A COVID-19 elleni védőoltások

A SARS-CoV-2 felbukkanása meglepte a világot, bár a szakértők évek óta hangsúlyozták az ilyen vagy akár még pusztítóbb vírusok megjelenésének és az általuk kialakított globális járványok bekövetkeztének lehetőségét. A pandémia hatása az egészségre, gazdaságra, illetve életünk minden aspektusára ijesztőn jelentős. A világ megdöbbent, és attól tart, hogy sosem kapjuk vissza "régi" életünket. A pandémia leküzdésének helyi és globális szintű eszköze a védőoltások minél szélesebb körű alkalmazása. A természettudomány, ezen belül is a virológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia drámaian hatékony és páratlan fejlődése az elmúlt évtizedektől tetten érhető, és olyan korszerű gyógyszerek fejlesztését tette lehetővé, amelyek hatékonyan szorítják vissza például a rákos megbetegedéseket.

E sokrétű tudás birtokában, a pandémia kialakulása után napokkal, a világ számos pontján rekordsebességű vakcinafejlesztések kezdődtek, amelyek sosem látott hatékonysággal hozták létre a COVID-19 elleni védőoltások arzenálját. A legújabb típusú (ún. harmadik generációs) vakcinák csaknem valamennyi beoltottat, időseket és fiatalokat egyaránt védetté tesznek a COVID-19 súlyos megbetegedésével szemben. Ugyanakkor a hagyományos vakcinák szerepe is megkérdőjelezhetetlen akkor, amikor minél gyorsabban, minél nagyobb számú embert kell védetté tenni.

A vakcinák hatékonysága egyre jobban látszik,

a nagyobb átoltottságú országokban csökken a betegek száma, az élet talán újra visszatérhet a korábban megszokott mederbe. Sajnos azonban a járványnak még korántsem vagyunk a végén, és az új mutánsok biztosan számos kellemetlen meglepetést tartogatnak számunkra. Ezeket remélhetőleg újabb és újabb védőoltásokkal tudjuk majd semlegesíteni.

Az előadás a védőoltások általános hatását foglalja össze, bemutatja, hogyan alakul ki védettség egy oltás hatására, és az mennyi ideig tarthat. Szó lesz a COVID-19 védőoltások fontosabb típusairól, és arról is, hogyan lehet ellenőrizni a védőoltásra kialakult immunvédelmet. Az előadó ismerteti a közösségi immunitás („nyájvédelem”) jelenségét, és hangsúlyozza fontosságát a fertőzések terjedésének megakadályozásában. Az előadás Müller Viktor következő napi előadásának párdarabja.

Kacskovics Imre 1987-ben végzett az Állatorvostudományi Egyetemen, majd 1998-ban ugyanitt doktori fokozatot szerzett, 2005-ben habilitált. 1987-től az Állatorvostudományi Egyetemen dolgozott. 1991–1994 között az Egyesült Államokban az Iowai Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén, 1995–2004 között a Karolinska Intézetben, Stockholmban kutatott. 2006-ban került az ELTE-re, ahol az Immunológiai Tanszék munkájába kapcsolódott be. 2013-ban lett az MTA doktora, 2015 óta tanszékvezető egyetemi tanár. 2019-től az ELTE Természettudományi Karának dékánja. A koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésére alakult magyar konzorcium vezetője.

Az Élő Adás sorozat keretében a robbanásszerűen fejlődő biológiatudomány különféle területeiről kapunk híreket. Az élőlényeket alkotó molekulák rejtett világától a sejtek és az egyedek szintjén át egészen a fajok sokaságából felépülő életközösségekig mutatja meg a legizgalmasabb és legújabb kutatási eredményeket, és hívja fel a figyelmet a még megválaszolatlan kérdésekre. A közérthető, középiskolai ismeretekkel is befogadható előadások ingyenesek és nyilvánosak.

Csatlakozási link (MS Teams)
Facebook