Díszdoktori előadások az ókori Rómáról

2021. október 14. 15:00
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A fsz. 39.)
2021. október 14. 15:00 -
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A fsz. 39.)
Az ELTE Szenátusa 2021. május 7-én, a Pázmány-napi ünnepi közgyűlésen avatta fel új díszdoktorait, köztük két neves ókortudóst: Johannes Hahnt és Francisco Pina Polót. Az ünnepség a járványhelyzet miatt online zajlott, így az avatottak hagyományosan személyesen tartott díszdoktori előadásaira nem kerülhetett sor. Ezt pótolja be a 2021. október 14-i alkalom.
Francisco Pina Polo a Zaragozai Egyetem professzora, a római köztársaságkor késői időszaka történetének, politikai intézményrendszerének, szónokainak nemzetközileg is elismert kutatója. “A demokrácia elmélete és gyakorlata a Római Köztársaságban” (Conception and Praxis of Democracy in Republican Rome) című előadásában a Köztársaság demokratikus vagy arisztokratikus jellegéről folytatott történetírói vitához szól hozzá. A köztársaságnak az előadó szerint voltak demokratikus elemei, de ettől nem lett feltétlenül demokrácia. Maguk a rómaiak nem gondolták demokráciának a res publica-t, nem is volt pontosan ezt a koncepciót leíró szavuk. A késői görög írók ugyan hivatkoztak demokráciaként a Római Köztársaságra, de ezzel inkább a monarchiától kívánták megkülönböztetni.
Johannes Hahn a Münsteri Egyetem ókortörténet professzora, kutatási területei a római császárkor, a késő antikvitás kultúr-, vallás- és társadalomtörténete, valamint a korai hellenizmus. “Mártírok hódítják meg a birodalmat. Egyház és társadalom vallási forradalma a 4. században” (Martyrs Conquer the Empire. The Religious Revolution of the Fourth Century AD in Church and Society) című előadásában Constantinus római császár uralkodásának időszakába kalauzol. Általában ehhez az időszakhoz kötik a kereszténység győzelmét, és annak az átalakulásnak a kezdetét, amely az államot és a társadalmat keresztény birodalommá tette. Az előadó szerint ugyanakkor a vallási tanoknak nem jutott nagy szerep a folyamatban, és maga az Egyház is csak kisrészben tudta kontrollálni a fejleményeket. A mártírok tiszteletének lélegzetelállítóan gyors elterjedése hatással volt a kollektív identitásra, az ereklyekultuszban pedig a szentség anyagi fogalma és a vallásosság új formája vált kézzelfoghatóvá.