Kurzusfejlesztési fogások

Tóth-Mózer Szilvia | 2018.07.25.
Kurzusfejlesztési fogások
Az online kurzusfelületek fejlesztése blended oktatás (jelenléti és online oktatás vegyesen) esetén egy folyamat, ami féléveken átívelő tananyag- és tevékenységtervezést igényel. A kurzusfejlesztésre érdemes úgy gondolni, mint egy koncentrikusan bővülő építkezésre. 

Az online kurzusfelületek kezdetben talán csak néhány olyan funkciót töltenek be, amelyek a hagyományos, jelenléti oktatás során felmerült igényre reagálnak. Az elsők között említhetjük a fájltárolást, a tananyag (egy részének) elérhetővé tételét vagy a beadandók gyűjtését, ami sokkal nagyobb rendszerezettséget hoz az oktatói munkába. Az LMS rendszerek 6 legfontosabb előnyét ebben a cikkben foglaltuk össze.

Mindezen túl, a blended learningre nem tekinthetünk úgy, mintha az online rész nem lenne hatással a jelenlétire. A kettő egymáshoz való viszonyát magunknak és a hallgatóknak is tisztázni kell, hogy maximalizálni lehessen a két tanulási forma előnyeit, és egymást támogató-kiegészítő részek legyenek. 

Ahhoz, hogy a kurzusfejlesztést valóban sikeresnek lehessen mondani, elsősorban az oktatói munka megkönnyítését és a hallgatók tanulásának támogatását kell szolgálnia. Éppen ezért a kurzusfejlesztésnek abból érdemes kiindulnia, hogy milyen lehetőségek vannak erre online környezetben.
Az alábbi kérdéseket gondoljuk át:

  • Mi az, amire a jelenléti oktatás során nem tudunk igazán hangsúlyt fektetni?
  • Mi az, ami a hallgatóknak a legnehezebben megy?
  • Mi az, ami sok munkát igényel az oktatótól?

Mi az, amire a jelenléti oktatás során nem tudunk igazán hangsúlyt fektetni?

Itt nem arra kell gondolni, hogy plusz témaköröket helyezünk el az online környezetben, hogy amit nem tudtunk a kontaktórán elmondani, azt majd itt szerepeltetjük. Elképzelhető viszont, hogy a hallgatói létszám nem teszi lehetővé, hogy a jelenléti oktatás során minden hallgató megnyilvánuljon, de ez az online felületen például egy jól szervezett fórumban nem jelent gondot. 
A jelenléti oktatás során a hallgatók megismerése is nehézségekbe ütközhet, de az online környezetben könnyebben tájékozódhatunk előzetes tudásukról, tapasztalataikról, akár felmérések, akár fórumok segítségével. Az egyéni tanulási útvonalak és a differenciálás biztosítása érdekében pedig erre szükség lehet.

Mi az, ami a hallgatóknak a legnehezebben megy?

Az online kurzusfelületen másképp kell megjeleníteni a tananyagot, hiszen online oldalakat más módon olvasunk, mint nyomtatott szövegeket. Éppen ezért nem a legjobb megoldás, ha a tananyagot csak pdf-ként vagy ppt-ként töltjük fel. Nagyobb lélegzetű dokumentumoknál jó, ha van nyomtatóbarát változat, de összességében a tananyag részekre osztása, megfelelő tagolása és a feldolgozást segítő tevékenységek szolgálják jobban a tanulást.
A jelenléti oktatás tapasztalatai alapján oktatóként lehet már sejtésünk arról, hogy mely részek mennek nehezebben a tananyagban. A tananyagfejlesztést érdemes úgy kezdeni, hogy először ezekre koncentrálunk, és végiggondoljuk, hogy hogyan lehet szemléletesebben, példákkal kiegészítve elkészíteni a tananyagot. A videós-animációs tananyagok általában népszerűbbek és könnyebben “fogyaszthatóak” a hallgatók számára, mint a szöveges információk.
A tananyag elsajátítását szolgáló egyéb támogató anyagok köre is félévről félévre bővülhet, például készíthetünk önellenőrzésre alkalmas teszteket, vizsgához kérdésbankot, a beadandókhoz értékelőtáblákat. (Az értékelőtáblák előnyeiről és készítéséről is olvashat cikkeink között.) 

Mi az, ami sok munkát igényel az oktatótól?

Az oktatók általában a tanulásszervezési kérdések újra és újra történő megválaszolását szeretik kiváltani azzal, hogy az online kurzusfelület transzparens módon tükrözi a követelményeket, határidőket, elvárásokat. Az értékelés területén a zárt végű kérdésekből álló kvízek jelentenek nagy segítséget, hiszen az oktatónak nem kell a javítással törődnie, azt a rendszer automatikusan megteszi. A beadandóknál az értékelőtáblák gyorsítják pontozást, sztenderd értékelési szempontokat és súlyokat rendelve egy-egy feladathoz.

Prioritások

A koncentrikusan bővülő fejlesztés során a fenti kérdések megválaszolását követően azt kell mérlegelni, hogy az adott fejlesztés milyen mértékben befolyásolja kedvezően a hallgatók eredményességét és az oktatói munka hatékonyságát, illetve milyen mértékű energiabefektetést kíván meg az oktató részéről.
Azok a fejlesztések, amelyek várhatóan csak kis hatással lesznek a hatékonyságra és eredményességre, ámde munkaigényesek, a legalacsonyabb prioritást kapják. A sorban a legelsők azok lesznek, amelyek nagy hatást fejtenek ki, és kevesebb munkával is kivitelezhetőek. A nagy hatású, ugyanakkor sok munkával járó fejlesztések és a kis hatásfokú, és egyben kevés energiával megvalósítható fejlesztések rangsorolása az oktató egyéni megítélése szerint történhet.

Folyamatos vagy fokozatos kurzusfejlesztés?

Miközben a kurzustartalom és az elmélyítését szolgáló feladatok körének bővítésén dolgozunk, legyünk realisták a vállalt fejlesztések tekintetében. Ha augusztus elején elkezdjük előkészíteni az őszi félévben meghirdetett kurzusunk felületét, és 40 oktatóvideó készítését tűzzük ki célul, de augusztus középére is csak 5 készül el belőle, akkor gondoljuk át, hogy mely videók lennének a legfontosabbak, és szűkítsük a kört. Arra nem vállalkozhatunk, hogy a félév során folyamatosan készítjük és tesszük közzé a kurzustartalmat, mert az indokolatlan mértékű stresszt okoz, és a hallgatók nézőpontjából sem szerencsés, ha nem egyértelműek félév elején a követelmények és az elvárások. Határozzunk meg prioritásokat, és ügyeljünk rá, hogy a kurzusfelületet egyenletesen fejlesszük, ne kövessük el azt a hibát, hogy az első modulok anyaga részletekbe menően kidolgozott, míg a harmadik-negyedik héttől nincsenek tartalmak és a tevékenységek. 

Ha ebben a félévben kisebb lépéseket tettünk is meg a kurzusfejlesztés területén, következő félévkezdés előtt a megkezdett munka folytatható.

Késznek gondolt kurzusfelület esetén is hasznos visszajelzéseket kaphatunk a hallgatóktól, amiket érdemes figyelembe venni a felület frissítésekor.

Felhasznált irodalom: Smith, R. M. (2014): Conquering the Content. Wiley, Hoboken