Új akadémikusok az ELTE-n

A Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének első napján, 2016. május 2-án tartották az Akadémikusok Gyűlését, amelyen megválasztották az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Rendes taggá harmincegy, külső taggá huszonhárom, tiszteleti taggá pedig tizenegy tudóst választottak az akadémikusok, valamint huszonhat kiemelkedő kutató lett az MTA új levelező tagja.

Levelező taggá a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel (vagy azzal törvényileg egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal) rendelkező, tudományágában kimagasló színvonalú eredményeket elért tudós választható. A huszonhat új levelező tag között öt ELTE-s professzort találunk, ez a legmagasabb szám a felsőoktatási intézmények között. A levelező tagok közül a legfiatalabb az ELTE-s Katz Sándor, ő 41 éves. A Magyar Tudományos Akadémiának a 2016. évi tagválasztást követően 308 rendes, 56 levelező, 200 külső, illetve 226 tiszteleti tagja van.

Az Akadémia új levelező ELTE-s tagjai

Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Kövér György, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék professzora, az ELTE BTK Történelmi Doktori Iskola Társadalomtörténeti programjának vezetője, az MTA Tudományetikai Bizottság tagja, az MTA Történettudományi Bizottság tagja, az MTA Gazdaságtörténeti Albizottság elnöke, a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Bizottság Magyar Tagozatának elnöke. 1949-ben született. Szakterülete a 19–20. századi magyar gazdaságtörténet, a banktörténet; a dualizmus kori magyar társadalomtörténet; az 1945 utáni biografikus politikatörténet és a történetírás elmélete és módszertana. Legismertebb művei a dualizmus korának magyar gazdaságtörténetéről szólnak (Iparosodás agrárországban, 1982; Egy krach anatómiája,1986), egyetemi tankönyvet írt (Gyáni Gáborral) Magyarország 19–20. századi társadalomtörténetéről (a munka angolul az Egyesült Államokban is megjelent, és itthon hat kiadásban látott napvilágot: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, 1998). Úttörő vállalkozás a nem politikai életrajzként készült Losonczy Géza 1917–1957 című monográfiája. 2011-ben jelent meg A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek című, korszakos jelentőségű mikrotörténeti monográfiája, amely 2012-ben Akadémiai Díjban részesült.

Matematikai Tudományok Osztálya

Frank András, az ELTE TTK Operációkutatási Tanszékének professzora, az MTA–ELTE Egerváry Kutatócsoport vezetője. 1949-ben született. Kutatási területe a kombinatorikus optimalizálás és gráfelmélet. Elsők között ismerte fel, hogy a szubmoduláris fügvények alkalmazása sok egymástól távol álló kombinatorikus és gráfelméleti eredmény közös gyökerére derít fényt. Nevéhez fűződik az első algoritmus láncok és antiláncok pakolására. Úttörő módon oldotta meg a VLSI-tervezésben fontos problémát a négyzetrácson adott pontpárok élfüggetlen utakkal való összekötéséről. Alapvető Tardos Évával közös eredménye: minden polinomiális időben megoldható kombinatorikus optimalizálási feladat erősen polinomiális időben is megoldható. Teljesen új utat nyitottak minimax tételei és algoritmusai NP-nehéz optimalizálási feladatok súlyozatlan esetére. Közel 100 tudományos dolgozatára mintegy 900 dolgozatban több mint 2300 hivatkozás történik. Az egyik legsikeresebb hazai iskolateremtő matematikus. Kutatócsoportja a terület egyik nemzetközi központja.

Biológiai Tudományok Osztálya

Miklósi Ádám, az ELTE TTK Etológiai Tanszékének tanszékvezető professzora. Budapesten született 1962-ben. Szűkebb szakterülete az etológia. Legfontosabb eredménye, hogy munkássága nyomán általánosan elfogadottá vált a kutya mint természetes állati modell számos olyan kutatásban, ahol az emberi viselkedés összehasonlító megközelítése a cél. A kutyára alapozott etológiai kutatásai kiterjednek többek között a szocio-kognitív viselkedés evolúciós vizsgálatára, e viselkedésformák genetikai és neurobiológiai mechanizmusainak tisztázására, összehasonlító személyiségkutatásra, öregedéskutatásra. Legújabb felismerése, hogy a robotika fejlődésével lehetővé vált az etológia és a robotika összekapcsolása, amely etorobotika néven új megközelítést kínál az ún. szociális robotok tervezésére, megvalósítására, valamint viselkedési mérésekkel történő validálására. A Dog Behaviour, Evolution and Cognition című kötetét az Oxford University Press két kiadásban jelentette meg. A kötet a terület fontos monográfiája, számos egyetemen tankönyvként használják.

Földtudományok Osztálya

Haas János, az ELTE TTK kutatóprofesszora, az MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport vezetője. Budapesten született, 1947-ben. Szűkebb szakterülete a szedimentológia, a rétegtan és a regionális földtan. A hazai karbonát-szedimentológia iskolateremtő elindítója. A Föld pályaelem-változásait tükröző üledékciklusok karbonátos kőzetekben való kimutatását illetően nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. A rétegtan területén elsősorban a hazai triász kőzetek kutatásában volt meghatározó szerepe, amelynek eredményei 2004-ben egy általa szerkesztett kézikönyvben jelentek meg. Szerzője és szerkesztője a Geology of Hungary című összefoglaló műnek, amely 2012-ben jelent meg a Springer Kiadónál. 226 tudományos közleménye jelent meg. 1999–2005 között az MTA Földtani Tudományos Bizottság elnöke volt, 2011-ben és 2014-ben az újjászervezett bizottság ismét elnökévé választotta. Az International Union of Geological Sciences (IUGS) Nemzeti Bizottság elnöke. 1991–2010 között az Acta Geologica Hungarica (Central European Geology) főszerkesztője volt. 2006 és 2012 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke volt, 2012-ben tiszteleti taggá választották.

Fizikai Tudományok Osztálya

Katz Sándor, az ELTE TTK Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető professzora, az MTA–ELTE Rácstérelmélet Lendület csoport vezetője, az ELTE Elméleti Fizika Tanszék vezetője, a Fizikai Intézet általános igazgatóhelyettese. Bonyhádon született 1975-ben. Az elméleti részecskefizika nemzetközi hírnevű professzora. Szakterülete a kvantumtérelméleti megoldási módszerek és a rácstérelméleti szimulációk kutatása. Máig legpontosabb tárgyalását adta a korai Univerzumban lezajlott kvark-hadron átmenetnek a rácstérelmélet módszerével. Többéves éles tudományos vitában bebizonyította, hogy eredményei adják meg az átalakulás helyes fizikai jellemzését. Ez minden idők egyik leghivatkozottabb rácstérelméleti eredménye. A többparaméteres átsúlyozás módszerével meghatározta a hőmérséklet-barionsűrűség síkon a fázisdiagram kritikus pontját. Új algoritmusokat fejlesztett a hadronspektrumot nagy pontossággal meghatározó rácsszimulációkhoz. A kísérleti spektrummal talált egyezés a nem-perturbatív tartományban bizonyítja, hogy a QCD az erős kölcsönhatások helyes elmélete. Hétéves algoritmusfejlesztése révén csoportja a korábbinál három nagyságrenddel pontosabb spektrummérést végzett. Társaival közösen elsőként számította ki az alapelvekből indulva a proton- és a neutrontömeg különbségét. Társalkotója a gigabit kommunikációjú, PC-kből épült, majd a grafikuskártya-alapú processzor-klaszternek. Mindkét innováció világelső volt az elméleti fizikában.

A levelező tagok közé választották Benkő Eleket, az ELTE Régészet Doktori Programjának külső alapítóját, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatóját és Simon Istvánt, az ELTE vendégoktatóját, az MTA TTK Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadóját.

A külföldi magyar tudósok köréből választható külső taggá az a nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak valló tudós, aki tudományágában jelentős eredményeket ért el, és szoros kapcsolatokat ápol a hazai tudományos közélettel. A magyar kötődéssel nem rendelkező, de szaktudományát világszínvonalon művelő tudós tiszteleti taggá választható. Külső tagként vesz részt az Akadémia munkájában Adriányi Gábor, az ELTE vendégoktatója, a bonni Rajnai Frigyes Vilmos Egyetem professor emeritusa; Péli Gábor, az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola külső tagja, az Utrechti Egyetem docense és Tóth József, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a kanadai Albertai Egyetem professor emeritusa. Tiszteleti taggá választották Cloetingh Sierd professzort, az ELTE díszdoktorát, aki az Utrechti Egyetem kitüntetett tanára.

Az ELTE-n dolgozó, most rendes taggá választott akadémikusokról itt olvashat.

Az összes új akadémikusról itt olvashat, az ELTE akadémikusainak listája itt található.