Ismét online Pázmány-napot tartott az ELTE

2021.05.07.
Ismét online Pázmány-napot tartott az ELTE
Az ELTE Szenátusa 2021. május 7-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. A Pázmány-napi szakmai előadást Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa tartotta a gyermekszegénységről, majd doctor et professor honoris causa címek adományozására került sor, a járványhelyzet miatt online.

Az ELTE Szenátusának ünnepi rendezvényét Borhy László akadémikus, az ELTE rektora vezette. A programban felvételről közreműködtek az ELTE Bartók Béla Énekkar tagjai, Kovács László Liszt-díjas, kiváló művész vezetésével.

A Pázmány-napi szakmai előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. Az 1991-ben indult előadássorozat következő előadója Tausz Katalin, a Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, korábbi dékánja volt, aki Látható és láthatatlan gyerekek címmel tartott előadást.

Prezentációja kezdetén hangsúlyozta: a gyerekszegénység arányai látszólag kedvezőbbek Magyarországon az EU-s átlagnál, de az elérhető adatok mélyére nézve aggasztó kép rajzolódik ki. Kiderül például, hogy a magyar szegények sokkal szegényebbek az EU-s szegénységi átlagnál, csak az egy fogyasztási egységre jutó nettó európai medián jövedelem harmadával gazdálkodhatnak. Az egyszülős és a sokgyerekes családok, illetve az ezekben élő gyerekek a leginkább veszélyeztetettek. Tausz Katalin Peter Townsend elméleti megközelítését követve a szegénységet nem csak jövedelemhiányként, hanem a normálisnak tekintett életmódból, fogyasztási szokásokból való kiszorulásként, anyagi deprivációként értelmezte.

Több mint 380 ezer gyermek találkozik minden nap a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztettség valamilyen formájával. Az előző évtizedben romlott is a legszegényebbek helyzete, a középosztályra és afölé célzó támogató intézkedések (mint a családi adókedvezmény) segítséget jelentettek a szegények felső csoportjának, de a lentebbieknek nem. Megállapítható, hogy a társadalmi jövedelmek, transzferek, ellátások a legjobb anyagi helyzetű csoportokhoz sokkal könnyebben eljutnak, mint a legszegényebbekhez, pedig utóbbiak természetesen sokkal inkább rászorulnának. Zárásként Tausz Katalin Nelson Mandela szavait idézte: „Egy társadalom lelkülete legélesebben abban mutatkozik meg, ahogy a gyermekeivel bánik”.

Az előadás után doctor et professor honoris causa címek adományozására került sor. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a díszdoktori címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel.

Johannes Hahn a Münsteri Egyetem ókortörténet professzora, kutatási területei a római császárkor, a késő antikvitás kultúr-, vallás- és társadalomtörténete, valamint a korai hellenizmus. Köszönőbeszédében megemlékezett mesteréről, az ELTE-n végzett, majd Heidelbergben oktató Alföldy Gézáról, aki 29 évvel ezelőtt maga is az ELTE díszdoktora lett, valamint Mócsy Andrásról és Alföldi Andrásról. Utóbbi munkáiból kiindulva kifejtette, hogy miként az ókorban a földrajzilag a határon elhelyezkedő Pannónia provincia mélyen integrálódott a Római Birodalomba, ez igaz a ma Magyarországra is, amely az Európai Unió integráns része. Johannes Hahnnal készült interjúnk itt olvasható.

John T. Jost a New York-i Egyetem professzora, a ma elő egyik legismertebb, legtöbbet publikáló és leginkább meghatározó politikai pszichológus, a rendszerigazolás-elmélet kidolgozója. Beszédében felidézte, hogy milyen nagy hatást tett pályájára az ELTE-s Hunyady György Stereotypes During the Decline and Fall of Communism című könyve. Sok személyes látogatása, találkozása alapján állította, az ELTE az egyik legjobb egyetem Európában, fontos tudományos eredményekkel és gazdag kulturális és intellektuális örökséggel. A tudományra jellemző nyitottság, tolerancia és kíváncsiság olyan értékek, amelyekre nagy szüksége van a világnak –zárta felszólalását. John T. Josttal készült interjúnk itt olvasható.

Francisco Pina Polo a Zaragozai Egyetem professzora, a római köztársaságkor késői időszaka történetének, politikai intézményrendszerének, szónokainak nemzetközileg is elismert kutatója. Köszönőbeszédét azzal kezdte, hogy kiemelte a bölcsésztudományok nem avuló fontosságát, amilyen a történettudomány is, ezeket nem szabad a rövidtávú gazdasági haszon kedvéért téves pragmatizmussal korlátozni. Beszédében hangsúlyozta a tudomány nemzetköziségét és kozmopolitizmusát, amelynek személyesen számos kiváló kollégát és barátot köszönhet a világ minden táján. Végül tudományos kutatása egyik tárgya, Ciceró barátságról szóló gondolatait idézte, aki szerint a barátság az istenek legnagyobb ajándéka. Francisco Pina Polóval készült interjúnk itt olvasható.

Andreas Voßkuhle az Albert Ludwigs Egyetem Freiburg professzora, munkássága a közjog számos területére kiterjed. 2008-ban a Német Szövetségi Alkotmánybíróság tagjává, egyben alelnökévé választották, 2010 és 2020 között – a valaha volt legfiatalabbként – a testület elnöke volt. Beszédében kifejezte háláját, és felidézte személyes kapcsolatát az ELTE professzoraival, akiknek méltatta szellemi bátorságát. Közös európai örökségünkről és történelmükről szólva emltette a németek magyarok iránti elfogultságát, és kifejezte abbéli reményét, hogy egy közösség tagjaként meg lehet és kell oldani a nézeteltéréseket egy demokratikus és békés Európában. Andreas Voßkuhlével készült interjúnk itt olvasható.

Az esemény rövid videóösszefoglalója:

A teljes esemény visszanézhető itt: