Egyetemi ombudsman-modellek összehasonlító vizsgálata

2018.04.17.
Egyetemi ombudsman-modellek összehasonlító vizsgálata
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke mellett működő tudományos diákkörök (Alapjogi TDK, Közjogi Kör) tagjaiból 2017 őszén önkéntes alapon jött létre az a kutatócsoport, amely most elkészült tanulmányában az egyetemi ombudsman-modelleket vizsgálja nemzetközi kitekintésben. A kutatócsoport munkáját Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa, a hallgatói ügyek rektori biztosa, valamint Burján Evelin és Varga Virág Kornélia, a kar hallgatói koordinálták.

A kutatócsoport célja az volt, hogy szakmai háttéranyagot biztosítson az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetői és döntéshozó testületei számára – a 2017 tavaszán nyilvánosságra hozott egyetemi célkitűzésnek megfelelőenaz egyetemi (intézményi) ombudsman tisztség bevezetésének előkészítéséhez kapcsolódóan.

A kutatás során azokat az egyetemeket vizsgálták, amelyeken működik egyetemi ombudsman és amelyek tevékenységéről az egyetemek internetes oldalain releváns és részletes információk is hozzáférhetők. E kritériumoknak három kontinensről (Ausztrália, Európa, Észak-Amerika) összesen 59 intézmény (köztük két, országos illetékességgel rendelkező ombudsman) felelt meg. Kiemelésre érdemes, hogy

a vizsgált egyetemek közül számos a világ élvonalában van

(Berkeley, Columbia, Harvard, Heidelberg, Princeton, Stanford, UCLA), vannak azonban olyanok is, amelyek kifejezetten a közép-kelet európai régióban működnek (Bécs, Litvánia, Skopje, Varsó). A kutatócsoport tagjai előzetesen meghatározott és tesztelt, az egyetemi ombudsmanok tevékenységével, jogállásával és a működés általános jellemzőivel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó, komplex kérdőív segítségével dolgozták fel a rendelkezésre álló adatokat.

A vizsgálat sorra veszi az egyetemi ombudsman tevékenységét – kik és hogyan fordulhatnak hozzá, milyen ügyekben járhat, ill. nem járhat el –, az alkalmazható eszközöket és tevékenységeket, és kitér ezek egyetemi szintű támogatására is. Emellett bemutatja az egyetemi ombudsman jogállását, kapcsolódását az egyetemi szervezetrendszerhez, megválasztásának feltételeit. A közzétett tanulmány foglalkozik még az ombudsmani mandátum időtartamával, a tisztség betöltésének módjával, működésének alapelveivel és egy rövid történeti áttekintést is nyújt a pozíció nemzetközi történetéről.

Az elkészült elemzés értékelő megállapításainak viszonyítási pontját a Nemzetközi Ombudsman Szövetség (International Ombudsman Association) által speciálisan az egyetemi ombudsmanok működésével kapcsolatban megfogalmazott ajánlások jelentik.

Az elemzés a forrás megjelölése mellett szabadon terjeszthető, a szerzők és szerkesztők célkitűzése, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett

a magyar felsőoktatási tér más szereplői számára is háttéranyagként, inspirációs forrásként szolgáljon.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi (intézményi) ombudsman tisztség bevezetésének előkészítéséről, valamint az ehhez kapcsolódó egyetemi állásfoglalásról ezen az oldalon olvashat