„Brüsszel nincs messze”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium két helyszínen is tájékoztató előadásokat tartott 2015. február 12-én azoknak az ELTE-s hallgatóknak, akik szeretnének a későbbiekben Brüsszelben, az uniós intézményekben dolgozni. Az érdeklődőket az ÁJK-n Navracsics Tibor köszöntötte, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az uniós intézményekben minél több innovatív magyar fiatal vállaljon munkát. Elmondta: az első ízben megszervezett tájékoztató kampány célja is az, hogy minél több hallgatóhoz eljusson az üzenet, „Brüsszel egyáltalán nincs messze.”



Czeti András, a Magyarország brüsszeli Állandó Képviselete (ÁK) munkatársa elmondta: aki az uniónál szeretne karriert építeni, egy nagyon színes közegbe kerül, az intézményrendszerben jelenleg több mint 47 ezren dolgoznak. A legtöbb munkavállalót az Európai Bizottság foglalkoztatja. A hazai jelenlét a lakosságszámhoz viszonyítva arányos a hivatalokban, jelenleg 1500 magyar állampolgár áll az Európai Unió különböző intézményeinek alkalmazásában. A tisztviselők állandóan mozgásban vannak, három-négyévente váltanak munkakört a rendszeren belül. A tisztviselői munkakörökbe ún. versenyvizsgákon keresztül lehet bekerülni, a folyamat során nagyjából a legjobb 2% jut uniós álláshoz. Mindenképpen érdemes azonban próbálkozni, akár többször is, hiszen a hazai fiatalok nagyon eredményesek: az unió országai közül Magyarország a 7. helyen áll a sikeres vizsgák tekintetében, népességarányosan pedig bronzérmes.



A legfontosabb tudnivaló, hogy a kiválasztás során nem a nem tárgyi tudást, hanem a kompetenciákat vizsgálják, arra kíváncsiak, hogy ki mennyire motivált, együttműködő, mennyire képes a folyamatos tanulásra és megújulásra. A versenyvizsga három fő szakaszra osztható: a regisztrációt a számítógépes teszt (computer-based test) és az értékelő központ (Assessment Center, AC) követi. A statisztikák szerint az ötvenezer regisztráló közül körülbelül 150-en kerülnek a tartaléklistára, innen hívják be a jelölteket a konkrét állásinterjúkra.



Regisztrálni az Európai Személyzeti Kiválasztási Hivatal (EPSO) honlapján lehet, itt számos hasznos tanács és mintafeladat is várja a jelölteket. A mindössze 2–2,5 órás számítógépes teszt négy részből áll: a szövegértés és számelemzés a jelölt anyanyelvén, az absztrakt formafelismerés nyelv nélkül, a szituáció megítélése a választott idegen nyelven (angol, francia vagy német) történik. Czeti András szerint a szövegértés és a számelemzés is viszonylag egyszerű feladatokból áll, a nehézséget az jelenti, hogy kevés idő alatt kell nagyon sok jó megoldást adni. A szituációs gyakorlat során egy elképzelt munkahelyi konfliktust kell a leghatékonyabban megoldani, figyelembe véve az EU-ra jellemző multikulturális kontextust.



Az értékelő központ (AC) feladatai idegen nyelven zajlanak, az első rész Budapesten is teljesíthető: a pályázónak egy 20-25 oldalas háttéranyag alapján kell esszét írnia. A bírálók az analitikus képességeket, a logikus gondolkodásmódot és az íráskészséget nézik. Az AC utolsó három részét már Brüsszelben teljesítik a legjobbak, az EPSO a repülőjegyet is biztosítja. Az első feladat során modellkonferenciát szimulálnak 5-6 jelölttel, melynek során a konstruktív vitakészséget és az érdekérvényesítő képességeket is vizsgálják. A strukturált interjú két vizsgabiztos előtt zajlik, ez hasonlít leginkább egy klasszikus állásinterjú-szituációhoz. A záró gyakorlat középpontjában a szóbeli prezentáció áll, háttéranyag alapján, körülbelül félórás felkészülés után kell egy tízperces prezentációt tartani. A legjobban teljesítők kerülnek a tartaléklistára, ahonnan a következő három évben hívhatók interjúra. A következő időszak versenyvizsgai menetrendje szerint a regisztráció 2015. március 19-én nyílik meg, a számítógépes vizsgákat május–júniusban, az AC-t szeptember–októberben rendezik, a tartaléklistát decemberben teszik közzé.



Nagy Rita, az EU egyik legfiatalabb intézményéről, az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) tartott előadást. Az unió „külügyminisztériumának” központja Brüsszelben van, de világszerte 140 delegációt is működtet. Azokat a hallgatókat várják elsősorban, akiket a kül- és biztonságpolitikai kérdések, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok érdekelnek. Az unió hivatalos nyelveinek ismerete mellett a plusz nyelvismeret előnyt jelent.


A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa az EU-ban pályázható gyakornoki pozíciókat is bemutatta. Az Európai Bizottság fizetett gyakornoki programját évente kétszer hirdetik meg, az öthónapos tréning már alapszakos diplomával is elérhető, a jelentkezők egyetemi tapasztalatai mellett az önkéntes feladatok is fontosak lehetnek. A következő pályázati időszak 2015 nyarán indul. A Junior Professionals in Delagation (JPD) program az EKSZ saját programja, mesterszakon végzett diplomásokat várnak. A kétévente meghirdetett helyekre a tagállami kontaktpontokon, a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül lehet jelentkezni, a következő kiírás várhatóan 2016 tavasza. Nagy Rita felhívta a figyelmet az euallas.kormany.hu oldalra is, amelyen az aktuális ajánlatok és a gyakornoki programok is elérhetők.


Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője az EU-s munkavállaláshoz kapcsolódó motivációkról beszélt. Elmondta, az 507 milliós közösség mindennapjait érintő döntéshozatalban való részvétel egyszerre nagy kihívás, izgalmas munka és felelősség.

2015.02.13.