A testedzés világos és sötét oldala
A sport lehet örömteli, az egészséges élettel összhangban álló szenvedély, de lehet kényszeres testgyakorláson alapuló testedzésfüggőség is. Hogyan kapcsolódik a kettő, és mi a különbség közöttük? Hogyan vált át a pozitív élmény negatív kötelességgé? Ennek járt utána Demetrovics Zsolt és Szabó Attila a Passion and Addiction in Sports and Exercise című könyvükben. Az ELTE PPK egyetemi tanárai a viselkedéses addikciókkal kapcsolatos kutatási eredményekre építve helyezték a fókuszba a korábban nem vizsgált kérdéskört, érzékenyen kezelve a határterületeket.
A szerzők a szenvedélyes sport előnyös egészségügyi hatásainak elemzése után azt vizsgálják, milyen tényezők sodorják a sportolókat a már károsnak tekinthető viselkedésminták felé. A szenvedély három dimenzióját vezetik be, ezáltal
új értelmezési keretet nyújtanak a testedzésfüggőség megértéséhez.
Ugyanakkor számos példával illusztrálják, hogy akár a rendkívül intenzív sportolás is lehet egészséges: azok, aki kirívóan sok időt és energiát szánnak kedvenc sportjuk gyakorlására, még nem tekinthetők szenvedélybetegeknek. Vizsgálják az edzés különféle aspektusainak gyakran téves értelmezéseit is, e felfogások képviselői minduntalan összefüggést keresnek az edzés intenzitása, gyakorisága vagy az elköteleződés mértéke és a függőség kialakulása között.
A téma mostanság került az érdeklődés középpontjába. 2022 januárjában a The New York Times közölt több kolumnás cikket a túlzásba vitt sportolásról mint addikcióról. A cikkben emlékeztettek Szabó Attila 2019-es tanulmányára, amely szerint nem lehet órákban meghatározni, mennyi mozgás jelent már függőséget, a jelenség akkor válik problémássá, ha az élet más területeit is károsítja. Az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója a lap kérdésére kiemelte, a függőség ott kezdődik, ha valaki fájdalmai vagy sérülései ellenére is úgy érzi, edzenie kell. „Ha a mozgást a kapcsolataink, a munkánk és minden más elé helyezzük, akkor túlzásba vittük” – mondta.
A New York Times megszólaltatta Mark Griffiths-t, az ELTE 2017-ben felavatott díszdoktorát is, aki azóta is számos projektben dolgozik együtt a PPK kutatóival. A professzor szerint hat kritérium együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy edzésfüggőségről beszélhessünk, igaz,
sokan küzdenek a problémával akkor is, ha az nem éri el a függőség szintjét.
A kötetet haszonnal forgathatják a sportpszichológiával hallgatóként, kutatóként vagy klinikusként foglalkozó szakmabeliek, de érdekes olvasmány lehet a sportkedvelő laikusoknak és az aktívan versenyző sportolóknak is. A könyv keménykötésű vagy e-book változatban megrendelhető a kiadó honlapján.
Forrás: ELTE PPK