Hiánypótló módszertani fejlesztések

Borhy László

2015. szeptember 15-én összegezték az „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért projekt” bölcsészet- és művészetpedagógiai alprojektjének eredményeit. A nagyszabású programban a tanárképzésben használható szakmai anyagok, módszertani útmutatók és egyedülálló kiadványok készültek, a plenáris előadásokról készítettünk összefoglalót.

Borhy László egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja köszöntőjében hangsúlyozta: az egyetem régóta várt a szakmódszertani fejlesztési programra. Kiemelte, a most záruló programban a Kar huszonöt bölcsész- és művészetközvetítő tanári szakjának oktatói vettek részt.

Károly Krisztina

Antalné Szabó Ágnes

Raátz Judit

Károly Krisztina habilitált egyetemi docens, az ELTE Tanárképző Központ vezetője, a projekt szakmai vezetője elmondta: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel konzorciumban megvalósított programba közel 30 felsőoktatási intézmény több ezer oktatója és 7-800 középiskolai vezetőtanár kapcsolódott be. Közel száz szakmai kiadvány készült el, az elmúlt másfél évben negyven szakmai továbbképzést szerveztek. „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelt célja, hogy országosan vezető szerepet töltsön be a pedagógusképzés fejlesztésében és erős módszertani bázis legyen. A projekt rendkívül fontos volt ebből a szempontból is” – tette hozzá.

A széles közreműködői kör – egyetemek és főiskolák, középiskolák, kutató- és kulturális intézetek – és a műveltségterületeken átívelő fejlesztések fontosságát hangsúlyozta Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, a BTK Szakmódszertani Központ vezetője is. Az alprojektvezető elmondta, hiánypótló bölcsészet-és művészetpedagógiai kutatások valósultak meg, amelyek eredményei közvetlenül hasznosíthatók a tanárképzésben: a projektben készülő összes szakmai anyag néhány hónapon belül letölthető lesz a Szakmódszertani Központ honlapjáról. A központvezető a szakmai anyagok mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző továbbképzésekre, konferenciákra és műhelymunkákra több mint 150 intézményből érkeztek érdeklődők. Raátz Judit főiskolai tanár a magyar nyelv és irodalom műveltségterület projektrész vezetőjeként elmondta, a program remek alkalmat nyújtott arra, hogy a különböző műveltségterületek képviselői együtt dolgozhassanak. Az elkészült szakmai anyagok méltatásán túl az elmúlt időszakban szervezett retorikai, drámapedagógiai, a kétszintű érettségivel foglalkozó és a Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia szervezését említette a legfontosabb eredmények között. A négy tanácskozáson 650 pedagógus, valamint közel 70 előadó vett részt.

„Az országban összesen huszonhárom idegen nyelv szakon folyik vagy van tervben osztatlan tanárképzés, nagyon örülünk annak, hogy programunkban egy-két kivételtől eltekintve minden szak megjelent” – mondta Major Éva egyetemi docens, aki az idegen nyelvi műveltségterületek projektrészt gondozta. A résztvevők mentorképzési tematikákat dolgoztak ki, készült egy szakpedagógiai körkép is, amely hat nyelv idegennyelv-pedagógiai tanulmányait összegzi. A „nagy nyelvek” mellett a kevesebb gyakorlattal rendelkező szakok is lehetőséget kaptak arra, hogy a projekt keretében kidolgozzák szakmai anyagaikat. A résztvevők összeállítottak egy hatnyelvű metodikai szótárt is, amely százharminc pedagógiai fogalom definícióját tartalmazza – a digitálisan is elérhető, a tanárképzésben és a szakmódszertanban hiánypótló kötetet Szabó Éva egyetemi adjunktus mutatta be a közönségnek. Bodnár Gábor tanszékvezető habilitált egyetemi docens a művészetek műveltségi terület eredményei közül kiemelte azt a szakpedagógiai körképet, amelyben zene-és médiapedagógiai, valamint színház- és drámapedagógiai tanulmányok szerepelnek. A projekt keretében elkészült az ének-zenei ismeretek mentorképzési tematikája is.

Bodnár Gábor

Baditzné Pálvölgyi Kata tanárképzési modulfelelős mutatta be azt a videós projektrészt, amelyben negyven középiskolai tanórát rögzítettek Egyetemünk gyakorlóiskoláiban, az Eötvös József, valamint a Szent István Gimnáziumban. A tanórákból olyan montázsok készültek, amelyek segítségével a tanári kommunikációval, a frontális és csoportmunkával „élőben” ismerkedhetnek a leendő pedagógusok. Feldné Knapp Ilona tanszékvezető habilitált egyetemi docens és kutatótársai online kérdőív segítségével vizsgálták a gyakorló tanárok többnyelvűséggel kapcsolatos gondolatait. Összesen 400 középiskolából kaptak válaszokat, amelyekből kiderült, hogy a tanulók többnyelvűségének fejlesztésével kapcsolatban jelentős szakmai tartalékok rejlenek a pedagógusokban, akik az európai többnyelvűség kulturális oldalát nagyon fontosnak tartják. Hertz Mária, a Kecskeméti Főiskola oktatója a tanárrá válást vizsgálta: a hallgatók által kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy a szakmódszertani neveléssel rendkívül elégedettek a diákok, azonban néhol hiányolják a nevelési tanácsokat. Az eredmények nagyon fontosak lehetnek az új típusú tanári gyakorlati rendszer kialakításához is. Dóczi Brigitta egyetemi adjunktus a projektben elkészült IKT-tananyagokat mutatta be: összesen 17, felsőoktatásban és közoktatásban használható szakmai anyagot állítottak össze a résztvevők, számos sikeres továbbképzést is szerveztek. Az Egyetemen készített szakmódszertani tematikákat Chrappán Magdolna, a Debreceni Egyetem főiskolai tanára értékelte: „az ELTE bölcsész szemináriumai kompetenciaalapúak, reflexívek, a mindennapi tanári rutint állítják középpontba.”

Korábbi anyagaink a témában:

• „A tanárképzés területén mi rendelkezünk a legkiválóbb potenciállal” – interjú Károly Krisztinával
• „Élvezzék anyanyelvük használatát” – interjú Antalné Szabó Ágnessel