Az aktív órai részvétel értékelése
Nem csak a tananyagot kell tudni és tanulni
A tanulási folyamat támogatására remek alkalmat teremtenek az órai beszélgetések, hiszen kérdéseket lehet tisztázni, tapasztalatokat lehet megosztani, kapcsolatot lehet teremteni az előzetes tudás és az újonnan szerzett ismeretek között. A tartalmas beszélgetéshez azonban olyan készségekre van szükség a hallgatók részéről, mint a kifejezőkészség, az aktív hallgatás, autonómia és kezdeményezőkészség… Bár a hallgatók számára az órai részvétel lehetőséget teremt a kognitív és szociális készségeik fejlesztésére, amelyek a jövőben jó szolgálatot tesznek majd szakmai és személyes életükben is, a középiskolában passzív tanulószerepben szocializálódott hallgatóknak különösen nehéz alkalmazkodni az egyetemi elvárásokhoz, magabiztosan bekapcsolódni a diskurzusokba. Az oktatók elmagyarázhatják a hallgatóknak, miért tartják szükségesnek az aktív órai részvételt a tanulás szempontjából.
Kérdezéstechnika
Arról már egy másik cikkünkben is írtunk, hogy az oktatók mit tehetnek az aktív részvétel fokozásáért és az értékelésének elfogadtatásáért. Különös figyelmet érdemes fordítani a kérdezéstechnikára is. Összeszedtünk néhány tipikus esetet, amikor a hallgatók nem aktivizálódnak az oktatók kérdéseire.
- Sugalmazó kérdések. Amikor az oktató válaszol a saját feltett kérdéseire, vagy szigorúan előre eltervezett válaszokat vár el a hallgatóktól, akkor a hallgatókban az az érzés lehet, hogy nincs lehetőségük saját véleményük kifejezésére vagy új gondolatok megosztására. A költői kérdések csak retorikai fogások, ha fel is figyelnek rájuk, nem gondolják, hogy tőlük kell, hogy érkezzen a válasz.
- Nehezen érthető vagy többértelmű kérdések. Ha az oktató nehezen érthető vagy többértelmű kérdéseket tesz fel, akkor a hallgatók bizonytalanok lehetnek a válaszadásban. Nem értik pontosan, hogy mit is kérdez az oktató, és attól tartanak, hogy helytelen választ adnak, ha rosszul értelmezik a kérdést.
- Hosszú és összetett kérdések. Amikor az oktató hosszú és összetett kérdéseket tesz fel, a hallgatók könnyen elveszhetnek a kérdésben, és nehezen tudnak összpontosítani, mire is kellene válaszolni. Ez különösen igaz lehet akkor, ha az óra nagy csoportban zajlik, és a hallgatóknak kevés idejük van a válaszadásra.
- Hiányzó visszajelzés és bátorítás. Ha az oktató nem ad visszajelzést a hallgatók válaszaira, vagy nem bátorítja őket a részvételre, akkor a hallgatók úgy érezhetik, hogy a válaszaik nem fontosak vagy értékesek. Ez demotiválhatja a hallgatókat a válaszadásban.
- Rövid várakozási idő. Nehéz helyzet válaszra várni, ezért gyakran azelőtt válaszolja meg az oktató a saját kérdését, mielőtt a hallgatók egyáltalán elkezdhetnének gondolkodni. A kínos csendet megelőzendő be van készítve a válasz is, és erre rátanulhatnak a hallgatók is, akik kérdés esetén csak kerülik az oktatóval a szemkontaktust.
- Párbeszéd néhányakkal. Az oktatók gyakran hálásak azoknak a hallgatóknak, akik "viszik" az órát, viszont nem törekednek arra, hogy más hallgatók is megnyilvánuljanak, így a csoport nagyobb része akár egész féléven át hallgatásba burkolózhat.
Értékelés értékelőtáblával
A hallgatók aktív részvétele mutatja az oktató számára az elkötelezettségüket, de ha nem válik az értékelés részévé, akkor készségfejlesztő hatása ellenére kiaknázatlan tanulási tevékenység marad - így pedig veszélybe kerülhetnek akár a kurzus tanulási eredményei is. Az értékelőtábla készítésének nagy előnye, hogy oktatóként magunk számára is világossá tesszük, hogy mit szeretnénk, hogyan dolgozzanak a hallgatók, és ha velük is megosztjuk az értékelőtáblánkat, a követelmények láthatóvá válnak számukra is. Az egypontos - az analitikushoz képest egyszerűsített - értékelőtábláról ebben a cikkünkben írtunk. A szempontok átemelésével kidolgozhatja saját egypontos értékelőtábláját. Az órai részvétel értékelésénél az alábbi szempontok merülhetnek fel:
-
Gyakoriság: a hozzájárulások száma és rendszeressége. Elkerülendő, hogy a hallgatók “tömbösítsék” a hozzászólásaikat, elő lehet írni, hogy több különböző napon szóljanak hozzá a témához az órán vagy írjanak az online fórumokon, így nagyobb eséllyel marad élő az online beszélgetés is.
- Tartalom: a hozzájárulások tartalmát illetően lehet megfogalmazni irányokat, kategóriákat, mi számít tartalmas megszólalásnak/bejegyzésnek. Példák a tartalmas bejegyzésekre: új tudáselemek ajánlása, további információk nyújtása a beszélgetéshez (cikkek, könyvek hivatkozásával), mások korábbi megjegyzéseinek feldolgozása, arra való érdemi reagálás, fogalmak vagy módszerek magyarázata a hallgatótársak segítésére, érvelő szöveg alkotása egy téma mellett vagy ellen, a témához kapcsolódó saját személyes tapasztalatok megosztása, URL megadása az interneten vagy online könyvtári adatbázisban a keresett területhez, annotációval.
- Etikett: a beszélgetés során, akármilyen megosztó téma is kerül terítékre, fontos az udvarias, nem sértő, nem személyeskedő hangnem.
- Minőség: az egyes témákhoz való hozzászólások tükrözhetik a felkészültséget, olvasottságot, a tények ismeretét, számot adhatnak elemzőképességről, többféle nézőpont integrálásának képességéről, kritikai észrevételek megfogalmazásának képességéről stb.
Az elvárások egyértelműsítésére jó példákat is lehet hozni, hogy a hallgatók jobban értsék, milyen hozzászólásokat méltányol az oktató.
További értékelőtáblák órai beszélgetés/online fórum értékeléséhez:
University of Wisconsin: Online Discussion Rubric
University of Iowa, Office of Teaching, Learning & Technology: Sample Online Discussions Rubric