Korszakalkotó magyar tudósok között
A tudományos újdonságok felforgatják, újraértelmezik, jobbá teszik az életünket. A Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin, Semmelweis Ignác áttörése a gyermekágyi láz megelőzésében, Karikó Katalin mRNS-vakcinája, Goldmark Péter Károly színes televíziója, a Neumann-számítógépelv, Gábor Dénes hologramja mind-mind átformálta világunkat.
A rendhagyó, 6000 négyzetméteren elterülő kiállítás részletesen bemutatja a matematika csavaros megoldásaitól a fizika törvényein át az űrtudomány rejtelmeit és az utóbbi években áttörésnek számító tudományos felfedezéseket, amelyek magyarokhoz köthetők.
Az ELTE Természettudományi Kara az ország egyik legjelentősebb tudományos kutatóhelyeként számos magyar géniusz szellemi bázisa volt az évek során, így a kiállításon is több ELTE-s tudóssal találkozhatunk. Az innovátorok között egyetemünk névadójának, Eötvös Lorándnak is emléket állítottak, az Eötvös-inga is látható a tárlaton.
A rendezők kiemelték az ELTE Matematikai Intézethez kötődő nagyszerű professzorok munkásságát, a 2021-ben Abel-díjjal kitüntetett Lovász László mellett Erdős Pál, Laczkovich Miklós, Prékopa András, Szemerédi Endre, Turán Pál felfedezései is szerepelnek a legjelentősebb innovációk között. Az online is elérhető Tudástárban valamennyiükről részletesen olvashatunk.
A tér tudománya szekcióban az általános relativitáselméletet bizonyító gravitációshullámok felfedezésének szenteltek különálló dinamikus teret. Itt mutatják be Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Űrcentrum igazgatójának munkáját és tudományterületét is. A professzor koordinálásával jelenleg a nagyon elnyúlt, excentrikus pályán, egymás körül keringő kettős rendszerek által keltett gravitációshullám-jeleket tanulmányozzák az ELTE fizikusai. Az Eötvös Gravity Research Group kutatócsoport feladata egy egyedülálló galaxiskatalógus létrehozása is. A gravitációshullámok a tárlat különleges időegyenesén is megjelennek. További részletek és fotók a TTK oldalán.
Az életünket megkönnyítő tudományos áttörések között szerepel Bratek Zoltán egyetemi adjunktus és Bózsik Béla Pál kullancsok gyérítésére kidolgozott új biológiai szere, amely mikroszkopikus gombák segítségével befonja, majd elpusztítja a vérszívót. A projektet Bózsik András Pál, 1996-ban végzett biofizikus menedzselte. A Bózsik család, apa és fia alkotta meg a kiállításon szintén bemutatott DualDur automata rendszert: a Lyme-kór kimutatására szolgáló, vérmintán és mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikai módszer világszinten az érdeklődés középpontjába került mint a jelenleg elérhető legjobb teszt. A három kutató újításával és életútjával a Lyme-installációnál ismerkedhetnek meg jobban az érdeklődők, ahol ismeretterjesztő videót is vetítenek.
A kiállítást az egyetemi hallgatók kedvezménnyel tekinthetik meg, erről itt olvashat bővebben.