Projektbemutató a Társadalmi Innovációs Laboratóriumban
Az eredményes munkamegbeszélésen többek között részt vett az ELTE részéről Darázs Lénárd általános rektorhelyettes, Scheuer Gyula kancellár és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója. A TINLAB konzorcium részéről jelen volt Hollósi Szabolcs, a HÁRFA Alapítvány elnöke, Csák Csilla, a Miskolci Egyetem dékánja és Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem dékánja.
Darázs Lénárd bevezető előadásában elmondta: a nemzeti laboratóriumok között különleges helyet foglal el az ELTE konzorciumvezetésével megvalósuló TINLAB, amely „zöldmezős” projektként indult 2020 végén. A program fókuszpontjai között a társadalmi innováció módszertani megközelítése – a szakpolitikai kapcsolódási pontok megjelölése, indikátorok és hatásmérő eszközök definiálása – mellett hangsúlyosan szerepel a technológiai innováció társadalmi elfogadottságának elősegítése, valamint a hazai és nemzetközi társadalmi innovációs ökoszisztéma fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a nemrégiben indult, nemzetközi partnerségben megvalósuló EIT Culture & Creativity közösség rendkívül fontos szerepet tölt be az egyetem társadalmi innovációkat ösztönző programjának megvalósításában.
A munkamegbeszélés résztvevői, Darázs Lénárd tájékoztatója
György László inspirálónak nevezte a laborban folyó munkát, kiemelte:a programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai társadalom minél elfogadóbb legyen az új technológiák irányában, és így kíváncsian, pozitív attitűddel fogadja például a mesterséges intelligencia mindennapi életet megkönnyítő vívmányait. Az államtitkár szerint a társadalmi elfogadást gátló tényezők feloldását hatékonyan segíthetik a TINLAB fókuszált programjai, amelyekhez számos további, versenyképességi és foglalkoztatáspolitikai kapcsolódási lehetőséget vázolt fel. A bemutatón szó esett az egyetem mesterséges intelligenciával kapcsolatos programjairól is.
Bódis László és György László
A TINLAB-programba az elmúlt egy évben több mint hatvan kutatót vontunk be – hangsúlyozta Magyar Dániel. A konzorciumban az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplők közösen dolgoznak új kutatási és innovációs programokon, kísérleti projekteken.
A tudáscentrum kizárólag olyan projekteket támogat, amelyek valódi társadalmi kihívásokra keresnek tudományos igénnyel megalapozott válaszokat.
Hozzátette, a nemzeti laboratórium kiemelt célja, hogy a kormányzat számára a köznevelésben, a szociális ellátásban és a munkaerőpiacon is jól adaptálható gyakorlatokat alakítson ki, így hozzájárulva a gazdasági mutatók javításához.
Hollósi Szabolcs elmondta, hogy a szakemberek felkészítése és a szakmai hálózat kiépítése is rendkívül fontos feladat, ennek érdekében az egyetemi projektpartnerek elindították a gyakorlatorientált társadalmi innovációs menedzser képzést, valamint mentorhálózatot is kialakítottak.
A munkamegbeszélés zárásaként három pilot projekttel ismerkedtek meg a KIM képviselői. Lehmann Miklós egyetemi docens (Tanító- és Óvóképző Kar) az információdömping és összeesküvés-elméletekre való fogékonyság közötti összefüggések feltárásával foglalkozik, a 9-14 éves korosztályra, valamint a pedagógusokra koncentrálva, a fact-checking eszköztárára építve. Mohai Katalin egyetemi adjunktus (BGGYK) és kutatótársai egyedülálló programjában az IKT eszközök egyszerre diagnosztizálják és fejlesztik a gyerekek képességeit. Perlusz Andrea tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettes (BGGYK) vállalati szereplőknek elérhető programon dolgozik, amely hozzájárulhat a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjához.