Elindultak az MPH-220 humán klinikai vizsgálatai

Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből, hogy ezzel vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az első fázis sikerrel jár, a jövő tavasszal várható második fázisban már nagyobb számú, krónikus izomgörcsökkel élő emberen mérik a molekula hatásosságát, végül a harmadik fázisban a valóban nagy számú betegen is kipróbálják a készítményt.

A korábbi, állatokon végzett kísérletek eredményei alapján a kutatók bíznak abban, hogy a hátralevő fázisok is sikeresen zárulnak és néhány éven belül piacra kerülhet a magyar startup által kifejlesztett gyógyszermolekula, amely csaknem 15 millió stroke vagy más idegrendszeri sérülés okozta izomgörcsben szenvedő beteg életminőségében jelenthet komoly javulást.

A kutatócsoport Málnási-Csizmadia András és Gyimesi Máté vezetésével még 2018-ban kezdett foglalkozni egy olyan gyógyszerjelölt-molekula kifejlesztésével, amely enyhülést hozhat az agyvérzésen vagy más idegrendrendszeri sérülésen átesett, ezért krónikus izomgörcsben szenvedő betegek számára. Míg a korábbi gyógyszerek az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, és így jelentős idegrendszeri, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat okoznak, az MPH-220 molekula közvetlenül az izmok összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat, és hatékonyan oldja a görcsöket a vázizomban úgy, hogy közben a szívizom működését nem befolyásolja.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek ez az első elfogadott amerikai szabadalma.