500 millió forintos program zárult Egyetemünkön

2016.10.07.
500 millió forintos program zárult Egyetemünkön
Több száz egyetemi dolgozó részvételével az elmúlt másfél évben a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap (FSA) támogatásával 500 millió Ft-os program zajlott Egyetemünkön. A projektről Orosz Éva oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettessel, a program szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Mely eredményeket emelné ki az elmúlt időszakból?
A pályázati program elkészítésekor a „struktúraátalakítás” fogalmát szélesen értelmeztük – így prioritásaink az oktatás nemzetköziesítése, a digitális technológiák, az innovatív oktatási módszerek fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, továbbá az energiafelhasználás racionalizálását segítő infrastrukturális korszerűsítések voltak. Eredményeink közül – a várható hosszabb távú hatások miatt – kiemelném, hogy rengeteg új angol nyelvű tananyaggal gazdagodott oktatási kínálatunk, nagy érdeklődést váltottak ki az oktatóinknak kínált kurzusok, valamint elkezdtük a digitális technológiák alkalmazását segítő személyi és tárgyi feltételek egyetemi szintű kiépítését, és több karon új oktatási laboratóriumokat alakítottunk ki. A program sikere elsősorban az ELTE munkatársainak széleskörű és aktív részvételének köszönhető, amiért ezúton is köszönetet mondok. A projektben karaink oktatói és adminisztratív területen dolgozó munkatársai, a Rektori Kabinet számos irodája és a Kancellária több szervezeti egysége is részt vett: becslésem szerint Egyetemünk körülbelül 600 dolgozója. Ezen felül rengeteg oktatónk és hallgatónk töltötte ki az e-learning jelenlegi alkalmazására vonatkozó felmérést.

Többek között angol nyelvű tananyagok összeállítása és új nemzetközi honlap indítása is szerepelt a fejlesztési célok között. Milyen előrelépésekre adott lehetőséget a pályázat?
Az oktatás nemzetköziesítését szolgáló modulban minden karunk részt vett: 9 új angol nyelvű szak programja és közel 350 angol nyelvű tananyag készült el, amelyek elérhetők az EDIT felületen. A számok mögötti tartalom illusztrálására minden karról kiemelek egy-egy programot, hangsúlyozva, hogy ez nem jelent szakmai alapon történő minősítést. Az ÁJK elkészítette a Master of Laws (LL.M.) in European Human Rights akkreditált képzés tananyagait, a BGGYK-n elkészült egy 183 oldalas gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi angol szaknyelvi szószedet, a BTK-n az angol nyelvű filmtudomány mesterképzéshez készültek tananyagok. Az IK-n Porkoláb Zoltán vezetésével összeállították a Modern C++ kurzus tananyagát, a PPK-n elkészült az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak angol nyelvű indítási dokumentációja, a TáTK-n az Ethnic and Minority Studies mesterszak több új tananyaga jött létre. A TÓK-on kidolgozták az Adaptivitás az óvodapedagógiában szakirányú továbbképzési szak angol nyelven történő indítási dokumentációját, a TTK-n pedig Márkus László összeállította a Mathematics for Pricing Continuously Traded Financial Assets and Their Derivatives című kurzus anyagát jelentő tankönyvet.

Néhány szak esetében a pályázatnak köszönhetően megváltozott a munkarend, a BTK-n például a Gazdasági és társadalomtudományi szakfordító és a Gazdasági és jogi szakfordító és terminológus szakirányú továbbképzések munkarendje nappali képzésről távoktatási munkarendre változott, míg a TáTK-n az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás magyar nyelvű esti tagozatos képzése angol nyelvű, blended-learning típusú képzéssé alakult.

Nemzetközi láthatóságunkat javította az Egyetem új honlapjának kialakítása, amely egy helyen, praktikusan és színesen gyűjti össze az ELTE karain folyó idegen nyelvű képzéseket.

Fejlődtek a BGGYK, a PPK és a TáTK angol nyelvű honlapjai és kiadványai, a külföldi diákoknak nyújtott új szolgáltatásként elindult a https://qter.elte.hu portál angol változata is.

Új kezdeményezésként jelentek meg azok a gyakorlatorientált oktatás-módszertani továbbképzések, amelyeket angol és magyar nyelven indítottak oktatóinknak. Terveznek-e folytatást?
Számos nyugat-európai egyetemen több évtizedes hagyománya van a belső továbbképzéseknek, alapvetőnek tartom, hogy mi is elindultunk ebbe az irányba. Az FSA keretében 45 belső oktatás-módszertani képzést szerveztünk, összesen 346 oktatónk, PhD-hallgatónk és dolgozónk részvételével. A kurzusok rendkívül változatosak voltak, foglalkoztunk az új típusú értékelési módszerekkel, prezentációs készségekkel, az IKT módszerek oktatásban való alkalmazásával, interaktív táblákkal, pályázatírással és e-learning keretrendszerekkel (Moodle és Canvas) is. Fontos volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért kis létszámú csoportokat indítottunk. A folytatást nem csak tervezzük, hanem már el is kezdtük: ebben a tanévben a Rektori Kabinet Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Irodája, amely a belső továbbképzés  felelőse, havi rendszerességgel fog oktatás-módszertani, valamint Moodle és Canvas-képzéseket indítani. Az októberi képzésekre már lehet jelentkezni, bővebb információk itt találhatók.

Új pilotprogram is indult, WiLearn at ELTE címmel. Milyen eredményeket várnak az új tanulásmenedzsment rendszertől és szolgáltató portáltól?
A pilot program és az ELTE digitális stratégiájának kidolgozása egymással összefüggő eredményeink, ezért először az utóbbiról szólnék. Az Egyetemünk előtt álló egyik alapvető kihívás a gyorsabb előrehaladás a digitális készségek és tanulási módszerek elsajátításában, valamint az innovatív oktatási módszerek elterjesztésében. Ezen célok érdekében még 2015 májusában létrejött az ELTE E-learning Munkacsoportja, amelynek tagjait a karok, továbbá a Rektori Kabinet, a Rektori Koordinációs Központ és a Kancellária delegálták. A Munkacsoportnak – amelynek szakmai vezetője Turcsányi-Szabó Márta, az IK docense, a téma nemzetközileg elismert szakembere – meghatározó szerepe van az ELTE E-learning Stratégiájának kidolgozásában. A Stratégia első változata három elemből áll, az első az ELTE Digitális Jövőképe, amely a 2020-ra elérendő modellt fogalmazza meg az innovatív oktatási módszerek és digitális technológiák elterjesztésére oktatási programjainkban. A stratégia második elemeként 2015 második felében karonként felmértük a jelenlegi helyzetet: milyen technológiai feltételek, oktatói és hallgatói kompetenciák és attitűdök adottak a stratégia megvalósításához. A harmadik elem a megvalósíthatósági tanulmány, amelyben azokat a feladatokat gyűjtöttük össze, amelyek a kitűzött célok elérése érdekében elengedhetetlenek a következő években. A Stratégia ezen a ponton kapcsolódik a WiLearn at ELTE pilot programhoz, amelynek keretében létrejött a CANVAS LMS tanulásmenedzsment rendszer a kapcsolódó adatbázisokkal, útmutatókkal és magyar nyelvű felülettel. A pilot másik eleme a T@T Kuckó létrejötte, ahol többek között táblagépek, laptopok, okoseszközök és robotok várják az interaktív tanulás iránt érdeklődőket. Az e-learning  technikai feltételeinek fejlesztését szolgálta az is, hogy az Egyetem számos karán több millió forint értékben került sor informatikai eszközök beszerzésére.

Bízom abban, hogy egyre több oktatónk használja majd az – FSA program eredményeként – egyetemi szinten üzemeltetett Moodle és Canvas e-learning keretrendszereket, amelyekkel kapcsolatban minden karon elérhető egy-egy támogató, segítő kolléga.

A nemzetköziesítés és a digitális technológiák előtérbe helyezése mellett infrastrukturális fejlesztések is zajlottak 200 millió Ft-ból. Milyen oktatási és kutatási célokat szolgálnak a megújult tantermek és laborok?
A BGGYK-n kialakított Ranschburg Pál Kutatólaboratórium modern eszközeivel elősegíti, hogy a kutatók bekapcsolódjanak a nemzetközi kutatások főáramába, az IK-n létrehozott Innovációs labor a hallgatók vállalkozási ötleteinek kidolgozását segíti. A TÓK új IKT laborja több tantárgy oktatásához teremt hátteret, a TTK-n számos kísérleti laboratóriumot korszerűsítettek a Biológiai és a Fizikai Intézetben; bővült a városklimatológiai és a városi légszennyezettséget vizsgáló kutatásokhoz a talaj- és vízföldrajzi tárgyak oktatásához szükséges laboratóriumi eszközpark; a kisebb méretű laboratóriumi helyiségek összenyitásával nagyobb csoportok befogadására alkalmas kémiai laboratóriumok alakultak ki. Az ÁJK-n a nemzetközi kurzusokat és rendezvényeket befogadó új tantermet alakítottak ki, a PPK Izabella utcai épülete energetikailag hatékony nyílászárókat kapott, a TÓK felújított, rekortános udvari sportpályája nagyszerű körülményeket teremt a Kar testnevelés tantárgy-pedagógiai óráihoz.

Mit gondol, melyek a pályázat legfontosabb hozadékai az Egyetem hosszú távú stratégiája szempontjából? Terveznek-e további programokat, pályázatokat az FSA-program eredményeire alapozva?
A programok többségénél követelmény volt, hogy hosszabb távon is érvényesülő hatásuk legyen – bízom benne, hogy az eddig elmondottak ezt illusztrálták. Ahogy említettem, tovább folytatjuk a belső továbbképzési programokat és az ELTE E-learning stratégiájának véglegesítését és megvalósítását. Bízunk abban is, hogy külső pályázatokból újabb forrásokhoz juthatunk, amelyekből tovább tudjuk folytatni az oktatás nemzetköziesítését, oktatási módszereink fejlesztését, tárgyi feltételeink javítását. Nagyon sajnálom, hogy – a pályázati kiírás feltételei miatt – nem kerülhetett be az FSA-ba az az elképzelésem, hogy pályázatot írjunk ki fiatal oktatóinknak néhány hónapos külföldi tapasztalatszerzésre, kapcsolatépítésre, hiszen ez a nemzetköziesítés szempontjából alapvető fontosságú lenne. Remélem, hogy az Egyetem az elkövetkező években erre is tud teremteni külső vagy belső forrást.