Mi az a Rapid e-learning (rel)?

Cikkünkben bemutatjuk a Rapid e-learning fogalmát, jellemzőit és a megvalósítás során esetlegesen fellépő hibákat.

MI AZ A RAPID E-LEARNING (REL)?

A kifejezésben a Rapid szó természetesen a gyorsaságra utal, ugyanis a módszer egyik célkitűzése, hogy legfeljebb 3 hetet töltsünk a kurzusra való felkészüléssel és lebonyolításával. A gyorsaság viszont nem csak a tanulási tartalom gyors fejlesztésére, hanem a tananyag gyors feldolgozására is utal.

A módszert főleg olyan vállalkozások, illetve nagyvállalatok használják a gyakorlatban, akik gyorsan én hatékonyan szeretnék munkatársaikat kiképezni. Emellett természetesen bizonyos elveket a felsőoktatásban is hasznosíthatunk.

Az EU által támogatott „Rapid e-learning Master” projekt keretében egy Rapid e-Learning Útmutató [REÚ] is készült, amely bemutatja a módszer gyakorlati szempontjait. Cikkünkben ezen kiadvány megállapításaiból szemezgetünk.

A REL KONCEPCIÓ

Az elearning anyagok kidolgozásánál gyakran tapasztaljuk, hogy 1 óra képzési anyag elkészítése sokkal több, akár 10 óra időráfordítással megy végbe. A REL esetében ezt az időt kell drasztikusan csökkenteni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen a hagyományos képzési megközelítésen változtatni kell. Például az oktatók moderátori szerepben kell, hogy dolgozzanak, és új generációs e-learning termékeket és eszközöket kell használni a gyorsabb fejlesztés érdekében.

1. ábra: A klasszikus és rapid megközelítés [REÚ, 28. oldal]

A Rapid E-learning mellett akkor érdemes dönteni, ha az alábbi feltételek állnak fent [REÚ, 31. oldal]:

• Jelentősebb tananyag mennyiséget kell átadni nagy számú hallgatónak;

• A tanulók más-más helyen vannak (fizikailag);

• A tanulók helyváltoztatása akadályozott;

• A tanulók korlátozott időt tudnak a tanulásnak szentelni;

• A tanulók rendelkeznek számítástechnikai ismeretekkel (legalább felhasználó szinten);

• A tanulók egységes témaismerettel, háttértudással rendelkeznek;

• A tanulók kellően motiváltak, és alkalmasak saját tanulási ütemük meghatározására;

• A tananyag a későbbiekben is felhasználható lesz, más kurzusokhoz;

• A tréning célja inkább a kognitív készségek fejlesztése, mintsem pszichomotoros készségeké;

• Szükséges az online adatok elemzése és kiértékelése.

A tananyag vonatkozásában a következő ajánlásokat olvashatjuk:

• A tananyag legyen moduláris, választhasson a tanuló, hogy mit, milyen sorrendben kíván elvégezni. Például a tanuló kitöltheti először a modulra vonatkozó tesztet és ha az sikeres, akkor ki is hagyhatja a modult;

• Legyen minél több interaktív elem, mint például teszt, játék, online webinárium;

• Legyen vonzó a tananyag;

• Használjuk multimédiás elemeket, videókat, amelyek lehetnek saját készítésűek, de akár a témához illeszkedő YouTube videók is.

A tananyagra vonatkozóan a kiadványban további irányelveket találunk [REÚ, 55. oldal]. Ezek a következők:

• A gyakorlatot részesítsük előnyben az elmélet helyett!

• Használjunk történeteket, mutassunk be esettanulmányokat!

• Daraboljuk szét a tananyagot, kisebb, gyorsabban feldolgozható egységekre!

• Használjuk a közösség erejét, tervezzünk olyan aktivitásokat, ahol a tanulók együtt tudnak dolgozni!

• Biztosítsuk a biztonságot, az esetlegesen elkövetett hibák nem járhatnak komoly következményekkel.

• Vegyük figyelembe, hogy a tanulás egy folyamat. A megszerzett tudást fejleszteni szükséges, és a gyakorlatban alkalmazni.

RAPID E-LEARNING MEGVALÓSÍTÁSA

A REL megvalósítása az alábbi lépéseken keresztül történhet:

1. Jelenlegi helyzet felmérése és a jövőbeli tervek és célok meghatározása

A folyamat során okos (SMART) célokat kell meghatározni. Ebben a modellben a SMART elnevezés a következő kifejezésekre utal [REÚ, 39. oldal]:

• S – (specific) – Specifikus
  A célnak világosan és pontosan meghatározottnak, valamint könnyen érthetőnek szükséges lennie.
• M – (measurable) – Mérhető
  Az okos cél mérhető, pl. objektív indikátorokkal értékelhető, hogy sikeres-volt-e, és ha igen, milyen mértékben.
• A – (achievable) – Elérhető
  A jó cél elérhető, pl. nem lehet túl nehezen megvalósítható.
• R – (realistic) – Realisztikus
  A kijelölt cél legyen mindenképpen realisztikus, pl. a megvalósításhoz szükséges erőforrások elegendő mértékben álljanak rendelkezésre. Azonban a cél egy érzékelhető előrelépés kell, hogy legyen a vállalat számára.
• T – (time bound) – Terminizált, tehát időben behatárolt az okos cél időhöz kötött, ami annyit tesz, hogy nem lehet meghatározatlan ideig halasztani.

A modellnek van egy kiterjesztett változata (SMARTER), amelyben az E és R jelentése:

• E – (exciting) – Érdekes, izgalmas
  A megfelelő cél érdekes, pl. a kitalálók és a résztvevők nem lehetnek érdektelenek a témával kapcsolatban.
• R – (recorded) – Rögzített
  A jó célt szükségképpen rögzítik, ezáltal segítik annak elérést, mivel a rögzített célokból nehezebb kihátrálni.

2. A környezet megtervezése

Ezen lépésben fel kell állítani a csapatot. Olyan trénerre van szükség, aki az alábbi jellemzőkkel rendelkezik [REÚ, 40. oldal]:

• Átfogó tapasztalat és érdemi tudás
• Szenvedély egy bizonyos terület iránt, képesség, hogy másokat is érdekeltté tegyen a témában
• Nyitottság, barátságosság és türelem
• Arra való képesség, hogy a kommunikációja stílusát más emberek elvárásaihoz igazítsa
• Tréninganyagok kidolgozásának képessége
• Kezdeményezőkészség – pozitív viselkedésminták közvetítése
• Kamera előtti oldott szereplés
• Elérhetőség (időben)
• Karizma
• Pragmatikusság – képesség, hogy a tárgyalt témát hozzákapcsolja a résztvevők mindennapi munkájához

Szintén szükség van a megfelelő eszközök meghatározására (beszerzésére) a tartalom előállítás, webinárium tartás, prezentáció, oktatásmenedzsment területén.

3. Tartalom építés és tesztelés

A tartalom építési szakaszban kell előállítani a tananyagtartalmakat, úgy, hogy a tanulók eltérő tanulási stílusait is figyelembe vegyük. A kiadványban (43-46. oldal) a prezentációra és a tartalomszerkesztéshez használt eszközökre, illetve LMS rendszer használatára vonatkozó irányelveket találunk, illetve a játékosítás (gamification) néhány alapelvét is megtaláljuk.

Szintén fontos az elkészített kurzus funkcionális tesztelése. Ebbe olyan résztvevőket kell bevonni, akik nem vettek részt a kurzus elkészítésében. Ezt mindjárt a kezdeti fázistól érdemes megtenni.

4. A tanulási folyamat

A hagyományos tréningekhez képest a Rapid e-learning képzések a tanulási folyamatra is hatnak.

A kiadvány szerzői szerint [REÚ, 47. oldal]:

• A résztvevők fizikai térben való szétszórtsága, illetve virtualizációja növeli az anonimitás érzésüket;
• A résztvevők hajlamosabbak kérdéseket feltenni és kifejteni kritikus véleményüket, mint egy hagyományos tréning során;
• A résztvevők sokkal könnyebben kizökkennek, és könnyebben veszítik el a fonalat az előadással kapcsolatosan;
• A technikai eszközök használata része a tréning folyamatának, tehát tudomásul kell vennünk az ebből fakadó kihívásokat;
• Mind az oktatónak, mind a tanulóknak szükséges a megfelelő technikai erőforrások hozzáférhetősége ahhoz, hogy ezeken a nehézségeken felül lehessen kerekedni.

5. Elemzés és fejlesztés

A tréningek végén érdemes egy tudástesztet kitöltetni a résztvevőkkel. Ezen teszteket a vállalati szakértők, a tananyagok készítői állítják össze. Emellett felméréseket is érdemes végezni, melynek során a tanulók értékelhetik a trénert, a tananyagot és a megszerzett tudás hasznosságát, de komplexebb felmérés is elvégezhető, pl. D. Kirkpatrick modelljét alkalmazva. [REÚ, 48. oldal]

6. A következő REL szakértők képzése

Ahhoz, hogy a vállalat tanuló szervezetté váljon, a REL hasznos segítség lehet, de szükség van a szakértők állandó képzésére. A tanuló szervezet képes a tanulásra és a funkcionálás folyton változó feltételeihez való alkalmazkodásra. Ez az állapot a munkavállalók új trendekre és ötletekre való nyitottságán, valamint folyamatos ön-fejlesztésén keresztül képes megvalósulni. A tanuló szervezet kezdeményezi és támogatja ezeket az aktivitásokat, valamint önmagát is folyamatosan változtatja.

2. ábra: Tanuló szervezet sajátosságai [REÚ, 48. oldal]

 

LEGGYAKORIBB HIBÁK A REL MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A módszer megvalósítása során több hibába is ütközhetünk. Nézzünk néhány tipikus hibát [REÚ, 50. oldal]

Az aktuális helyzet nem megfelelő felmérése

• Hibásan meghatározott képzési célok
• Hibásan meghatározott célcsoportok
• A pénzeszközök nem megfelelő becslése

A folyamat felett kontroll elvesztése

• Nincsenek az alvállalkozóknak egyértelműen meghatározott feladatkörei
• Szegényes kommunikáció az alvállalkozók elszórt csoportjaival
• A kurzus komponensei közötti kompatibilitás hiánya
• Az alvállalkozókkal folytatott folyamatos együttműködésre vonatkozó stratégia hiánya miatt a jelenlegi fejlesztések és kiigazítások végre¬hajtása nehézkes

Tartalmi következetlenség

• Jelentős különbségek a különböző szerzők anyagaiban
• Az anyagok közötti folytonosság hiánya, különösen ciklusok esetén
• Az adott tantárgy speciális terminológiái közötti különbségek

Vizuális következetlenség

• A védjegy vagy egyéb dokumentum hiánya, amely a logók, betűtípusok vagy színek használatát kódolja
• Egyes formátumok és tartalomméretek használatáról szóló megállapodás hiánya

Eredmények feletti kontroll hiánya

• A meghatározott célokhoz tartozó, megfelelő mutatók hiánya – például: egy adott kurzus népszerűségének, és nem hatékonyságának mérése
• A tanulási folyamat szabályozási képességének hiánya, a tartalom helytelen tervezése, valamint a felhasználó és a kurzus közötti kölcsön¬hatások miatt
• Válaszadási stratégia hiánya az eredmények és a kitűzött célok közötti egyenlőtlenségek esetén

 

Amennyiben más, oktatási rendszerfejlesztési modellekkel is meg kíván ismerkedni, ajánljuk figyelmébe az ADDIE, illetve SAM modellekről készült cikkeket.