Az Egyetemi Kiválósági Alap első éve

2023.06.06.

Hét kategóriában összesen 326 érvényes pályázatot nyújtottak be, közel háromnegyedük nyert. A 2022-es támogatási összeg 568 millió forint volt. Ennek legnagyobb része fiatal kutatók kutatócsoportjainak létrehozását és működését támogatta. A legtöbb pályázat a publikációs kiírásra érkezett.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a nemzetközi mércével is mérhető kiválóság erősítése érdekében, a megfelelő egyeztetések és előkészítés után 2022-ben létrehozta az Egyetemi Kiválósági Alapot (EKA).

A pályázatokat 2022. március 1-től folyamatosan lehetett elektronikusan benyújtani szeptember 30-ig úgy, hogy a 2022. március 28-ig, majd a 2022. szeptember 30-ig benyújtott pályázatok külön kerültek elbírálásra. A két elbírálási forduló során a hét kategóriában összesen 326 érvényes pályázatot nyújtottak be az ELTE kutatói, amelyek közül 241-et támogatott az EKA Operatív Bizottság (OB), ami a beérkezett érvényes pályázatok csaknem háromnegyede (73,9%).

Az EKA hét pályázati kategóriája:

Kiemelkedő presztizsű tudományos publikáció díjazása (PUB)
Európai uniós (Horizon Europe) pályázatok beadásának honorálása (EUP)
ELTE kutatócsoport pályázat (fiatal/junior) (KCS)
Külföldi oktató/kutató alkalmazása (KUL)
Nemzetközi mesterszak képzési tervének elkészítése és a szak elindítása (MES)
Nemzetközi konferenciaszervezési pályázat (KON)
Innovációs célú felhasználás (INN)

A 2022. évi teljes felhasznált támogatási összeg 568.736.600,- forint volt. A legfajsúlyosabb a kutatócsoportok támogatására fordított összeg, a teljes támogatási összeg 71,2%-a (405 M Ft) – igaz, ez a támogatás három év alatt használható majd fel. A pályázat célja fiatal oktatók/kutatók (PhD fokozatszerzés éve + max. 8 év) esetében felkészülés a Lendület, illetve az ERC starting/consolidator grant pályázat beadására. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy az ELTE alkalmazásában álló kutató vállalja, hogy a támogatási intervallum végéig beadja a fent nevezett pályázatok egyikét. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az EKA támogatásából alakuló új kutatócsoportok a következők:

Hoppál Krisztina Kinga (BTK): ELTE Római Világ és a Távol-Kelet Kutatócsoport / ELTE Roman World and the Far East Research Group
Lőrincz Péter (TTK): Vezikuláris Transzport Kutatócsoport / Vesicle trafficking research group
Micsonai András (TTK): ELTE Funkcionális Nukleinsav-motívumok Kutatócsoport / ELTE Functional Nucleic Acid Motifs Research Group
Nagy Zoltán Lóránt (TTK): ELTE Lineáris Hipergráfok Kutatócsoport / ELTE linear hypergraphs
Szászi Barnabás Imre (PPK): ELTE Viselkedéstudományi Labor / ELTE Behavioural Science Lab
Takáts Szabolcs (TTK): ELTE Szekréciós Autofágia Kutatócsoport / ELTE Secretory Autophagy Research Group
Tolnai Gergely László (TTK): ELTE Molekuláris Vázszerkezetek Kutatócsoport / ELTE Novel Scaffolds Research Group

Jelentős még a kiemelkedő presztízsű publikációk támogatása, amely a teljes támogatási összeg 16,5%-át teszi ki (94 M Ft). Ennek keretében a 2022-ben vagy 2021-ben D1 és bizonyos tudományterületeken Q1 presztízsű folyóiratban megjelent vagy közlésre elfogadott tudományos publikáció szerzőit támogatja az Alap. Ez volt az EKA legnépszerűbb pályázata, amelyben minden kar – különböző súllyal, de – képviseltette magát. A Bizottság tavasszal 85, ősszes 168 kimagasló tanulmányt díjazott.

A harmadik legjelentősebb kategória, az innovációs célú felhasználás részaránya 7,5% (43 M Ft) volt. Az innovációs eredményeket ősszel, az ELTE következő Innovációs Napján is bemutatják majd.

Az összes díjazott listája megtalálható az EKA oldalán.

Az EKA 2023-as kiírásairól itt olvashat.