Fókuszban az adatvagyon és szabályozása
A Moór Gyula Szakkollégium a Digitális Jólét Program keretében működő – elsősorban virtuális – tudástér, amelynek célja, hogy színvonalas közeget teremtsen a digitalizáció és a jog iránt érdeklődőknek. Az ország bármely egyetemén tanuló joghallgatókat fogja össze, elsőévestől doktori hallgatókig, és kínál lehetőséget tananyagon kívüli tudás szerzésére előadásokkal, publikációs lehetőséggel, bel- és külföldi kutatóutakkal és egyéb szakmai támogatásokkal.
Novemberben indult előadássorozata első alkalmával Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etika munkacsoport vezetője ismertette az érdeklődőkkel a digitalizáció jogra gyakorolt hatásait.
Az utóbbi több száz év legjelentősebb kihívása elé néz a jogtudomány, mondták el az előadók, amelynek követnie kell a technológia folyamatosan gyorsuló változásait. Gál András Levente szerint a középpontban az adat és annak lehető leghatékonyabb felhasználása áll; ezt egy sor technológia egészíti ki, mint például a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia adat nélkül nem tud tanulni, ezért a működéséhez tiszta információra van szükség” – hangsúlyozta a DJP szakmai vezetője.
Napjainkra hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze, amelyek egy részét nem védi semmi, pedig a Távol-Keleten vagy a tengerentúlon jelentős méretű techcégek jöttek létre ezek felhasználásával. A probléma az, hogy ezek a cégek kivonják magukat az állami joghatóság, így a magyar fogyasztóvédelem alól is, és még adót sem fizetnek Magyarországon. Mivel az adat nincs pontosan definiálva, ezért a különböző jogrendszerek lemaradásban vannak például az előbb említett vállalatokkal és gyakorlataikkal szemben. A DJP szakmai vezetője szerint jó hír, hogy létrejött Magyarországon a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), amelynek éppen az a feladata, hogy kialakítsa a megfelelő szabályozást. „Akkor hasznosítják jól a mesterséges intelligenciát Magyarországon, ha kialakítják az adatgazdaságot, ehhez pedig megfogalmazzák az adatvagyon tárgyi és alanyi kereteit” – emelte ki Gál András Levente.
Darázs Lénárd arra hívta fel a figyelmet, hogy több munkacsoportban is vizsgálják a technológiai kihívásokra, elsősorban a digitalizációra és a mesterséges intelligencia térnyerésére adható jogi válaszokat. A munka alapján kijelenthető, hogy egyfajta paradigmaváltásra van szükség az adatszabályozás terén: a jelenleg inkább védelmi jellegű, illetve az állami adatvagyon szempontjából megközelített téma egy hatékony adatgazdaság kialakulásnak gátját jelentheti. Fontos cél ezért annak a szabályozási keretrendszernek a megteremtése, amely az adatot a vagyoni forgalom részévé teszi, az adatot magánjogi jogintézményként (forgalomképes) vagyoni elemként kezeli. Mindez azért szükséges, hogy meg tudjuk teremteni az adatvagyon szabályozáson keresztül a hatékony és versenyképes adatgazdaság feltételeit.
Fontos kérdéseket vet fel továbbá a mesterséges intelligencia fejlesztésének és felhasználásának, valamint az autonóm és smart rendszerek szabályozása, továbbá a robotok jogi helyzete is. A jogtudós hangsúlyozta, a vagyonbiztonságot és a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos kockázatelosztás hatékonyságát mindenképpen növelné a felelősségi kérdések megnyugtató szabályozása. Ennek körében érdemes elgondolkodni a robotok egyfajta korlátozott jogalanyiságáról is, hiszen ezzel világos keretek közé szoríthatnánk a működésüket.
Az ELTE 2020 tavaszán állapodott meg a Digitális Jólét Programmal a jövőbeli együttműködésről. A megállapodás értelmében a felek számos területen tesznek közös erőfeszítéseket, és egymást segítve munkálkodnak a kutatás-fejlesztési projektek, szakdolgozatok és doktori kutatási témák (különösen a mesterséges intelligencia, az adatpiaccal és adatvagyon szabályozással összefüggő kutatások), valamint a digitális bölcsészet, illetve az e-kereskedelem fejlesztéséért.
Forrás: digitalisjoletprogram.hu