Elindult a Szint+ kiválósági program

2019.06.12.
Elindult a Szint+ kiválósági program
Az ELTE szintetikus kémiai és biokémiai kapacitását erősítő program (röviden: Szint+) megbízott vezetője Perczel András, az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék vezetője. Az ünnepélyes nyitórendezvényt június 14-én tartják Lágymányoson.

A latin synthesis szót elsődleges jelentése ('összeillesztés' és 'egységbe foglalás') mellett a természettudományokban arra az eljárásra használják, amely során egyszerűből bonyolultabb molekulákat vagy anyagot állítanak elő. A patikákban ma kapható gyógyszerekben lévő mintegy kétezer hatóanyag többsége szintetikus termék, de ruházatunk, használati tárgyaink, járműveink zöme is szintetikus anyagok okosan összerakott Lego-rendszere. A Szint+ kiválósági program közvetlen célja az ELTE TTK szintetikus kapacitásának fejlesztése, bővítése, közvetetten pedig azt szolgálja, hogy megerősítse a területen dolgozók együttműködését a hatékonyabb kutatás, eredményesebb fejlesztés és fókuszáltabb innováció érdekében. A tervek közt szerepel, hogy az elkövetkező években hálózatba szervezik a témával foglalkozó szakterületeket, meghonosítják a versengő együttműködés gyakorlatát, illetve anyagilag is támogatják a már sikeres kutatók és műhelyeik együttműködését.

A sort négy kutatási terület, a szerves kismolekulák, az oligo- és polipeptidek, a fehérjék, valamint a biologikumok kutatásának fejlesztésével indítják, lefedve ezzel a hazai gyógyszer-, finomvegyszer- és agrokémia jelentős területeit.

  1. A szerkezet-hatás összefüggés (QSAR) ismeretében szerves kismolekulák fejlesztését kezdik meg vagy folytatják (pl. Fluorine mapping). A természetben előforduló bioaktivitású vegyületek, potenciális hatóanyagok szintézisén és költséghatékony méretnövelésén, valamint azok piaci hasznosításán dolgoznak, továbbá vázrészek és fragmensalapú vegyületek tervezését, szintézisét és konjugációját oldják meg.
  2. Aminosav, peptid és fehérjefragmens-alapú hatóanyagokat fejlesztenek a személyre szabott gyógyítást megalapozó irányítópeptidek és bifunkciós linker-könyvtárak létrehozásával, valamint nagyszámú specifikus és szelektív peptidkonjugátumok előállításával radioterápiás és diagnosztikai (PET, MRI) készítményeket állítanak elő és tesztelnek külső partnerintézményekkel (köztük az Országos Onkológiai Intézettel és a Semmelweis Egyetemmel) kooperálva. Új áramlásos-kémiai módszert fejlesztenek ki a polipeptidek hatékony és környezetbarát szintézise céljából.
  3. A fehérjék előállításához és izotópjelöléséhez bakteriális expressziós rendszereket fejlesztenek és optimálnak fermentorban. Kutatási és piaci igényeknek megfelelően kulcsfehérjéket állítanak elő, hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg egyes betegségek (például 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén- és izomfehérjék, illetve egy szteroidrezisztens vesebetegség) kapcsán.
  4. A bioszimilárisok/biologikumok fejlesztése kiemelt gazdasági feladat, ezért olyan fehérjealapú in vitro hatóanyag tesztelési rendszereket és in vivo betegségmodelleket állítanak elő, amelyekkel az első 3 panelben előállított potenciális hatóanyagok vizsgálhatók.
A projektekben résztvevő kémikusok és biológusok közül több szakember nemzetközi szinten is elismert alapkutató, kiváló szintetikus vegyész és biokémikus, spektroszkópus, molekulamodellező, alkalmazott kvantumkémikus, anyagtudós, biokompatibilis és bioaktív molekulák szakembere, valamint kiemelkedő tudományos mutatókkal és rangos nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szereplő.

A TÁMOGATÁS FORMÁI

A támogatások jelenlegi formája nyitott, a munka alábbi pillérek szerint indul most el:

  • Tematikus program keretében anyagi támogatást kapnak azok a legkiválóbb projektek, amelyek keretében 2-3 minősített kutató együtt dolgozik egy új és ígéretes szintetikus vagy ahhoz kapcsolódó probléma megoldásán.
  • Gépidő pályázaton olyan kutató párosok kaphatnak anyagi támogatást (gépidő- óra-elszámolást) dedikált nagyműszereken (röntgen, NMR, ESR, MS, SAXS), akiknek munkájuk sikeréhez ilyen típusú mérések elvégzésére van szükségük.
  • Műszervásárlási pályázaton azok a kutató párosok kaphatnak támogatást, akik szintetikus munkáját jelentősen előre mozdíthatja egy legfeljebb 6 millió forint értékű kutatási eszköz beszerzése.
  • A megvalósíthatósági program célja, hogy olyan szintetikus munkákat támogasson, amelyek nagy hazai vagy nemzetközi pályázatok előkészítését teszik lehetővé, illetve amelyek jelentős tudományos/fejlesztői/szabadalmi/innovációs eredményeket ígérnek.
  • Cél továbbá kiválósági továbbképzések, módszerek, ismeretek és gyakorlati tudás megszerzésének előmozdítása, az ELTE tudásbázisának bővítése. Ennek formája nyitott, eseti elbírálású: lehet továbbképzés, workshop, tanfolyam, mentor–növendék program.

A program tehát ott fogja erősíteni és hatékonyabbá tenni a szintetikus diszciplínákat, ahol azt a kutatók a leginkább szükségesnek ítélik. Ezt az új lehetőséget, korábbi részben ELTE-s modellekre és pilot formációkra alapozva (MedInProt/ELTE, HunProtExc/NKFIH, Kutatócsoportok/MTA-ELTE), a már bevált struktúrák továbbépítése mellett fejlesztik. A cél egy olyan kutatási környezet létrehozása, melyben

a szabadalmi és spin-off tevékenységek jelentősége felértékelődik, az ipari kapcsolatok jelentősége tovább nő.

Ez a szemléletváltás alapvető hatással lehet az ELTE-n folyó alap- és innovatív kutatásokra. A paradigmaváltásnak köszönhetően a fokozatszerzés után az egyetemünkről kikerülő hallgatók szemléletében, kutatási attitűdjében és tudásában az innovatív gondolkodás szélesebb alapokon nyugszik majd. A program június 14-én Lágymányoson tartott nyitórendezvényén részt vesz többek között Borhy László rektor és Szalay Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes is.

A belső projektek és vállalások tudományos elbírálását a Szint+ Tudományos Tanácsa végzi, a fejlesztési, innovációs, ipari és gazdasági aspektusokat a Szint+ Innovációs Bizottsága fogja monitorozni. Mindkét testületben rangos kutatók, valamint az ipar eredményes szakemberei vesznek részt.

Forrás: ELTE TTK


Korábban: