Új rendes tagokat választott az MTA

2016.05.03.
Új rendes tagokat választott az MTA
Az Akadémikusok Gyűlésén rendes taggá választották az ELTE professzorai közül Dávidházi Pétert (BTK), Gyáni Gábort (TáTK), Hudecz Ferencet (TTK), Kelemen Jánost (BTK), Komjáth Pétert (TTK), Perczel Andrást (TTK), Podani Jánost (TTK), Solymosi Lászlót (BTK), Szűcs Andrást (TTK) és Tolcsvai Nagy Gábort (BTK).

A Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének első napján, 2016. május 2-án tartották az Akadémikusok Gyűlését, amelyen megválasztották az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Rendes taggá harmincegy, külső taggá huszonhárom, tiszteleti taggá pedig tizenegy tudóst választottak az akadémikusok, valamint huszonhat kiemelkedő kutató lett az MTA új levelező tagja. A rendes tagság feltétele a levelező tagság elnyerését követően elért jelentős tudományos eredmény. A Magyar Tudományos Akadémiának a 2016. évi tagválasztást követően 308 rendes, 56 levelező, 200 külső, illetve 226 tiszteleti tagja van.

Az Akadémia új rendes ELTE-s tagjai

Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

davidhazi_fotoDávidházi Péter, az ELTE BTK Anglisztika Tanszék professzora, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kutatóprofesszora, irodalomtörténész. Tatán született 1948-ban. Szűkebb szakterülete: kultusztörténet, kritikatörténet, tudománytörténet. Levelező taggá választása óta új témája, amelynek köréből számos tanulmányt publikált, a bibliai hagyományok újabb irodalmunkban. Sajtó alá rendezte Arany János hun trilógiáját a kritikai kiadás keretében. 2010-től az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöke, 2013-tól az I. Osztály alelnöke, számos hazai és külföldi testület és szerkesztőség tagja. Szaktanulmányai, cikkei mellett nagy jelentőségűek kötetszerkesztései: Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal (2014);New Publication Cultures in the Humanities: Exploring the Paradigm Shift. Ed. Péter Dávidházi, Amsterdam University Press, 2014. „Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon” címmel Gyáni Gábor akadémikussal multidiszciplináris kutatócsoportot vezet.

 

nagygabor_fotoTolcsvai Nagy Gábor, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék professzora. Budapesten született 1953-ban. Bár munkássága a nyelvtudomány több ágára is kiterjed, fő szakterülete a funkcionális kognitív nyelvészet. Levelező taggá választása óta 53 közleménye jelent meg. A magyar nyelvtudományban nevéhez kötődik a kognitív nyelvészeti kutatások legtöbb jelentős eredménye. Egyik legfontosabb munkája A kognitív szemantika (2011) című kötete, mert megjelenésével immár a kognitív szemantika is magas színvonalon van jelen a magyar tudományos életben. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe (2013) című munkája a kognitív nyelvészet elméletéről s ezen elméletnek a nyelvleírásban való alkalmazási lehetőségeiről nyújt kézikönyv-jellegű informatív összefoglalást.

 

Filozófiai- és Történettudományok Osztálya

gyani_gabor_fotoGyáni Gábor, az ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszék professzora, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora és témacsoport-vezetője. Hódmezővásárhelyen született 1950-ben. Szűkebb szakterülete a 19–20. századi magyar társadalom- és mentalitástörténet, valamint a történetírás elméleti és módszertani kérdései. Újabb munkái közül kiemelkedik három tanulmánykötete (Az elveszíthető múlt, 2010; Az urbanizácó társadalomtörténete, 2012; Nép, nemzet, zsidó, 2013), amelyekben részben a történetírás elméleti kérdéseivel, részben társadalomtörténeti témákkal foglalkozik. Olyan kulcsfogalmakat és problémákat vizsgál innovatív módon, amelyek napjaink történet- és emlékezetpolitikai diskurzusának is központi kérdései. Gyakori résztvevője a történelemmel kapcsolatos hazai közéleti vitáknak, amelyekben mindig szakmai megalapozottsággal szólal meg. Teljesítménye külföldön is figyelmet váltott ki.

 

kelemen_janos_fotoKelemen János, az ELTE BTK Általános Filozófia Tanszék professor emeritusa. Kassán született 1943-ban. Szűkebb szakterülete az analitikus filozófia, a nyelvelmélet, valamint a klasszikus olasz irodalom (Dante-, Petrarca-kutatások) és olasz filozófiatörténet (Benedetto Croce-kutatások.) Legújabb, 2015-ös könyvében („Komédiámat hívom tanúmul”) a költői nyelv önreflexív rétegeit vizsgálja. Kutatói tevékenysége mellett oktatói munkássága is kiemelkedő: 2008-ig volt az ELTE BTK Filozófiai Tanszékcsoport vezetője, 2012-ig pedig az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskoláját vezette. Tudományszervezőként évente négy-öt nemzetközi konferencia megrendezése fűződik a nevéhez. 117 tételes publikációs listájának harmada idegen nyelven jelent meg.

 

solymosi_fotoSolymosi László, az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék professor emeritusa, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Veszprémben született 1944-ben. Szűkebb szakterülete a középkori magyar társadalom- és egyháztörténet, oklevél- és pecséttan, forráskiadás. Külföldön is elismert középkorkutató, a Nemzetközi Diplomatikai Bizottság elnökségi tagja. Levelező tagsága óta majdnem 50 publikációja jelent meg. Másodmagával várostörténeti forráskiadványt tett közzé (Supplementum ad Monumenta civitatis Vesprimiensis, 2010). Négy tanulmányát vezető folyóiratok (Archiv für Diplomatik, Bibliothèque de l’École des chartes) közölték. Tisztázta Szent László király temetkezési helyét, új ismeretekkel gazdagította a korai angol–magyar és itáliai–magyar kapcsolatok történetét. 5 új doktorandusz témavezetője lett, sikeresen védett hallgatói száma 11-ről 15-re nőtt. Sok tanítványa tudományos pályán dolgozik. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság elnöke.

 

Matematikai Tudományok Osztálya

komjath_peterKomjáth Péter, az ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszékének professzora. Budapesten született 1953-ban. Szűkebb szakterülete a halmazelmélet, a kombinatorika, a valós függvénytan. Akadémikussá történt 2010-es megválasztása óta 13 jelentős, új eredményeket tartalmazó tudományos dolgozata jelent meg nemzetközi szakmai folyóiratokban, és további 10 van sajtó alatt. Az Erdős Pál, Fodor Géza és Hajnal András nevével fémjelzett, nemzetközi hírű magyar kombinatorikus halmazelméleti iskola vitathatatlan tekintélyű vezető alakja. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Doktori Bizottságának immár második periódusában elnöke, a Bolyai János Matematikai Társulatnak aktív tagja.

 

szucs_andrasSzűcs András, az ELTE TTK Analízis Tanszékének professzora. Budapesten született 1950-ben. Szakterülete a topológia. A sokaságok sima leképezéseinek globális elméletében ért el alapvető eredményeket, a globális szingularitáselmélet úttörője. Újabb kutatásai közül kiemelkedik René Thom egy híres eredményének ellenpontját homológia osztályok sokaságokkal való reprezentációja; szinguláris leképezések klasszifikáló tereinek effektív konstrukciója; Maxim Kazarian egy e terekre vonatkozó sejtésének igazolása; sztrátumok egymás körüli csavarodásának fogalmi tisztázását és homotopikus jellemzését. Szűcs Andrásnak a hazai matematikára gyakorolt hatása egyedülálló: olyan területen (differenciáltopológia) teremtett nemzetközi rangú iskolát, amely korábban a hazai matematika nagy, más területeket is hátráltató fehér foltja volt.

 

Kémiai Tudományok Osztálya

ferenc_fotoHudecz Ferenc, az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék tanszékvezető professzora, Egyetemünk korábbi rektora (2006–2010), az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője. Budapesten született 1952-ben. Szűkebb szakterülete a biomolekuláris/bioorganikus kémia, immunkémia. Levelező taggá történt megválasztása, 2010 óta eredményes kutatásokat folytatott új peptid biokonjugátumok szintézise és funkcionális jellemzése körében. Ezekben tumorellenes, antimikrobiális szer vagy enziminhibitor kapcsolódik specifikus, a célsejtet felismerő peptid komponenshez. Proteomikai módszerrel bizonyította a szabad és konjugált szerek eltérő hatásmechanizmusát. Tisztázta a poszt-transzlációs módosítás (citrullináció, szénhidrát oldalláncok) szerepét releváns fehérje epitópok immunfelismerésében.

 

perczel_andrasPerczel András, az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszékének professzora, az MTA és az ELTE közös Fehérjemodellező Kutatócsoportjának, valamint az egyetem Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratóriumának vezetője. Budapesten született 1959-ben. Szűkebb szakterülete a szerves kémia, ezen belül a biomolekulák szintézise, szerkezetvizsgálata és a fehérjék NMR spektroszkópiája. A levelező tagság elnyerése óta új, fontos eredményeket ért el egyebek mellett a II-es típusú diabétesz gyógyítására használt exendin analóg(ok) racionális tervezése és bakteriális expressziója terén, a Trp-kalitka minifehérjék teljes körű és atomi szintű NMR szerkezetvizsgálata során, bizonyítva a minifehérjék konformációs átalakíthatóságát. Jelentős eredményeket ért el biológiailag fontos fehérjék térszerkezet-vizsgálatában. Munkatársaival tisztázták kulcsfontosságú H-hidak és vízmolekulák szerepét kollagén-hélixek és b-redők kialakulása és stabilitása során.

 

Biológiai Tudományok Osztálya

podani_fotoPodani János, az ELTE TTK Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének tanszékvezető professzora. Budapesten született 1952-ben. Szakterülete a numerikus ökológia és a szisztematika, különösen a növények rendszerezésének elméleti vonatkozásai. Számos magyar és idegen nyelvű könyv, illetve 160-nál több cikk szerzője. A hazai kiadású impaktfaktoros lap, a Community Ecology alapító főszerkesztője. Legújabb művei közül kiemelkedik A növények evolúciója és osztályozása – rendhagyó rendszertan című kötet. A könyv világelső abban, hogy a növényeket a legmodernebb felfogás szerint, az elsődleges endoszimbiózis eredményeként tárgyalja, s emellett szakít a linnéi osztályozásnak az evolúcióval összeegyeztethetetlen alapelveivel.

 

Az Akadémikusok Gyűlése továbbá rendes taggá választotta Zsoldos Attilát, az ELTE címzetes egyetemi tanárát, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszorát és Lévai Pétert, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszorát, az ELTE magántanárát.

Az ELTE-n dolgozó, most levelező taggá választott tudósokról itt olvashat.

Az összes új akadémikusról itt olvashat, az ELTE akadémikusainak listája itt található.