Munkafüggők, rágódók és kutatási „hülyeségek”
A résztvevőket Sziklai Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes köszöntötte, aki felidézte, hogy az Egyetem az ELTE Ígéretes Kutatója díjjal – amelynek elindításában nagy szerepet vállalt Szalay Péter korábbi rektorhelyettes – 2015 óta hét alkalommal támogatta fiatal kutatóinak legjavát, összesen 58 főt, köztük 19 nőt. A beszélgetés során a résztvevők először tekinthették meg az egykori ígéretes kutatókkal készített angol nyelvű, magyarul feliratozott kisfilmeket is.
Kun Bernadette 2009-ben kezdett viselkedési addikciókkal foglalkozni, a munkafüggőség ekkor kevéssé volt kutatott téma. Az elmúlt évek legfontosabb eredményeit a Munkafüggők – Az önkizsákmányolás lélektana című kötetében foglalta össze. A munkafüggőség olyan szindróma, melyben az érintettek túlzottan sokat és kényszeres jelleggel dolgoznak, s mindez káros hatással van testi és lelki egészségükre, boldogságukra és társas kapcsolataikra. Hazánkban korábban elterjedt a munkamánia kifejezés, ez azonban tág fogalom, nem derül ki belőle, hogy mentális zavarról van szó, amelyben sokszor a kémiai függőségekre jellemző addikciós jegyek is megjelennek. Fontos látnunk, hogy nem mindenki munkafüggő, aki sokat dolgozik, a munkafüggők nem egzisztenciális okokból fektetnek sok munkaórát a munkájukba, hanem belső késztetésből, ezeket a mozgatórugókat szeretné a kutatócsoport minél jobban megérteni. A kutatók a magyar felnőtt lakosság reprezentatív mintáján felmérték a munkafüggőség előfordulását és rizikófaktorait. Az adatok alapján
a magyar felnőtt, dolgozó lakosság 7–8%-a mutatja a munkafüggőség tüneteit,
a beszélgetésen elhangzott, hogy ez az arány Dél-Koreában közelít a 40%-hoz, a munkafüggőségnek így lehetnek kulturális meghatározottságai is. A csoport jelenleg azt vizsgálja, milyen kognitív mintázatok jellemzik a munkafüggőket.
A kutatásról szóló kisfilm itt látható.
A rágódás (rumináció) a mentális zavarok fontos ún. előzményfaktora, a fogalom elsőként a depressziós tünetek fennmaradásával kapcsolatban jelent meg a pszichológiai szakirodalomban. Amikor rágódunk, túl sokat gondolkodunk a problémákon, az érzéseinken, olyan negatív eseményeken, mint például a visszautasítás, a negatív visszajelzések, a kudarcok, a veszteségek és ezek lehetséges okai és következményei. Kökönyei Gyöngyi kiemelte, a rágódás olyan fontos rizikófaktor, amely hozzájárulhat a mentális betegségek kialakulásához vagy éppen megerősödéséhez. A kutatók a „klasszikus”, kérdőíves felmérések mellett már élménymintavételi eljárásokkal, applikációkkal dolgoznak, így a valós mindennapi helyzetekből kapnak információt az alanyoktól. A módszer lényege, hogy a kutatók naponta többször – saját adataik szerint legfeljebb hatszor – megkérdezik, „pingelik” a résztvevőket, hogy éppen hol vannak és rágódnak-e valamin. Érdekes, hogy a két módszertan közötti eredmények között nem mindig erős a korreláció. A laboratóriumi és fMRI-vizsgálatok során jól lehet látni, hogy a rágódás milyen fizikai tünetekkel jár. A terápiás folyamatokban a rágódás nagyon „ellenálló”, hiszen sok rágódó úgy érzi, hogy a folyamatos tépelődés pozitív hatással van az életére.
A kutatásról szóló kisfilm itt látható.
Aczél Balázs hazánkban egyedülálló metatudományi labort vezet, és „hülyeségekkel” foglalkozik. (Kutatócsoportja korábban a hülyeség kutatásával foglalkozott, a hülyeség három változatát különítve el. Az első változatban valaki nem ért valamihez, de mégis nagyon magabiztos, a második kategóriában hiába van tudása, az illető automatizmusok alapján működik, nem monitorozza, hogy mit csinál, a harmadik megközelítés szerint, hiába tudja valaki, hogy baj lesz abból, amit csinál, mégis impulzív-érzelmi alapú döntéseket hoz.) A kutatót jelenleg foglalkoztató metatudomány különleges a kutatási területek között, mert a „tudomány tudományaként” a „kutatás kutatására” összpontosít. A szakterület egyik izgalmas kérdése, hogyan jelennek meg a kutatási cikkek, és
van-e jobb modellje a publikációs rendszernek.
A kutatók rengeteg energiát fektetnek a tudományos kutatás adminisztrációjába, a tanulmányok összeállításába, mások cikkeinek ingyen lektorálásába, majd eredményeiket nagy cégek profitért teszik hozzáférhetővé. A kutatók világszerte több mint 15 000 évnyi ingyen munkát végeznek tudományos kiadóknak, ez akár „hülyeségnek” is nevezhető a kutatók részéről. A tudományos publikálás világszerte küzd a problémával, a nyílt tudomány szellemében meg kell változtatni a rendszert.
A kutatásról szóló kisfilm itt látható.
A beszélgetés legérdekesebb pillanatairól készített kisfilm
Az ígérettől az eredményig: Pszichológia
Az ígérettől az eredményig: Pszichológia
2022. május 10-én elindult "Az ígérettől az eredményig" sorozat, amelyben az ELTE korábbi Ígéretes Kutatói beszéltek pályájukról, sikereikről, a tudományról. Az első alkalommal a pszichológia került középpontba.
2022. május 10-én elindult "Az ígérettől az eredményig" sorozat, amelyben az ELTE korábbi Ígéretes Kutatói beszéltek pályájukról, sikereikről, a tudományról. Az első alkalommal a pszichológia került középpontba.
0
/
0
0
/
0