Újabb ELTE-s kutató a Young Academy of Europe-ban

2020.01.27.
Újabb ELTE-s kutató a Young Academy of Europe-ban
A fiatal európai kutatókat tömörítő nemzetközi szervezet 2020 januárjában tagjává választotta Solymosi Katalint, az ELTE Növényszervezettani Tanszék adjunktusát. A tagság 2019 óta hét évre szól, ezt követően a tagok alumnussá válnak.

A 2012-ben alapított Young Academy of Europe (YAE) alulról szerveződő tudományos társaság, amely nemzetközileg elismert, és a tudományos közéletben is aktív fiatal, PhD-fokozatukat 12 éven belül szerzett kutatókat tömörít. Szorosan együttműködik a különböző országok nemzeti fiatal akadémiáival, valamint az Academia Europaea-val, éves taggyűlését például az utóbbi szervezettel idén is egy helyszínen és időpontban tartja.

Solymosi Katalin megválasztásával már három ELTE-s tagja van az európai szervezetnek:

Kubinyi Enikőt (TTK Etológia Tanszék) 2017 augusztusában választották meg, Csanád Mátét (TTK Atomfizikai Tanszék) pedig 2018 januárjában. Rajtuk kívül Magyarországról összesen egy alumnus, további öt aktív tag és egy jelenleg külföldön dolgozó, magyar származású kutató vesz részt a szervezet munkájában.

"Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy a választási bizottság alkalmasnak ítélt a szervezet tagságára. Feltételezem, hogy a megválasztásban szerepet játszott az is, hogy 2018-ban bekapcsolódtam a hazai fiatal kutatók helyzetéről készült kérdőíves felmérés kiértékelésébe, részt vettem a szervezet hazai tagozata, a Fiatal Kutatók Akadémiája létrehozásában, és a tavaly májusban megalakult szervezet első választott vezetőségének is tagja vagyok. Figyelembe vették, hogy két gyermekemmel összesen hat évet töltöttem otthon összefüggően, és bár ezalatt is tudtam szakmai munkát végezni, a visszatérés komoly kihívást jelentett. Remélem, hogy a YAE munkájába való bekapcsolódással a nemzetközi és hazai fiatal kutatói közösség javát is szolgálhatom” – mondta megválasztásával kapcsolatban Solymosi Katalin.

Az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszék adjunktusa széles hazai és nemzetközi együttműködések keretében kollégáival a növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggéseit vizsgálja biofizikai, biokémiai, sejttani, anatómiai és élettani módszerekkel. Jelenlegi kutatásainak célja a só- és szárazságstressznek a növényekre és a bennük található színtestekre gyakorolt hatásának megértése, és azoknak a stresszekkel szembeni toleranciában szerepet játszó faktoroknak a megismerése, amelyek azonosításával akár lehetőség nyílhat a kedvezőtlen talajviszonyokhoz és időjárási körülményekhez jobban alkalmazkodó növények nemesítésére is.