Etikai megfontolások a tudományban

2021.04.27.
Etikai megfontolások a tudományban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem – mint a LERU-hoz, az Európai Kutatóegyetemek Ligájához társult CE7 egyetemek tagja – 2021. április 22-én angol nyelvű online szemináriumot tartott „Research Ethics” címmel, Európa vezető kutatóegyetemeinek részvételével. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, az előadásokat 35 különböző egyetemről mintegy 150 egyetemvezető, szakértő, PhD-hallgató követte figyelemmel.

A kutatásetika kiemelt fontosságú kérdés az Európai Unió tagállamaiban, egyes országokban nemzeti szinten, míg máshol – hazánkban is – intézményi hatáskörben szabályozzák. A szeminárium a kutatásetika rendkívül szerteágazó, izgalmas és felelősségteljes gyakorlatába engedett betekintést, a résztvevő intézmények kutatásetikai területen tevékenykedő kollégáinak segítségével.

Az eseményen, amelynek moderátora Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese volt, köszöntőt mondott Borhy László, az ELTE rektora, aki kifejtette, hogy az etikai megfontolások nem választhatók el a tudományos működéstől, annak szerves részét képezik, biztosítják a társadalom és az emberiség iránti alázat, illetve szolgálat érvényesülését, a szükségesnél ugyanakkor nem jobban korlátozva a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét. „A világos keretrendszer megalkotásával, valamint az intézményeken és országhatárokon átívelő összehangolási lehetőségek folyamatos vizsgálatával válhat hosszú távon is biztosíthatóvá, hogy a tudományos működés megőrizze hitelességét és tekintélyét úgy önmaga, mint a társadalom egésze előtt” – vonta le a következtetést.

Jean Chambaz, a LERU elnöke, a párizsi Sorbonne vezetője ezt követően megnyitójában hangsúlyozta: fontos folyamatosan felhívni a döntéshozók figyelmét a tudományos kutatások fontosságára és értékeire, ezzel együtt a tudomány etikai kódexére, különösen a poszt-COVID időszakban, amikor az EU által a kutatásra allokált keretek csökkenése fenyeget. Emlékeztetett, a tudomány fontos eszköz lehet az áltudományosság és a populista gondolatok elleni küzdelemben is.

Az online szemináriumon az ELTE több kutatója is előadást tartott.

Rónay Zoltán dékánhelyettes és Kökönyei Gyöngyi egyetemi docens, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói röviden ismertették a karon 2007-ben alapított Kutatásetikai Bizottság történetét, legérdekesebb eseteit, továbbá bemutatták, hogy a pandémia ideje alatt hogyan változott meg a kutatások és a bizottság működése, és milyen problémákkal kellett szembesülniük a kutatóknak a COVID járvány miatt. Perlusz Andrea, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánhelyettese a fogyatékos személyekkel kapcsolatos kutatások etikai aspektusairól beszélt. A tudományos és kutatásetikai bizottságot 2015-ben alapították a karon. Mivel a kar kutatásaiban általában olyan fogyatékkal élő emberek vesznek részt, akik a hétköznapi szituációkban is gyakran sérülékenyek és korlátozottan tudják saját érdekeiket képviselni, komoly kutatásetikai elvek kidolgozására volt szükség ezen a speciális területen.

A rendezvény délelőtti szekciója Nina Shiel és Lorraine Leeson, a Trinity College Dublin kutatóinak előadásával indult, amelyből kiderült, hogy az RRI, vagyis “Responsible Research and Innovation” fogalma kulcsszerepet játszik a nagy EU-s kutatási pályázatokban, komponensei egymással szorosan összefüggenek: a kutatási etika és integritás is szorosan kötődik a gender témához, az egyenlőséghez, az inkluzivitáshoz, de az etikus nyílt tudomány is elválaszthatatlan az előbbi fogalmaktól. Az előadók bemutatták, hogy a H2020-as TORCH projektben (az ELTE-s részvétellel megvalósuló CHARM-EU Európai Egyetem kutatási dimenziójának kialakítását célzó programban) hogyan kötődnek egymáshoz az RRI különböző elemei.

Ezt követően Pawel Łuków a Varsói Egyetemről a kutatási etika nemzeti és nemzetközi szintjének interakciójában vizsgálta az etikai előírások harmonizációjának kérdéseit, abból kiindulva, hogy

az etikai sztandardok harmonizációja kiemelten fontos a nemzetközi kutatástámogató szervezetek esetében.

A szekció zárásaként Roberto Andorno mutatta be annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet intézménye, a Zürichi Egyetem kutatócsoportja végzett 2019-ben 98 olyan oktató körében, akik kutatási integritást tanítanak 19 európai országban. A kutatás nagyszerű képet adott a kutatási integritás oktatásának helyzetéről, és megmutatta azokat a lehetséges utakat, amelyek a minőség és a hatékonyság fejlesztését elősegíthetik e téren.

Az ebédszünet után Itziar de Lecuona, a Barcelonai Egyetem kutatója is a kutatás integritásának fogalmát állította középpontba, először a LERU-egyetemek vizsgálatának következtetéseit felhasználva, majd saját egyetemének példáin keresztül, rámutatva arra, hogy az integritást általában negatívan, a kerülendő viselkedések (pl. plágium, csalás, kitaláció) ellentéteként szokták meghatározni, ám szükség van pozitív definícióra is olyan fogalmak mentén, mint az őszinteség, a pártatlanság és a függetlenség. Grega Repovš, a Ljubljanai Egyetem professzora ismertette a különböző ösztönzőket az etikai kérdések figyelembevételére, a kutató kollégák által fontosnak tartott elvárásokat és etikai szempontokat, továbbá a szlovén egyetemi környezetbe integrált etikai szempontok friss tapasztalatait, mivel Szlovéniában csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a nem orvosi kísérletekben résztvevő embereket érintő etikai kérdések.

A záró szekcióban Franck L.B. Meijboom, az Utrechti Egyetem munkatársa felidézte: hosszú ideje komoly társadalmi viták folynak az állatokon végzett kísérletek szükségességéről annak ellenére, hogy egyértelműen a humán betegségek megértését és kezelését szolgálják, és úgy vélte, a nézőpontot tágítani kell a kritikai gondolkodás irányába. Serban Morosan, a Sorbonne Egyetem kutatója elmondta: Franciaországban Nemzeti Karta szabályozza az állatokon végzett kísérletek etikai kérdéseit, amellyel összhangban az állatkísérletek etikai szempontjainak figyelembevételét segítő francia nemzeti bizottság iránymutatást dolgozott ki, emellett a jó gyakorlatok terjesztését és a módszerek összehangolását is segíti. Az utolsó előadásban Ton Hol, az Utrechti Egyetem jogásza saját személyes hátterét (mint korábbi bíró és mint kutatási integritással foglakozó bizottságok elnöke) felhasználva olyan kérdéseket mutatott be, amelyek a bizottságokban végzett munkája során gyakran felmerültek, például hogy mi a teendő anonim vádak esetén, vagy hogy hol lehetséges meghúzni a „kevésbé komoly” esetek határait.

A LERU (League of European Research Universities) 23 vezető európai egyetem szövetsége, amelyek magas színvonalú oktatási tevékenységüket a nemzetközi színtéren is versenyképes kutatási aktivitás mellett fejtik ki. A 2002-ben létrehozott kezdeményezés célja, hogy olyan egyetemek stratégiai közössége legyen, amelyek élen járnak az innováció és kutatás tökéletesítésében a felsőoktatás, a gazdaság és a társadalom viszonyrendszerét tekintve. A CE7 a LERU kezdeményezése, melynek 7 neves közép-európai egyetem a tagja, köztük az ELTE is. A csoportosulás célja, hogy megvitassák és tolmácsolják a közép-európai egyetemeket érintő kérdéseket és problémákat, ebben az ELTE is aktívan részt vesz.

Az online előadások május 31-ig visszanézhetők az ELTE YouTube-csatornáján.