A kurzustartalom tartós és elavuló részei

A félév menete

A kurzusfelület tagolása a Canvasban modulokkal történik, a Moodle-ben heti forma vagy témaforma segítségével határozhatjuk meg a tartalom elrendezését. Míg a témára fókuszáló modulok és a témaforma független tud lenni a félév kontaktóráinak számától, addig a heti bontás, vagy a témák heti beosztása (dátummal való ellátása) már gondot okozhat, ha egy másik félév eggyel több vagy kevesebb hétből áll, így érdemes téma alapon tervezni és az anyagot így elrendezni. A Canvas-modulok használatának lehetőségeiről itt olvashat még.

A félév menetét a Canvasban a Tematika mutatja be, amely összesíti a kurzusnaptárba felvett eseményeket (ezek lehetnek a kontaktórák és az órákon kívüli extra programok, például üzemlátogatás/hospitálás iskolában/szakmai konferencia) és a határidős feladatokat is. Az informatív tematikáról ebben a cikkünkben írtunk. Az események elavuló információk, így a kurzustartalom másolásánál az importált adatok között ezt a lehetőséget hagyjuk ki. A Canvas-kurzusok klónozásával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Feladatok

A feladatok, kvízek, tevékenységek esetében a határidőt külön kell beállítani, így nem szükséges a feladatleírásban, instrukcióban utalni a határidőre. Egy következő kurzusban csak a határidőt állítjuk át, és az instrukció nem szorul frissítésre. A Canvasban kurzusmásolásnál el lehet tolni a feladatok határidejeit, így a feladatok ütemezését csak finomhangolni kell a félév kezdetéhez képest.

A feladatokkal kapcsolatos segédanyagok úgyszintén tartós tananyagok lehetnek, amelyeket fájlként vagy tartalomoldalként tölthetünk fel, és linkelhetünk a feladatleírásba. A feladatok teljesítésével kapcsolatos esetleges figyelmeztetések, változások, konzultációs időpontok felajánlása hirdetmények tárgya lehet. A kurzustartalom másolásánál a hirdetményeket is át lehet vinni egyik kurzusból a másikba, ha szükség van rá, illetve időzíthetőek a hirdetmények, így félév közben automatikusan is kimennek azok az előre beállított ütemezés szerint.

A feladatokkal összefüggésben van egy értékelési rendszere minden kurzusnak, és a feladatokért kapható pontszámok ehhez mérten értelmezhetőek. Ha egyik félévről a másikra szeretnénk változtatni a követelményeken, vagy átalakítani a teljesítéshez szükséges feladatokat, akkor a frissítést az értékelési rendszert szem előtt tartva kell végezni. Megoldás lehet az is, hogy pontértéktől függetlenül a jegy a feladatcsoportok alapján születik: tehát a kurzus összpontszámához mérten nem olyan lényeges, hogy a konkrét esszéfeladat hány pontot ér, az esszé típusú feladatok a jegy 60%-át határozzák meg. Ilyen módon különböző feladatcsoportba tartozó feladatokat lehet törölni, inaktívvá tenni, vagy újakat létrehozni, a végső jegy szempontjából a feladatcsoportban elért eredmény lesz a fontos.

A Canvasban csoportmunkáknál vegyük figyelembe, hogy a csoporthalmazok, ill. -beosztások elavuló információnak számítanak, így a csoporthalmazokat egy másolt kurzusfelületen újra el kell készíteni. Emlékeztetőül a csoporthalmazok neveit érdemes a feladat instrukcióiban rögzíteni.

Tananyagok

A tananyagkészítés során tartalomoldalakat, prezentációkat, hang- vagy videófelvételeket készítünk. Folyamatos frissítésük különböző mértékű erőbefektetést kíván meg, hiszen egy, a változó környezetre érzékeny témakört tárgyalunk, félévről félévre felülvizsgálatra szorulhat a tananyag. Ugyanakkor vannak olyan elemek, amelyek kis odafigyeléssel újra és újra felhasználhatóak lesznek.  A diasorra, videófelvételre dátumot ne írjunk, csak ha ez kifejezetten szükséges, és nem frissítendő információ. Kerüljük az adott félév menetére, eseményeire, ütemezésére vonatkozó információkat, pl.: „Ahogy múlt héten arról már volt szó…”, „Kedden még összefoglaljuk a vizsgára vonatkozó legfontosabb információkat…”. „A második modulban már megtudhattuk…” Élőszóban (is) szívesen utalunk vissza a kurzus korábbi eseményeire, témáira, hogy megteremtsük a folytonosság élményét a tanulásban, de online kurzustartalomnál nem szerencsés, hiszen lehet, hogy egy másik félévben más sorrendben tárgyaljuk a témákat, esetleg elhagyunk egy témakört, és másikat illesztünk a kurzus anyagába. Ezért a tananyagok számozása (pl. 1.1, 1.2) is átgondolandó, hogy megéri-e, ha egy újabb anyag beszúrásával a modulon belüli összes anyag számozását át kell javítanunk.

A tananyag feldolgozása, megvitatása fórumokban folyhat tovább, így a tananyaggal való kapcsolat ezeken a csatornákon bátorítható. A fórumbevezetők, amiket az oktató létrehoz, szintén a tartós kurzustartalom kategóriájába esnek, de maguk a születő bejegyzések nem képezik részét az exportált-importált kurzustartalomnak –éppen ettől válik egyedivé minden kurzus azáltal, hogy az egyes hallgatók más-más módon járulnak hozzá.

Linkek, hivatkozások

Egy jól kidolgozott kurzustartalom potenciálisan több száz hivatkozást is tartalmazhat, amelynek egy része belső hivatkozás (egyik oldalról a másikra történő hivatkozás, feltöltött fájlra hivatkozás), másik része külső hivatkozás, esetleg beágyazott tartalom. A belső hivatkozások konzekvensen működnek:

• az oldalak összekapcsoltsága a hivatkozások révén akkor sem sérül, ha a kurzustartalmat egyik kurzusból a másikba másoljuk, viszont

• a fájlokra mutató hivatkozások, amelyek a feltöltött fájl egyedi URL-je alapján működik az eredeti kurzusban, a következő kurzusfelületen csak a Fájlok menüpontot fogja behozni, ahol magunknak kell megkeresni a hivatkozott fájlt. Ha a fájlstruktúra állandó, akkor a szövegben az elérési útvonal megadásával biztosíthatjuk, hogy a kurzusmásolatban is könnyen megtalálják a hallgatók azt az anyagot, amire a hivatkozás mutatott volna. pl.  „Nyissuk meg az Eszközök mappa Gondolkodási készségek mappájában található 21. századi készségek című dokumentumot”.

A külső hivatkozásokkal érdemes úgy eljárni, hogy külön dokumentumban/oldalon vezetjük, melyik modul melyik oldala tartalmaz ilyet, és mik ezek a linkek. Így szúrópróbaszerűen időről-időre ellenőrizhetjük, hogy a külső hivatkozások nem avultak-e el. Sokkal egyszerűbben végezhetjük el a javításokat, ha nem kell keresgélnünk, mert rendelkezésünkre áll a linkek gyűjteménye.

Felhasznált irodalom: Smith, R. M. (2014): Conquering the Content. Wiley, Hoboken