„Az informatika sokféle tehetség kibontakozására ad lehetőséget”

A Pro Ingenio Nívódíjat a kiemelkedő tehetséggondozás méltánylására alapította az ELTE. Mióta foglalkozik tehetséggondozással?
1983 óta foglalkozom tehetséggondozással (versenyszervezéssel, szakkörök tartásával). Kezdetben elsősorban középiskolai tehetséggondozással foglalkoztam, 1991 óta általános iskolai tehetséggondozással, 1997 óta pedig felsőoktatási tehetséggondozással is. Csak az én tanszékemen hat olyan fiatal kollégám van, akik az informatika tanárszakos tehetséggondozó rendszerből kerültek ki és választották az egyetemi oktatói munkát.

Az ELTE-n melyek azok a fórumok, ahol a tehetséggondozás fontos szerephez jut?
Az Informatikai Karon hét éve rendezünk tehetségkutató programozási versenyt, elsősorban az ELTE IK és a TTK alapszakos hallgatóinak. A legjobb diákok részt vehetnek a nemzetközi ACM verseny hazai válogatóján, majd két ELTE-s csapat képviseli egyetemünket a regionális megmérettetésen. A tehetséggondozás klasszikus fajtája a tudományos diákkör, egy kevésbé klasszikus, de határozottan érdekes lehetőség, hogy a legtehetségesebb informatika tanárszakos hallgatóink részt vehetnek informatika tanári konferenciákon: előadásokat tarthatnak általános és középiskolai tanároknak. Részt vesznek a pályázati projektekben (pl. egy legutóbbi TÁMOP-pályázatban tizenkét hallgató dolgozott egy online programozási feladatgyűjtemény fejlesztésében), tananyagfejlesztésben, kutató-fejlesztő munkákban, továbbá oktatást segítő demonstrátori tevékenységet is végeznek és nem utolsó sorban mentorálják az alacsonyabb évfolyamos hallgatókat. Az ELTE-re érkező sikeres középiskolás versenyzőket bevonjuk a közoktatásbeli versenyek szervezésébe, azzal a céllal, hogy ami tudást tőlünk kaptak, azt továbbadják a következő generációnak.

Milyen eredmények születettek az eddigi években?
1987 óta készítek fel középiskolás diákokat Nemzetközi Informatikai Diákolimpiai részvételre. Az eddigi huszonhét informatikai diákolimpián a tanítványaim tizenegy arany-, huszonnyolc ezüst- és negyvenegy bronzérmet szereztek. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb középiskolásokat a Közép-Európai Informatikai Diákolimpiára készítem fel, 1994 óta. Az eddigi huszonegy Közép-Európai Diákolimpián a tanítványaim egy arany-, tizenkét ezüst- és harminchárom bronzérmet szereztek. Az itt sikeresen szereplő diákok közül kerülnek ki általában az egyetemistáknak szóló nemzetközi versenyeken induló magyar csapatok tagjai. Ezt a sokrétű munkát fenntartani is igen nehéz, szerencsére ehhez megkapjuk a kari vezetés maximális támogatását. Az egyik új tervünk: az osztatlan tanárképzés felfutásával újra lehetőséget látunk informatika tanári TDK munkák készítésére, a tanárszakos hallgatók módszertani tudományos pályára irányítására.

A nemzetközi színtéren hogyan szerepelnek a magyar hallgatók?
Sajnos a közoktatási informatika oktatás szétverése miatt a nemzetközi eredményességünk folyamatosan csökken, amíg a 90-es években Magyarország a legjobb tíz, sokszor legjobb öt ország között szerepelt, ma be kell érnünk a 30-40. hely környékével. Ezen a tehetséggondozó munkánk csak kicsit tud segíteni, akit ugyanis a közoktatás nem fedez fel és nem küld informatikai tehetséggondozó rendezvényekre, azok gyakorlatilag elvesznek számunkra. Sokan – sajnos véletlenszerűen – így is eljutnak az informatikus szakjainkra, de a sok elvesztegetett évet nagyon nehéz pótolni.

A nagy létszámú egyetemi előadások mellett hol és hogyan képezhetik tovább magukat a kiemelkedő tehetségű hallgatók?
Az Informatikai Karra felvett több mint hétszáz elsőéves hallgató között nagyon nehéz megtalálni a tehetségeseket. Ebben tud segíteni a középiskolásoknak szóló versenyek szervezése, ahol a tehetségekkel már korábban találkozunk, így figyelhetünk rájuk már elsőéves korukban is. Segíthet a felismerésükben a tehetségkutató versenyek szervezése, ahol azok is megmutathatják magukat, akikre addig nem figyeltünk fel. Ettől a tanévtől kezdve egy újabb kísérletbe fogunk, egyes tárgyak gyakorlatait kétszintűvé alakítjuk. A húszfős csoportok hallgatói nagy része a hagyományos gyakorlati munkát végzi, a közöttük levő néhány kiemelkedő hallgatónak ugyanakkor a többiekkel együtt végzett gyakorlatokon képességeiknek megfelelő feladatokat adunk egy online számítógépes rendszeren keresztül.

Az egyetemisták mentorálása mellett van lehetőség a középiskolás tehetségek gondozására is?
A diákok nyomon követését minél fiatalabb korban el kell kezdeni, mert különben a tehetségek elvesznek számunkra. Az egyetemi munkám mellet a legnagyobb informatikával foglalkozó civil szervezet, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tehetséggondozásért felelős alelnökeként évente kb. tízezer közoktatásbeli tanuló versenyeztetéséért vagyok felelős. A nekik szóló versenyek szervezésében az ELTE és az NJSZT szorosan együttműködik, az Országos Versenybizottságok többségében ELTE-s kollégáim dolgoznak. A rendszer sikeres, több olyan fiatal kollégám van (már a doktori fokozatszerzés küszöbén), akinek 5-6. osztályos korában (és utána még többször) az ELTE Bolyai-termében én adtam át valamely informatikai verseny első helyezéséért járó oklevelet. Nem mellesleg, az ELTE aktív részvétele a középiskolás versenyek szervezésében azzal a „haszonnal” is jár, hogy a legtehetségesebbek az ELTE-t választják felsőoktatási tanulmányaikra – bár Oxforddal még nem vagyunk versenyképesek.

Miért különösen fontos Önnek a tehetséggondozás az oktatásban?
Úgy gondolom, hogy sokféle tehetség van, a kihívás ezen tehetségek felismerésében, irányításában és a megfelelő és sikeres pályára állításban van. Az informatika ezen belül is nagyon sokrétű, sokféle tehetség kibontakozására ad lehetőséget. Nagy kihívás felfedezni azt, hogy kiben milyen tehetség lakozik. Ennél talán még nehezebb – de nagyon inspiráló – feladat kitalálni azt, hogy az egyes tehetségfajtákat milyen eszközökkel fedezhetjük fel. Ehhez intenzív kutatómunkára van szükség, folyamatosan figyelemmel kísérve a nemzetközi trendeket is. Ezért szervezünk sokféle versenyt (programozás verseny, alkalmazói verseny, matematika-fizika-informatika háromtusa verseny, játékfejlesztő verseny, robotika verseny, számítógépes művészeti verseny) általános és középiskolásoknak. Az Informatikai Kar sokféle tevékenységéhez ezért folyamatosan olyan hallgatókat keresünk, akik az adott témakörben, munkafajtában tehetségesek. Emellett az egyetem számára az is fontos, hogy így az oktatási-kutatási területen legtehetségesebbeket tudjuk egyetemi oktatói, kutatói pályára „csábítani”, megteremtve így a mi utánpótlásunkat is.