„A hallgatók nem engedhetnek jogaikból”

A hallgatói képviselők jogainak csökkentése egyet jelent valamennyi hallgató jogfosztásával – vallja Kalina Gergely. Az ELTE EHÖK 2011. szeptember 20-án újraválasztott elnökével célkitűzéseiről és az új felsőoktatási törvényről beszélgettünk. 

Nemrég újraválasztották az EHÖK elnökévé, második alkalommal tölti majd be ezt a posztot. Az előző mandátumához képest milyen új célkitűzései vannak?
Az előző évben sikerült az alapokat olyan mértékben megszilárdítanunk, hogy idén már csak tovább kell építkeznünk. Bár nagyban befolyásolja majd a munkát a várhatóan merőben új környezet, melyet a felsőoktatási reform teremthet. Egyelőre a legfontosabb feladatunk, hogy az új felsőoktatási törvényben érvényesüljenek azok a szempontok, melyeket már tavaly megfogalmaztunk a „Mit várunk az új felsőoktatási törvénytől?” címet viselő 12 pontos kiáltványunkban. Minden alapvető prioritást csak ennek fényében tudunk újra definiálni, mint az érdekképviselet, a magas színvonalú hallgatói szolgáltatások, vagy a minőségbiztosítás kérdését.

Elnöki programjában azt írja: „az elkövetkező évben mindent annak kell alárendelnünk, hogy az új felsőoktatási törvény olyan jogszabállyá váljon, amely a hallgatói mozgalom története folyamán megteremtett és kiharcolt jogokat megőrzi”. Melyek ezek a jogok? Miért fontosak?
A legfontosabbak azon kivívott jogaink, melyekből nem engedhetünk egy jottányit sem. Ilyen az egyes egyetemi testületekben a hallgatói képviselet aránya, valamint a meghatározó kérdésekkel kapcsolatos egyetértési jog. Sokan próbálják e jogokat bagatellizálni, illetve oly fényben feltüntetni, hogy ez pusztán a „hökösök” érdeke. Valójában ez a legnagyobb ferdítés. A hallgatói képviselők, ahogy titulusuk is mutatja, nem önmagukat, hanem választóikat képviselik, így az ő jogaiknak csökkentése egyet jelent valamennyi hallgató jogfosztásával.

A kormány többek közt megnyirbálná a hallgatók jogait. Az ELTE hallgatói önkormányzata milyen egységes véleményt alakított ki az új felsőoktatási törvényről?
Mármint melyikről? Az elmúlt hónapokban már több mint fél tucat felsőoktatási törvénykoncepciót szivárogtattak ki, vagy hoztak nyilvánosságra. Természetesen minden koncepciót komolyan vettünk, így szakmai szempontból véleményeztük is azokat, de a fent említett bizonytalanság miatt, továbbra is a Hallgatói Önkormányzat Elnökségének 12 pontja jelenti az ELTE HÖK egységes álláspontját.

Nemsokára bevezetik az ELTE új tanulmányi rendszerét. Milyen igényekre alapul a hallgatók mindennapjait segítő rendszer?
Az új tanulmányi rendszer bevezetésénél az elsőszámú szempont, hogy a papír alapú ügyintézést a minimálisra redukáljuk. A hallgatók és a tanulmányi hivatalok számára is komoly könnyítést jelentene mindez. Az elektronikus hallgatói szolgáltatások igényének teljes körű feltérképezését amúgy folyamatosan végezzük, így ezek a fejlesztések is folyamatában jelennek majd meg az új rendszerben, a felmerülő igények és technikai lehetőségek mentén. A legfőbb cél természetesen az, hogy a hallgatói ügyek zömét mindenki interneten keresztül, sőt akár mobil eszközökről is el tudja végezni a következő tanévtől.

Milyen értékek mellett áll ki a jövőben az újraválasztott EHÖK-csapat?
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindent alá kell rendelnünk annak, hogy megőrizzük azon szerzett jogainkat, melyek eddig az eredményes érdekképviseletet szolgálták. E jogok egyben azok a legfontosabb értékek, melyek mentén érvényesülhet az universitas mint eszme – oktatók és hallgatók valódi közössége. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a kormányzat is elfogadja, hogy az egyetemen oktatók és hallgatók nem egymás ellen, hanem egymás mellett munkálkodunk.

Korábban az ELTE EHÖK kiáltványáról

2011.10.20.