Telt ház a IV. ELTEfeszten
A megnyitón Mezey Barna rektor köszöntötte az egybegyűlteket, és emlékeztette a középiskolásokat: „ha az ember úgy dönt, hogy egyetemre jön tanulni, akkor hivatást is választ magának, amely mellett hosszú évekre, jobb esetben egy egész életre elköteleződik, ezért nem mellékes, hogy szereti-e az ember azt, amit tanul. Ezért természetes, hogy pályaválasztáskor a tanulók sok kérdéssel találják szembe magukat”, amelyekre az ELTEfeszten segítenek választ találni az egyetem munkatársai. Jegyes-Tóth Kriszta kommunikációs tanácsadó ezt követően arról beszélt: miért az ELTE a legjobb választás az érdeklődő felvételizőknek. Az egyetemi reklámfilm szlogenjére utalva elmondta: „Ha szeretnél a legjobbaktól, a legjobbak között tanulni, hozzád beszélünk.”
Ismét Ezüst Eötvös-díjjal ismerte el az ELTE azokat a gimnáziumokat, ahonnan a legtöbb új hallgató érkezett idén szeptemberben. 2016-ban a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, a Kőbányai Szent László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium közösségének példamutató oktatói-tehetséggondozói tevékenységét díjazták.
A főelőadásokat a Gólyavárban idén Csabai István fizikus, Nádasdy Ádám irodalomtudós, Miklósi Ádám etológus és Turcsányi-Szabó Márta informatikus tartotta.
Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban címmel várta interaktív előadással a természettudományok iránt érdeklődő leendő hallgatókat Csabai István, a TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára, aki 2016-ban a Pázmány-napi előadást tartotta az ELTE-n. Mi a tudomány? – tette fel az első kérdést a professzor, majd rögtön leszögezte, hogy az ember mindig is tudós volt, hiszen észlel, lát, hall, gondolkodik. Az evolúció arra fejlesztette ki az agyunkat, hogy érzékeljük a külvilágot, elszaladjunk a vadállatok elől, táplálékot szerezzünk, párt válasszunk, nem pedig a másodfokú egyenlet megoldóképletéért. De ahogyan a szemünknek távcső kell, hogy lássuk az elemi részecskéket, úgy az agyunknak is úgynevezett protézisre van szüksége a memóriabővítésre. Ez lehet akár egy papír és ceruza, hogy összeadhassunk két tízjegyű számot.
Az előadó arról is szólt, hogy a jelenkorban hihetetlen fejlődés megy végbe: óriási adatmennyiségek születnek, amiket fel kell dolgozni és tárolni kell. A professzor példaként említette, hogy az ő fiatalkorában egymillió dollárba került egy gigabyte, míg most egy centbe. A genetikában is nagy változás történt: míg az első humán genom térkép 3 milliárd dollárból mintegy másfél évtized alatt készült el, addig most ezer dollárból. Hogy ezt a rengeteg információt hogyan tudjuk összetömöríteni, és hogyan fér bele minden a fejünkbe, az a tudományt is kihívások elé állítja, hiszen hatékony eszközök szükségesek. A professzor és csapata olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg, legyen szó akár a galaxisokról, a twitterről vagy az ember géntérképéről. Előadása végén a diákoknak a „Legyen Ön is milliomos” játékhoz hasonlóan fontos kérdéseket tett fel: Ki fogja felfedezni az Univerzum titkait, az élet kérdéseit, a rák ellenszerét, ki fog megérteni mindent? A helyes választ pedig nem a brit tudósok jelentik, hanem ti! Gyertek az ELTE-re, gyertek fizikusnak! – szólította meg a közönséget.
Nádasdy Ádám egyetemi tanár Miért nehéz az angol kiejtés? címmel tartott előadást. A professzor az angol, az olasz, a perzsa és a kínai nyelvből vett példákkal mutatta be, hogy a nyelvváltások közötti artikulációs problémák a beszélő anyanyelvében és a tanult idegen nyelvben való különbségekből adódnak. A beszélő kiejtésbeli nehézségeinek illusztrálására többek között az angol nyelv leírt g betűjének viselkedését mutatta be: a gin szóban dzs hangot, a good szóban g hangot kell ejtenünk – a választást ugyan nyelvtani szabályok határozzák meg, de ezek alól több tucat kivétel is akad (pl. give, get stb). Nádasdy professzor jó hangulatú előadásán az is kiderült, hogy hasonló nehézségek a magyarul tanulókat is érhetik: egy holland nehezen érti, hogy a rítus – mínusz; vírus – fókusz szópárok végén miért ejtünk s és sz hangot – ezek olyan problémák, amelyeket szintén nyelvtani szabályok vagy az írás kódolása alapján tanul meg egy, a magyar nyelvvel ismerkedő nyelvhasználó.
Összességében azonban elmondható: azért érezhetjük nehéznek az angol kiejtést, mert az angol szavak írása elsősorban a nyelvtani elemeket, kapcsolatokat rögzíti, nem a szavak hangzását – míg a magyarban a szavak írásmódja inkább a kiejtést követi, ezért itt a nyelvtani háttér megértése kívánhat erőfeszítést az idegen nyelvi beszélőtől. (Például: az ússz felszólítást angol „logikával” *úszj-nak lehetne írni, előbbi esetben a nyelvtani elemzés, utóbbiban a helyes kiejtés okozhatna problémát a nyelvtanulónak.)
Turcsányi-Szabó Márta, az Informatikai Kar egyetemi docense, aki 2015-ben az Év Informatikai Oktatója lett, arra kereste a választ előadásában, mi történik, ha a diákok alakíthatják saját tanulási környezetüket. A „Ki szeret tanulni?” kérdésre ugyan csak néhány kéz lendült a magasba, ám érdeklődő típusnak már jóval többen gondolták magukat, amit az előadó örömmel nyugtázott, hiszen mint mondta, az egyetem érdeklődő hallgatókra vágyik. Aki pedig informatikusként végez, annak nem lesz gondja a munkaerőpiacon: jelenleg 22 ezer szakember azonnal el tudna helyezkedni Magyarországon ebben a szektorban – hangzott el.
A Média- és Oktatásinformatikai Tanszék docense szerint az egyetemi oktatók feladata, hogy azt mutassák meg a hallgatóknak, ami számukra érdekes. Ennek érdekében a technológiát is segítségül hívják, és év elején egy T@T Kuckó nevet viselő labort is nyitottak. A karon számos informatikai fejlesztésben a diákok is közreműködnek. Kihasználják például, hogy ma már mindenki kezében ott az okostelefon. Ezt összekapcsolták azzal, hogy a Lágymányosi Campuson könnyű eltévedni, így mindenhol QR-kódokat helyeztek el az eligazodás megkönnyítésére. A hirdetőtáblán lévő poszterek ugyancsak többletinformációt tartalmaznak az okostelefonok számára. Interaktív a kar honlapja is: lehetőség van az épületet bejárni 3D-ben, és a kiterjesztett valósággal is új dimenziók nyílnak meg a látogatók előtt. A diákok abba is beleszólhatnak, hogyan szeretnének vizsgázni, és milyen segítségre van szükségük a tanulásban. A tér és idő áthidalására is kínálnak alternatív megoldást: kidolgozták, ha például egy előadó beteg, az avatarja akkor is órát tudjon tartani. A tanulást persze nem ússzák meg a diákok – tette hozzá Turcsányi-Szabó Márta, ám ezek az eszközök mindenképp élvezetesebbé teszik azt. Így például a prezentáció linkjét is megszerezhették a résztvevők, ha okostelefonjukkal beolvasták a kivetített QR-kódot.
Miklósi Ádám, az ELTE Innovatív kutatója-díj nyertese Gondolkoznak-e és éreznek-e az állatok címmel tartott előadást. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének egyetemi tanára a tudományok adta lehetőségekről és a felfedezés öröméről beszélt előadása elején: egy olyan utazásra hívta a hallgatóságot, ami bár más jellegű, mint egykor a Déli-sark felfedezése volt, de hasonlóan izgalmas területekre – a sejtek, az idegrendszer vagy az agy működésének vizsgálata felé – viszi el a felfedezni vágyókat. Az állatok viselkedésének tanulmányozása és megismerése az egyik legősibb vágya az embernek: ilyenkor nemcsak a tudományos kutatásokra kell gondolnunk, hanem olyan legendákra is, mint Salamon király vagy Szent Ferenc története, vagy akár egyes embercsoportokra is, akik állataikat különös tisztelettel vették körül. Miklósi Ádám előadásában az emberi és állati elmeműködésről beszélt: az érzékelés, a reprezentáció és a végrehajtás hármas folyamatáról. Az etológusok a különböző kutatások folyamán megfigyelték, hogy a viselkedés minden fajnál függ az adott környezettől is: máshogy reagálnak a tengeri élőlények és máshogy a szavanna állatai.
Ezt követően Miklósi Ádám az Etológia Tanszék néhány kutatásáról is beszámolt, többek között a kutyák emberi beszédre adott reakcióját vizsgáló folyamatról. A képekkel és videóbejátszásokkal illusztrált előadás során bemutatta, hogyan trenírozzák és vizsgálják speciális MR-eszközzel a kutatásban résztvevő kutyákat. Az így elvégzett vizsgálatok során pontosan ki tudták mutatni, hogy a kutya agyának mely területe aktivizálódik a különböző minőségű emberi beszéd hallatán. A kommunikáció után még két fontos és izgalmas területre tért ki az előadás: az egyik az állatok és az eszközhasználat, a másik pedig az állatok és a szociális tanulás kérdései. Előbbinél a kaledóniai varjú, utóbbinál pedig egy orángután példáján igazolták a kutatók, hogy az állatok egyrészt saját maguktól is képesek az eszközhasználatra, másrészt pedig az utánzás folyamata révén olyan cselekvéssorokat is képesek elsajátítani, amelyek kizárólag az emberre jellemzők. Miklósi Ádám előadása végén arra buzdította a hallgatóságot, hogy aki igazán érdeklődik a természettudományos, ezen belül is a biológiai vagy etológiai kutatások iránt, az bátran válassza az ELTE-t februárban.
ELTEfeszt 2016
ELTEfeszt 2016
Megnyitó
Megnyitó
0
/
0
0
/
0