Informatikai Kar

Informatikai Kar EN

Alapítva: 2003
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Telefon: +36-1/381-2139
E-mail: info@inf.elte.hu
Honlap: http://www.inf.elte.hu/

A Kar vezetése

Dékán
Dr. Horváth Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Telefon: 36-1-381-2139, 36-1-381-2140
E-mail: dekan@ik.elte.hu

Tanulmányi és oktatási ügyek dékánhelyettese
Dr. Krebsz Anna egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Telefon: 36-1-372-2517, 36-1-372-2500/8220, 8140
E-mail: krebsz@inf.elte.hu

Tudományos és innovációs ügyek dékánhelyettese
Dr. Kozsik Tamás, egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Telefon: 36-1-372-2500/8501
E-mail: kto@elte.hu

Nemzetközi és Pályázati Ügyek dékánhelyettese  
Dr. Gercsák Gábor egyetemi docens 
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Telefon: 36-1-372-2500/6723
E-mail: vdsciint@inf.elte.hu

Dr. Turcsányi-Szabó Márta egyetemi docens 
Oktatási Innovációért felelős dékánhelyettes  
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C 
Tel: 36-1-372 2500 /8198 
E-mail: tszmarta@inf.elte.hu  


Oktatási profil

Az Informatikai Kar küldetésének tekinti az oktatás, a kutatás és az innováció összekapcsolását, a versenyképes elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítését, az oktatás nemzetközi dimenzióinak kiszélesítését. Vezető szerepet játszik a hazai programtervező informatikus és informatikatanár képzésben, unikális szakja a térképész mesterszak, előkészítés alatt áll a 2017-ben indítandó autonómrendszer-informatikus mesterszak. Az Informatikai Kar három képzési szinten folytat oktatást: alapképzésben, mesterképzésben és doktori képzésben. Tudományegyetemi karként képzési rendszerünk a mester- és doktori képzésre fókuszált, ugyanakkor valós munkaerő-piaci igényekre reflektáló, széles képzési portfólió kialakítására törekszünk. Elsődleges célunk olyan informatikai szakemberek képzése, akik képesek részt venni komplex szoftverrendszerek tervezési, rendszerfejlesztési és rendszerüzemeltetési feladataiban, vezetői, innovációs, kutató-fejlesztői munkakörben és nemzetközi környezetben egyaránt; alkalmasak nagyfokú kreativitást, újszerű megközelítésmódot igénylő problémák megoldására, együttműködésre más szakterületek képviselőivel; meghatározó módon tudnak részt venni egy cég technológiai arculatának kialakításában, fejlesztésében. A kar valamennyi képzését indítja angol nyelven is. Több kettős diplomás képzésünk mellett, az EIT Digital magyar csomópontjának vezetőjeként, innovációs-üzleti orientációjú európai mesterképzést működtetünk. A kar fontos feladatának tekinti a digitális kultúra terjesztését, a legfiatalabb korosztálytól a nem informatikus egyetemi hallgatókig. A kar több mint 150 ipari partnerével együttműködve számos formában biztosítja hallgatóinak, hogy egyetemi tanulmányaik részeként releváns és naprakész szakmai gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert. A kötelező szakmai gyakorlaton és kooperatív képzésen túl, hallgatóinkat bevonjuk ipari kutató-fejlesztő laborjaink munkájába is. E gyakorlatorientált, innovatív képzési forma modellje karunkon a 2011-ben alapított Ericsson Szoftvertechnológiai Labor. 2016-ban az informatikus képzésünk bekerült a brit Quacquarelli Symonds (QS) tematikus rangsorába, hallgatóink munkaerőpiaci esélyei, karrierkilátásai nemzetközi viszonylatban is kiválóak.


Fő kutatási irányok

Az Informatikai Kar számítástudományi és matematikai megalapozottságú kutatásokat folytat a megbízható komplex szoftverrendszerek technológiája, nagy mennyiségű adatok analízise, alkalmazási terület specifikus programozási nyelvek tervezése és szemantikája, adatbiztonság és szoftverbiztonság, kiberfizikai rendszerek, autonóm járműirányítás, mesterséges intelligencia, térképtudomány és oktatási módszertan területein. Ezen belül a következő témakörökben folynak sikeres, a feltáró jellegű alapkutatásoktól az alkalmazott kutatásokig terjedő kutatások, több területen nemzetközileg is jegyzett színvonalon:

  • Számítástudomány, nem-hagyományos számítási modellek (biológiailag inspirált számítások, membrán- és molekuláris számítások);
  • Formális nyelvek és automaták, természetes nyelvfeldolgozás;
  • Analitikus és algoritmikus számelmélet, gráfelmélet és kriptográfia;
  • Adattudomány, adatbányászat, adatbázisok, Big Data architektúrák és elemző rendszerek;
  • Számítógépes hálózatok, ad-hoc, P2P és mobil hálózatok, hálózatok támadása és védelme;
  • Szemantikus web technológiák, közösségi hálózatok elemzése;
  • Vállalati információs rendszerek;
  • Matematikai modellezés, numerikus optimalizálás;
  • Harmonikus analízis és alkalmazásai, approximáció, interpoláció, jel-és képfeldolgozás;
  • Lineáris algebra numerikus módszerei, differenciál egyenletek kvalitatív és numerikus vizsgálata;
  • Programozási nyelvek (funkcionális programozás, C++ stb.), nyelvfeldolgozó eszközök;
  • Domain-specifikus nyelvek, nyelvbeágyazási technikák;
  • Párhuzamos, konkurens és elosztott szoftverek;
  • Szoftverek verifikációja és tesztelése;
  • Számítógépes látás, képfelismerés, geometrikus modellezés, távérzékelés;
  • Humán–számítógép interakció;
  • Elosztott intelligens rendszerek és alkalmazásaik neurobiológiai és kognitív modellezésben;
  • Programozási technikák és anomália-detektálás kiberfizikai rendszerekben;
  • A tematikus kartográfia ábrázolási kérdései, térképhasználat, térképészeti matematika, elméleti kartográfia, számítógépes térképészet.

A kar kimagasló kutatási teljesítményét meghatározó legfontosabb tényezők az Informatikai Doktori Iskola eredményessége, a sikeres pályázati tevékenység, a folyamatosan növekvő számú nemzetközi kutatási együttműködés és kiterjedt ipari kutatási kapcsolatrendszer. Az elmúlt 10 évben több olyan K+F nagypályázatot és EU pályázatot (TÁMOP, KMOP, FP6, FP7, KTIA, NTP OTKA, H2020) nyertünk el, amelyek tovább erősítették az IK tudományos pozícióját nemzetközi színtéren is. Az innovációs láncba kapcsolható kutatások, főként az EIT Digital keretében egy jövőbeli, a kar körül kialakuló innovációs ökoszisztéma létrejöttét alapozzák meg.


Nemzetközi kapcsolatok

Az Informatikai Kar kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét nemzetközi pályázati tevékenysége, kutatási projektjei, valamint oktatási cserekapcsolatai révén működteti. Kapcsolatrendszerünk tervezése során kiemelten kezeljük a határon túli magyar nyelvű informatikai képzést folytató felsőoktatási intézményekkel kialakított hagyományos kapcsolataink ápolását (kettős diplomás és co-tutelle doktori képzések), illetve európai kapcsolatrendszerünk bővítését amerikai, valamint távol-keleti partnerek bevonásával. Közép-európai regionális szerepünk fejlesztése is céljaink között szerepel, részben az EIT Digital, illetve a CEEPUS hálózat kereteiben. Törekvésünk, hogy karunk nemzetközi láthatóságát minden rendelkezésünkre álló eszközzel növeljük, minél nagyobb számban fogadjunk külföldi hallgatókat, oktatókat. A kar megalakulásától kezdve aktívan részt vesz az Erasmus programban, folyamatosan bővíti partnerintézményeinek sorát. Számos nemzetközi konferenciának, workshopnak és nyári iskolának adunk otthont rendszeres jelleggel. Oktatóink, kutatóink nemzetközi konferenciák szervező és programbizottsági tagjai, több tudományos szervezetben vesznek részt tagként, vagy töltenek be vezetői pozíciót. A kar tagja az Informatics Europe informatikai felsőoktatási intézményeket és kutatóintézeteket tömörítő európai szervezetnek.
Az Informatikai Kar képzési, kutatás-fejlesztési és innovációs tapasztalataira építve jött létre az Európai Unió infokommunikációs tudományos és innovációs közösségének budapesti központja (EIT Digital, Budapest Co-Location Centre), mely az Európai Uniós csúcsszervezet egyetlen közép-kelet európai tagja. A központ koordinálja az EIT Digital európai kettős diplomás mesterképzés és a doktori képzési központ hazai programjait, tevékenységi körébe tartozik továbbá start-up vállalkozások támogatása a hallgatók és a kutatók közös fejlesztéseiben rejlő üzleti lehetőségek sikeres kibontakoztatása érdekében.


Hallgatói szolgáltatások

A tehetséggondozás hagyományos, nagy múltra visszatekintő formáit a karon a tudományos diákköri konferenciák és a szakkollégiumok képviselik. Az ELTE szakkollégiumai közül kettőben (Eötvös Collegium, Bolyai Kollégium) működik informatikai szakmai műhely. A tudományos diákköri munkát az Informatikai Karon két szekcióban (informatika és térképészet) szervezzük. A hallgatókat bevonjuk a kari kutatás-fejlesztési feladatokba. Mesterszakunkon ennek szervezett (kreditet is érő) formája a laborblokk, melyet ipari partereink által megrendelt és finanszírozott, vagy pályázati K+F+I feladatok – BSc, MSc és PhD hallgatók, valamint oktatók, kutatók közös munkájával történő – megoldására szervezünk. A hallgatói önkormányzat tudományos ösztöndíja mellett a tehetséges hallgatók kari pályázati rendszer keretében is nyerhetnek tudományos ösztöndíjat a műhelyekben végzett tanulmányaik támogatására. A legkiválóbb hallgatókat a Neumann János Tehetséggondozó Kör is várja, egyéni mentorálással, ösztöndíjjal segítve tanulmányaikat. A HÖK szoros együttműködésével működtetjük a mentorrendszert. Az első évben kialakított alapszakos hallgatói csoportokhoz oktatói és hallgatói mentorokat rendelünk, akik heti rendszerességgel, órarendbe beosztva foglalkoznak a hallgatók tájékoztatásával, segítésével. A kar 2014-ben felállított diáktámogatási rendszere 2 szakképzett, a hallgatókat érő kihívásokat szakmaspecifikus szinten ismerő diáktanácsadó pszichológus vezetésével nyújt komplex hallgatói tanácsadási szolgáltatást angol és magyar nyelven (egyéni és csoportos tanácsadás, tanulásmódszertani tréning első éves hallgatóknak, kortárs segítő szolgálat, közösségi programok). A hallgatói szolgáltatások hatékonyságának záloga az életvezetési tanácsadás, a mentorrendszerben részt vevő oktatók és hallgatók, valamint a hallgatói önkormányzat szoros együttműködése. A hallgatók munkáját többezer kötetes hagyományos és digitális könyvtár, elektronikus folyóiratokhoz való hozzáférés, nyilvános géptermek segítik.


A Kar története

Az egyetemünk bölcsészeti fakultásán 1635-ben indult matematikaoktatás modern kori elágazásaként, az informatika önálló diszciplináris státuszának megszületését követően 2003-tól működik önállóan az ELTE Informatikai Kara, amely a Természettudományi Kar informatikai oktatást folytató szervezeti egységeiből és a Térképtudományi Tanszékből alakult ki. Az ELTE TTK-n már 1950-től képeztek matematikai módszerek ipari alkalmazására szakosodott alkalmazott matematikusokat. 1968-ban alakult meg a Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék Mogyoródi József vezetésével. 1970-től a tanszéket Kátai Imre vezette, aki 1970–77 között a TTK dékánja is volt. A Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék sok átszervezésen és bővítésen esett át a 70-es években, 1984-ben Kátai Imre vezetésével jött létre az Informatikai Tanszékcsoport.  A (főiskolai szintű) programozó matematikus szak egyetemközi egyeztetések eredményeképpen egyszerre indult Budapesten, Szegeden és Debrecenben az 1972/73-as tanévben. Az 1975/76-os tanévben beindult az egyetemi diplomát adó programtervező matematikus képzés is, két (Numerikus és Szoftver) szakiránnyal, mely szoftver-rendszerek tervezésére készítette fel a hallgatókat. Az ELTE TTK 1983-ban indította el a számítástechnika tanárszakot, majd 1991-ben főszakként elindult az informatika tanárképzés is. Az 1972-től működő kétszintű képzést a bolognai típusú képzésre történő átállás során felváltotta a szerkezeti hasonlóságot mutató programtervező informatikus alap-és mesterszak. A Térképtudományi Tanszék 1953-ban, Irmédi-Molnár László alapító professzor vezetésével alakult meg, a térképész képzés 1955-ben indult meg a Természettudományi Karon. A kar első dékánja két cikluson keresztül Kozma László habilitált egyetemi docens volt. 2012 augusztusától az IK dékánja Horváth Zoltán egyetemi tanár. A kar alapításakor kialakított szervezeti keretek időtállónak bizonyultak, jelenleg a karon 9 tanszék működik Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék, az egyetem első ipari tanszéke; Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék; Információs Rendszerek Tanszék; Komputeralgebra Tanszék; Média-és Oktatásinformatika Tanszék; Numerikus Analízis Tanszék; Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék; Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék és Térképtudományi- és Geoinformatikai Tanszék.

Korábbi tudós tanárok

Neumann János (1903–1957) matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője, a halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés területének kiemelkedő kutatója. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC megépítéséhez. Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe. Matematikai doktorátusát karunk elődjén, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte.

Benczúr András (1944-) professor emeritus, a matematikai tudomány doktora, hosszú időn keresztül az IK Információs Rendszerek Tanszék vezetője, a TTK dékánja 1997 és 2000 között. Fő szakterülete a számítástudomány, a matematikai statisztika. Az adatbázis-kezelés területén iskolateremtő, nemzetközileg elismert kutató.

Demetrovics János (1946-) Széchenyi-díjas matematikus, informatikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák. Iskolateremtő, nemzetközileg elismert kutató.

Járai Antal (1950-) professor emeritus nemzetközileg elismert eredményeket ért el mind a matematikában, mind az informatikai tudományokban, kiemelkedők a Hilbert ötödik problémájával kapcsolatos eredményei, valamint a számítógépes számelméletben végzett kutatásai.

Kátai Imre (1938-) az ELTE díszdoktora, a matematikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE TTK dékánja 1970 és 1977 között. A Numerikus és Gépi Matematika Tanszék vezetőjeként meghatározó szerepet játszott az ELTE-n 1972-ben beindult programozó matematikus, majd később a programtervező matematikus és a posztgraduális képzés szakmai előkészítésében és szervezésében. A nagy hagyományokkal rendelkező magyar számelméleti iskola egyik kiemelkedő, nemzetközileg is elismert vezetője.

Klinghammer István (1941-) az ELTE díszdoktora, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék volt vezetője, a TTK dékánja 1989-től 1990-ig, 2000–2006 között az ELTE rektora, 2005–2006-ban a Magyar Rektori Konferencia elnöke, 2012–2013 között a Magyar Akkreditációs Bizottság alelnöke, 2013–2014 között felsőoktatásért felelős államtitkár. Fő kutatási területe a tematikus kartográfia és a térképtörténet.

Schipp Ferenc (1939-) az ELTE díszdoktora, Széchenyi-díjas matematikus, a nagy hagyományokkal rendelkező magyar Fourier-sorok-, valós függvénytani iskola egyik vezető, nemzetközileg is elismert képviselője. Szakmai munkásságának döntő része a harmonikus analízishez, ezen belül a Walsh-Fourier sorok elméletéhez, a martingálelmélethez, ill. az ortogonális sorok és a martingálelmélet határterületéhez és a Hardy-terekhez kapcsolódik.

Varga László (1931-) az ELTE díszdoktora, a matematika tudomány doktora,. 1972-ben szakmai irányítása mellett indult meg a programozó matematikus képzés az ELTE-n. A hazai programozáselméleti iskola egyik nemzetközileg is elismert vezető képviselője. Szűkebb kutatási területe az objektum elvű programozás szempontjából kulcsfontosságú típusfogalom vizsgálata, a programok bonyolultsága és a párhuzamos programok helyessége.