Hallássérült hallgatók támogatása a Teams előadás közben
Bevezetés
Az egyetemi órákon is fontos az egyéni igények figyelembevétele az egyenlő esélyű hozzáférés érvényesüléséhez, hiszen számos tényező befolyásolhatja a hallássérült hallgatók speciális szükségleteit (pl. hallássérülés fellépésének ideje, súlyossága, progresszivitása, használt segédeszköz és kommunikációs forma stb.) Azokon az online előadásokon, órákon, amikor elsősorban a hangzó beszéden alapul az ismeretek átadása, a hallássérült hallgatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen nem feltétlenül állnak rendelkezésükre azok a támpontok, amelye az élő, személyes jelenléttel tartott órákon segíthetik a beszéd megértését, követését.
Milyen okai lehetnek?
Az egyik ilyen segítő gyakran a jelnyelvi tolmács, akit az ezen a módon kommunikáló hallássérült hallgató figyel (és nem elsősorban a beszélő előadót nézi).
Gyakori a szájról olvasás is, ami támaszul szolgál a beszélő mondanivalójának követésében.
Sokszor élő feliratozást alkalmazhatnak a hallássérült hallgatók segítésére az élő, személyes jelenléttel zajló előadásokon, akik az előadó beszédét élőben, egy külön kivetítőn (vagy laptopon) olvasható módon szinkron módon jegyzetelik a feliratozó/írótolmácsok, a hallássérült hallgatók pedig azt olvassák, nem csak az előadó tanárt figyelik. Ráadásul mindezek mellett a jelenléti előadásokon a felsoroltakon túl különböző segédeszközök is támogathatják a beszéd megértését hasznosítható hallásmaradvánnyal rendelkező hallássérült hallgatóknál (pl. okosmikrofon, adóvevőkészülék).
Ezek a lehetőségek az online előadásokon erősen korlátozottan voltak alkalmazhatók az elmúlt időszakban. A jelnyelvi tolmács kameraképe nem mindig volt jól látható a résztvevők között a hallássérült személy számára, hiszen nem ő az előadó. A szájról olvasást nehezíti az, hogy az oktató videóképe nem elég jól látható, a szájmozgása emiatt nehezen olvasható. Esetleg lehetetlenné teszi az, hogy kameraképet nem minden előadó tud használni (gyakran technikai okokból - az elmúlt évek online oktatása erősen megviselte már az oktatók saját számítógépeit), ezért nem is látható az arca. Ugyanakkor rendkívül fontos a jó kamerakép és a komplex akadálymentesítés, ezért jó ismerni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ehhez hozzájárulhatunk.
Milyen megoldás érhető el?
A Teams lehetővé teszi azt, hogy a jelnyelvi tolmács kameraképe automatikusan kiemelt legyen az előadás közben a hallássérült hallgatók számára. Ehhez a már elindított Teams előadás ablakában a felső menüsoron a három pontra kattintva kell lenyitni egy panelt, az ott látható almenüpontok közül pedig a Beállítások opcióra kattintva nyitható meg egy újabb panel. Ezen az új panelen érhető el az Akadálymentesség menüpont. Erre kattintva a Teams ablak jobb oldali sávjában jelenik meg az a felület, ahol két lehetőség található, az egyik közülük az, ahol a jelnyelvi tolmács elsőbbségét állíthatjuk be a gomb bekapcsolásával (lásd 1. és 2. kép).
1. kép: Az Akadálymentesség funkció elérési útja.
2. kép: A funkciók bekapcsolása.
A Jelölők kezelése opcióra kattintva a megjelenő kis ablakban kiválaszthatjuk a jelnyelvi tolmácso(ka)t az előadás résztvevői közül.
Közvetlenül alatta érhető el az a lehetőség, aminek használatával a feliratok és átiratok állandó megjelenítése kapcsolható be a Teams előadásokhoz (lásd 3. kép).
3. kép: A feliratok és átiratok állandó megjelenítésének bekapcsolása.
Ha bekapcsoljuk ezt a funkciót, akkor a felugró ablakban azt is kiválaszthatjuk, hogy 1) milyen nyelvűek legyenek a feliratok, átiratok, 2) a későbbi előadásokra is érvényesek legyenek (lásd 4. kép).
4. kép: A feliratok és átiratok nyelvének kiválasztása, valamint a jövőbeli alkalmazásuk beállítása.
Megjegyzés 1: ez az utóbbi opció segítség lehet abban, hogy nem kell minden egyes előadás kezdetén beállítani ezt, hanem pl. egy kurzus összes alkalmára érvényesíthető lehet így.
Megjegyzés 2: Az előadás előtt érdemes lehet mikrofonpróbát tenni, hogyan feliratozza a beszédünket a Teams. Amennyiben nem tűnik megfelelőnek, vagy az érintett hallássérült személy számára már más felület bevált módon használható, akkor érdemes lehet ezt figyelembe véve rugalmasan változtatni.
Az LMS rendszerek, kommunikációs felületek esetében is rendkívül fontos lenne az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Jelenleg még nem beszélhetünk az esetek többségében az univerzális tervezés alkalmazásáról, azaz a mindenki számára egyformán használható felületek kialakításáról. De azt mindenképpen szükséges egyetemi oktatóként tudnunk, hogy milyen lehetőségeink vannak ennek a helyzetnek a javítására a speciális szükségletű hallgatók tanuláshoz való jogainak biztosítása érdekében.
Köszönöm dr. Loványi Eszternek a hallássérült személyekhez kapcsolódó szakmai kérdésekben a cikk elkészítése során nyújtott szakértő támogatását!