„Hogy haza se akarjanak menni”

2022.10.24.
„Hogy haza se akarjanak menni”
Az idén indult "Az ígérettől az eredményig" sorozat őszi alkalmán fiatal biológusok, az ELTE korábbi Ígéretes Kutatói beszéltek sikereikről és a tudomány izgalmáról.

Az október 18-i rendezvény vendégei Gyimesi Máté, a TTK Biokémiai Tanszék tudományos főmunkatársa, Solti Ádám, a TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék habilitált egyetemi docense és Solymosi Katalin, a TTK Növényszervezettani Tanszék egyetemi adjunktusa voltak. A jó hangulatú beszélgetést Miklósi Ádám akadémikus, a TTK Biológiai Intézet igazgatója vezette.

Az ELTE Rektori Kabinet Tudománypolitikai Irodája által szervezett, az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) által támogatott beszélgetést a résztvevőkkel előre felvett angol nyelvű videóelőadások színesítették, amelyek megtekinthetők az ELTE YouTube-csatornáján. A videókban Gyimesi Máté a stroke utáni izomgörcsök elleni gyógyszerjelölt fejlesztési sikereiről, Solymosi Katalin a sóstresszről, a túlzott sómennyiség növényekre gyakorolt hatásáról, Solti Ádám pedig az „Orfeusz-virág” csodálatos regenerációs képességéről beszélt.

A rendezvényt megnyitó Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes elmondta, az idei nyertesekkel együtt összesen 66 fiatal ELTE-s kutató részesült „Az ELTE Ígéretes Kutatója” elismerésben az Egyetemen művelt összes tudományterületen, közel egyharmaduk nő. A nők nehezített helyzete a tudományban a beszélgetés során is visszatért, hiszen Solymosi Katalin, aki a fiatal tudósok helyzetét a közelmúltban ismét felmérő Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke is, anyaként maga is megtapasztalta a tudományos pályán maradás és a GYED utáni visszatérés nehézségeit. Kitartását ugyanakkor „Az ELTE Ígéretes Kutatója” díjon túl már két elnyert Bolyai-ösztöndíj is elismerte.

A beszélgetésen szó esett arról, milyen nagy szerepe lehet a kutatói pálya választásában az egyéni érdeklődésen túl a nagyszülői biztatásnak, a szülői háttérnek és a tudományos pálya által kínált szellemi szabadságnak is. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kutató fejlődésében nagy szerep kell jusson a nemzetközi tapasztalatszerzésnek, a kockázatvállalásnak. Miklósi Ádám ugyanakkor rákérdezett arra is, hogyan birkóznak meg a jelenlévők a kutatói pályában elkerülhetetlen kudarcélményekkel. Ahogy Solti Ádám megfogalmazta, „a kutatói élet alapköve az, hogy a kísérlet nem sikerül”, hiába a gondos tervezés, amitől aztán az ember éjszaka is azon töpreng, hogyan oldhatná meg a felmerülő problémát, „de ha ez kedvünket szegte volna, akkor most nem ülnénk itt”, a kutatásban éppen az ilyen kihívások az izgalmasak.


Gyimesi Máté, Solymosi Katalin, Solti Ádám és Miklósi Ádám

Szóba került a fiatal kutatók körében olykor tapasztalható kiégés kérdése is, amelynek a COVID-időszak nehézségei mellett a pályázati források megszerzéséért folyó verseny és a sokféle lehetőségből fakadó bizonytalanság is magyarázata lehet. Gyimesi Máté ugyanakkor rámutatott, a jelenlévők felelőssége is, hogy maguknak és a náluk is fiatalabbaknak megmutassák az alap- és az alkalmazott tudománynak azokat az izgalmas perspektíváit, amelyektől a kutatók „nemhogy másnap korán jönnek be, hanem haza se akarnak menni”.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsa 2015 őszén írt ki először pályázatot „Az ELTE Ígéretes Kutatója” elismerés és pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. Idén november 25-én már nyolcadik alkalommal osztják majd ki az elismerést A Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n rendezvényen, a Magyar Tudomány Ünnepe ELTE-s rendezvényeinek részeként.

A beszélgetés rövidített változata alább megtekinthető:

Képek az eseményről

Képek az eseményről

0

/

0

0

/

0