányt. Könyveket írt a kommunizmus bukása utáni társadalmi, politikai és médiaváltozásokról Közép- és Kelet-Európában. Tudományos tevékenységének egyik súlypontja a kisebbségvédelem, a nemzetiségi kérdés újságírói kezelésével is foglalkozott mind tudományos, mind publicisztikai síkon. 1995-től a Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi munkatársaként tevékenykedett, 2003-tól a lap magyarországi tudósítója, részletes elemző írásai objektív képet adnak Magyarországról. Olt professzor 2012-ben vonul nyugállományba, a kisebbségvédelem és a médiapolitika területén folytatja oktatói tevékenységét.

Schipp Ferenc az ELTE Informatikai Kar Numerikus Analízis Tanszékének professzor  emeritusa. 1962-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet az ELTE-n, amelynek azóta is az oktatója. 1983-tól 2004-ig a Numerikus Analízis Tanszék vezetője volt. 1993 szeptemberéig az ELTE TTK Informatika Tanszékcsoport vezetői tisztét is betöltötte. 1977 és 1982 között az ELTE Természettudományi Karának az oktatási dékánhelyettese volt. 50 éve folytat mind szakmai, mind pedagógiai szempontból magas színvonalú, sikeres egyetemi oktatói, kutatói, tehetséggondozói tevékenységet. Döntő szerepet játszott az ELTE-n 1972-ben beindult programozó matematikus, majd később a programtervező matematikus és a posztgraduális képzés, ill. a kétszintű programtervező informatikus képzés előkészítésében és szervezésében.  Tevékeny szerepet vállalt az ELTE Informatikai Doktori Iskolájának megszervezésében. Szakmai munkásságának döntő része a harmonikus analízishez, ezen belül a Walsh-Fourier sorok elméletéhez, a martingálelmélethez, ill. az ortogonális sorok és a martingálelmélet határterületéhez és a Hardy-terekhez kapcsolódik. Számos díj birtokosa, 2008-ban Széchenyi-díjat kapott.

Harriet Zuckerman a Columbia University professor emeritája, nemzetközileg is ismert és elismert szociológiai, valamint emberbaráti tevékenységéről. Családja 1895-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba Magyarországról. Munkássága leginkább a tudományok társadalmi szerveződésének kutatására fókuszál. Egyik legjelentősebb munkája az 1979-ben megjelent „Scientific Elite: Nobel Laureates in the United States” című könyve. Kutatás- és oktatásszervezési, valamint kurátori tevékenységéről is ismert. Senior Fellow-ként az Andrew W. Mellon Foundation tagja, amely nonprofit szervezetként támogatja a tudományos világ kiemelkedő és tehetséges résztvevőit, valamint segíti az egyes intézmények közötti tudományos kapcsolatok kialakítását és eredményes fenntartását. Az alapítvény senior alelnökeként Harriet Zuckerman kiemelkedő szerepet játszott az East-Central European Research Program nevet viselő projektben, amely 1993 és 2011 között több mint hatszáz kelet-európai ösztöndíjas számára tette lehetővé a társadalomtudományok és a kapcsolódó tudományok területén, hogy kutatásokat folytathasson 17 elismert nyugat-európai, valamint azon kívüli intézmény egyikében. A társadalomtudományok különböző területeiről összesen 116 szakembert támogatott a program, az ELTE-ről 40 kutató részesült támogatásban, ez pedig a legnagyobb szám a magyarországi intézmények között.

Regisztráció (2012. november 6-ig)

Az egyetem legutóbbi díszdoktoravatásairól itt és itt olvashat.

A Beethoven-est plakátja (jpg)

Időpont: 2012. november 9. 10.00
Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. em.)