Az ELTE Ígéretes Kutatói

Az ELTE Ígéretes Kutatói
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. 2015-ben több mint 70 jelentkezőből választották ki a 12 nyertest, akik 1-1 millió Ft-ot fordíthatttak kutatásaikra. 2016-ban 61 pályázóból 7-en kerültek a díjazottak közé, míg 2017-ben 59-ből 7-en kapták meg az elismerést.

2019

Bodnár Eszter (ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)

Az összehasonlító jog alkotmánybíráskodásban betöltött szerepe

2009-ben szerzett PhD-fokozatot az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában. 2013 óta dolgozik az ELTE ÁJK-n, 2019-ben habilitált. 2018-tól az MTA Prémium posztdoktora. Munkája során elnyerte a Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézet ösztöndíját, továbbá a Carlos III Egyetem, a Babeş-Bolyai Egyetem és a Masaryk Egyetem Jogi Karának oktatási ösztöndíját. 2018 óta tagja az Alkotmánybírósági Szemlének, társelnöke az International Society of Public Law-nak. 2016 óta ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Etikai Bizottságának tagja. Fő kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog módszertana. Több mint 70 publikációja van angol, magyar és német nyelven.

Garai-Takács Zsófia (PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport)

Kisgyermekkori fejlődés és fejlesztés: az iskolaérettséghez szükséges nyelvi és önszabályozási készségek óvodai fejlesztésének lehetősége, az óvodások iskolakezdéssel járó stressz kezelésére való felkészítésének hatékony módszerei

2009 és 2011 között kutatóasszisztens, majd 2015-ig doktorjelölt volt a Leideni Egyetemen. Doktori munkája során a digitális és papíralapú mesekönyvek hatásának metaanalízisét végezte. A doktorátus megszerzését követően kezdett az ELTE-n dolgozni, ahol megalapította a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoportot. 2018 júliusától az MTA Lendület programjának keretében Veres-Székely Anna Adaptáció Kutatócsoportjában dolgozik, több alprojektet vezet. Fő kutatási területe a kisgyermekkori kognitív fejlődés és fejlesztés, a nyelvi fejlődés, az írás-olvasás készségek fejlődése, a végrehajtó múködések fejlődése, a mesekönyvolvasás és az elektronikus mesekönyvek vizsgálata.

Király Orsolya (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

A videójáték és az internet használatának  pszichológiája, rámutatva a negatív hatásokra, mint például a videójáték függőség, a videójáték-zavar, a problémás internet-, illetve a közösségioldal-használat

2011-ben nyert felvételt az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájába, ahol Demetrovics Zsolt témavezetésével a videojátékok problémás használatát és motivációs hátterét kutatta. 2014 szeptemberétől az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanársegédje, majd adjunktusa. 2017-ben ÚNKP ösztöndíjat nyert el, kutatott az angliai Nottingham Trent Egyetemen, a lengyelországi Karol Adamiecki Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Ljubljanai Egyetemen. 2014-ben Sapere Aude Junior Díj-ban részesült, 2016-ban pedig elnyerte a Doktoranduszok Országos Szövetségének “Közösség a tudományért” díját. Fő kutatási területe a problémás videojáték-használat és a viselkedési függőségek.

Simon Gábor (BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék)

Figuratív nyelvi szerkezetek korpuszalapú vizsgálata

2013-ban szerzett doktori fokozatot a BTK Nyelvtudományok Doktori Iskolájában egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozásával. 2015 és 2017 között a Magyar Tudományos Akadémia posztdoktori ösztöndíjasa volt. 2017 óta tanít az ELTE Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében. Többek között elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját és az MTA publikációs támogatását is. Fő kutatási területe a kognitív nyelvészet, a kognitív poétika, a műfajelmélet, a stilisztika, a szövegtan és a metafora.

Simonovits Borbála (PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet)

A kontaktus elmélet metaelemzése survey- és tesztmódszerekkel, továbbá esettanulmányokkal, különös tekintettel az Európában élő bevándorlókra; diszkrimináció és bizalom a közösségi gazdaságban

A nemzetközi IMPALLA program keretében Leuvenben szerzett MA diplomát szociálpolitikából. 2012-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán szociológiából doktorált. Disszertációjában a diszkrimináció mérésével foglalkozott, ezen belül kiemelten a kontrollált kísérlet módszerének magyarországi alkalmazhatóságát kutatta. 2001 és 2018 között a TÁRKI kutatója, közben az ELTE TáTK-n ad elő. 2018 óta a Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkatársa. Főbb kutatási területei az attitűdök, a diszkrimináció, a migráció, a közösségi gazdaság vizsgálata és a terepkísérletek gyakorlata.

Solti Ádám (TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék)

A növények, különösen a kloroplasztiszok – a zöld színtestek – vasháztartásának megismerése

Doktori fokozatát kísérletes növénybiológiából szerezte 2012-ben. 2011 óta a TTK oktatója, jelenleg adjunktus. Rendszeresen részt vesz K+F+I és TÉT pályázatokban. 2015-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. 2019-ben Kovács Tibor-díjat kapott. Fő kutatási területe a kloroplasztiszok vasfelvételi rendszere, a növényi vas-kelát-oxidoreuktáz enzimek működése, és a  nanorészecskék hatása a növények növekedésére, fém-felvételére és vas-anyagcseréjére. 

Torma Csaba Zsolt (TTK Meteorológiai Tanszék)

Globális és regionális klímamodellek adatainak vizsgálata és feldolgozása a Kárpát-medence éghajlata kutatásának érdekében

2012-ben szerezte meg doktori fokozatát az ELTE  Földtudományi Doktori Iskolájában a RegCM 3.0 verziójának a Kárpát-medence térségére történő sikeres adaptációjával. Ezt követően posztdoktori ösztöndíjjal a trieszti ICTP nemzetközi kutatóintézetben dolgozott 2016 augusztusáig, a RegCM regionális klímamodell fejlesztői csoportban. 2016-tól az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasaként újra az ELTE Meteorológiai Tanszékén vizsgálja a várható csapadékváltozást a Kárpát-medencében, különös tekintettel a domborzat csapadékváltozásban betöltött szerepére. Az American Geophysical Union, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület tagja."

2012-ben szerezte meg doktori fokozatát az ELTE  Földtudományi Doktori Iskolájában a RegCM 3.0 verziójának a Kárpát-medence térségére történő sikeres adaptációjával. Ezt követően posztdoktori ösztöndíjjal a trieszti ICPT nemzetközi kutatóintézetben dolgozott 2016 augusztusáig, a RegCM regionális klímamodell fejlesztői csoportban. 2016-tól az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasaként újra az ELTE Meteorológiai Tanszékén vizsgálja a várható csapadékváltozást a Kárpát-medencében, különös tekintettel a domborzat csapadékváltozásban betöltött szerepére. Az American Geophysical Union, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület tagja.

Vadas András (BTK Középkori Történeti Tanszék)

A középkori és kora újkori Európa és különösen a Kárpát-medence klíma- és környezettörténete

2012-ben végzett az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék doktori programján. 2007 óta foglalkozik a középkori és kora újkori Európa és különösen a Kárpát-medence klíma- és környezettörténetével. 2015 februárja óta áll az ELTE BTK Történeti Intézet alkalmazásában. 2015 óta részt vesz a Hungarian Historical Review című folyóirat szerkesztésében. 2017-ben Fulbright kutatói ösztöndíjjal öt hónapon át a környezettörténeti kutatások egyik legfontosabb központjában, a Georgetown Egyetemen dolgozott Ágoston Gábor és John McNeill történészek témavezetésével. 2019-ben elnyerte a CEEPUS oktatói ösztöndíját és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat.

2018

Aczél Balázs Zoltán (PPK Pszichológiai Intézet)

Metakogníció: milyen mechanizmusokon keresztül alakul ki a döntések helyességére vonatkozó magabiztosság?

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szerzett diplomát 2006-ban, doktori tanulmányait a University of Cambridge-en folytatta, itt szerzett PhD-fokozatot 2009-ben, 2016-ban habilitált az ELTE PPK-n. 2010-ig a Research Centre for English and Applied Linguistics (University of Cambridge) tudományos munkatársa, majd a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, 2011-től dolgozik az ELTE PPK-n, 2016-tól mint egyetemi docens. Elnyerte többek között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az ELTE Pro Ingenio Elismerő Oklevelét, a Rektori Kiválósági Különdíjat, az Új Nemzeti Kiválósági Program különdíját, valamint a Bolyai+ Kutatási Ösztöndíjat. Fő kutatási területei a metakogníció, valamint a kognitív kontroll szerepe a döntéshozatalban.

Bóna Judit (BTK Fonetikai Tanszék)

A beszéd fonetikai és pszicholingvisztikai szempontból történő vizsgálata és ennek gyakorlati alkalmazási lehetőségei

2002-ben szerzett magyar–olasz szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a BTK Nyelvészeti Doktori Iskolájának Magyar nyelvészeti doktori programjában védte meg disszertációját és szerezte meg PhD-fokozatát 2007-ben, 2014-ben habilitált. Részt vett a nyelv- és beszédfejlesztő MA-képzés, illetve a beszédtudomány MA-képzés kidolgozásában. Elnyerte két alkalommal a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, kiemelkedő kutatási tevékenységéért 2016-ban Bolyai-plakettet kapott. 2016-ban vezető kutatóként OTKA pályázatot nyert, majd támogatásban részesült az Új Nemzeti Kiválóság Programban. Szenior kutatója egy 2018-ban indult OTKA-pályázatnak. A fonetikai alapkutatások mellett alkalmazott fonetikai és pszicholingvisztikai kutatásokat végez: a beszéd életkori sajátosságait, valamint a beszéd folyamatosságának zavarait (különösen a hadarást) vizsgálja.

Csanád Máté (TTK Atomfizikai Tanszék)

Nagyenergiás nehézion-ütközések téridőbeli fejlődése

Az innsbrucki Leopold Franzens Universität fizikus szakán kezdte tanulmányait 1998-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus és német szakfordító szakjain szerzett diplomát 2004-ben. 2007-ben doktorált részecskefizika és csillagászat tudományterületen. Vendégkutatóként dolgozott több külföldi intézményben, például a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (USA), valamint a CERN svájci központjában. 2007 óta oktat az ELTE TTK Fizikai Intézetében, 2015-től egyetemi docens. Elnyerte többek között a Fulbright Posztgraduális ösztöndíját, két alkalommal a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját, valamint a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói kutatói ösztöndíját, illetve OTKA- (NKFIH) pályázatokban szerepelt szenior résztvevőként vagy vezető kutatóként. Az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport tagja, és a PHENIX-Magyarország kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területei a nagyenergiás mag- és részecskefizika, azon belül a femtoszkópia és a hidrodinamika.

Gyimesi Máté (TTK Biokémiai Tanszék)

Citoszkeletális motorfehérjék vizsgálata: út az alapkutatástól egy innovatív gyógyszerfejlesztési programig

2004-ben szerzett diplomát biológus szakon, 2007-ben pedig PhD-fokozatot szerkezeti biokémiából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2007-től dolgozik az ELTE Biokémia Tanszékén, 2015-től mint tudományos főmunkatárs. 2012-ben és 2014-ben elnyerte a Marie Curie Nemzetközi Kimenő Ösztöndíjat, 2015-ban pedig a Marie Sklodowska-Curie Reintegration Grant-et. Fő kutatási területe a motorfehérjéken ható gyógyszermolekulák fejlesztése.

Pataki Norbert (IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék)

DevOps pipeline-ok bővítése, javítása, új vagy javított megoldások biztosítása a DevOps módszerek továbbfejlesztéséhez

2006-ban végzett az ELTE IK és TTK programterveztő-matematikus szakán, 2013-ban szerzett PhD-fokozatot. 2006-tól az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének tanársegédje, három évig dolgozott az ELTE–Nokia Siemens Networks kooperációban. 2007-ben és 2012-ben elnyerte az ELTE Informatikai Kar Fiatal Kutatók Tudományos Díját. Több hallgatója nyert el OTDK helyezést, jelenleg négy doktorandusz témavezetője. Az elmúlt években a DevOps pipeline-ok bővítésével és javításával foglalkozott, új vagy javított megoldásokat biztosított a DevOps módszerek továbbfejlesztéséhez.

Sik Domokos (TáTK Társadalomelméleti Tanszék)

Általános társadalom- és modernizációelméleti kérdések összekapcsolása az empirikus elemzésekkel

2006-ban szerzett szociológia szakos diplomát az ELTE Társadalomtudományi Karán, 2008-ban pedig a Bölcsészettudományi Karon filozófus oklevelet. Doktori képzését szintén az ELTE Társadalomtudományi Karán folytatta, 2010-ben szerzett PhD-fokozatot a szociológiai tudományok területén. Elnyerte többek között a Németh- és az Erdei díjat, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, részt vesz ez négy éves OTKA-FK projektben. 2008-tól dolgozik az ELTE TáTK-n, 2016-tól mint habilitált egyetemi docens. Az ELTE TáTK Kari Tudományos Diákkörének elnöke. Fő kutatási területei a társadalomelméletek (kritikai és modernizációelméletek), az állampolgári kultúra, valamint a mentális zavarok szociológiája.

Siklósi Zsuzsanna (BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék)

Társadalomrégészet, az őskori társadalmak szerveződésének, a társadalmi egyenlőtlenség kezdetei; a fémművesség kezdetei, terjedésének pontosabb megértése

2003-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán okleveles régészként, 2010-ben szerzett PhD-fokozatot ugyanitt. Elnyerte a DAAD kutatói ösztöndíjat, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az Új Nemzeti Kiválóság Program Bolyai+ ösztöndíját, valamint egy mobilitási programban részt vett az ERC által támogatott kutatócsoport munkájában is. 2004-től oktat az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében, 2015-től mint egyetemi adjunktus. 2017-től az NKFI FK A fémművesség termékeinek és technológiájának elterjedése a Kárpát-medencében Kr. e. 5000 és 3000 között című projekt vezetője. Főbb kutatási területei a neolitikum és rézkor társadalomrégészete, a korszak abszolút kronológiája.

Szabados Tamás (ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék)

Gazdasági szankciók a nemzetközi magánjogban

2007-ben végzett jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2012-ben. 2018-ban vendégkutató volt a hamburgi Max-Planck Institut für ausländisches und internationales Privatrecht-ben és a londoni University College-ben. Korábban kutatási ösztöndíjas volt többek között a Harvard University-n, a University of Oxford-on, a heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität-en valamint az Universität Wien-en. Főbb kutatási területei a nemzetközi magánjog, valamint az EU belső piaci jogrendszere.

2017

Felföldi Tamás  (TTK Mikrobiológiai Tanszék)    

Különböző vizes élőhelyek mikrobaközösségei; a kommunális és ipari szennyvizek kezelésének mikrobiológiai vonatkozásai; taxonómiai vizsgálatok

Biológusként szerzett 2003-ban diplomát az ELTE-n, 2006-ban doktorált az ELTE Biológia Doktori Iskolájában, és 2017-ben habilitált. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén 2006-tól tudományos segédmunkatárs, 2008-tól tanársegéd, 2012-től adjunktus. 2008–2012 között a Környezetbiológiai Laboratórium, 2012-től a Genomikai Laboratórium vezetője.  2013–2016 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszék kutatója volt. Kutatásai három irányba terjednek ki: különböző vizes (főként extrém) élőhelyek mikrobaközösségeire, a kommunális és ipari szennyvíz-kezelések mikrobiológiai vonatkozásaira, valamint taxonómiai vizsgálatokra. Munkájának új lendületet adott az újgenerációs DNS-szekvenálási technikák alkalmazása, melyek 2012-es bevezetését az ELTE Biológiai Intézetében személyesen irányította, és azóta is koordinálja.

Kajtár Gábor (ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék)

Milyen mértékben hatott a 9/11-es terrortámadás és az azt követő „terrorizmus elleni háború” a hatályos nemzetközi jogra, különösen annak jus contra bellum normáira?

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben vette át jogász diplomáját, 2006-ban politológusként végzett, 2014-ben doktorált. 2007–2011 között a CEU tudományos segédmunkatársa volt. 2008-tól az ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék tanársegédje, 2014-től adjunktusa. A Harvard Law School vendégkutatója volt a 2015/2016-os tanévben. Kutatása évek óta elsősorban a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás és az azt követő időszak nemzetközi jogi hatásaira irányul. 2001. szeptember 11-et követően rövid időn belül világossá vált, hogy a terrortámadások után a világ és a nemzetközi jogrend egyszerre két veszéllyel került szembe. Az egyik a nem állami szereplők által jelentett fenyegetés erősödése. Már a támadások másnapján megjelent azonban egy legalább ekkora veszély, elérkezett ugyanis az 1945 utáni nemzetközi jogrend működésének legnagyobb vizsgája. A demokrácia, a jogállamság és az emberi jogok legnagyobb propagálója válaszút elé került. Minden korábbinál nagyobb hangsúllyal merült fel a kérdés: lehet-e az emberi jogokat súlyosan sértő módon biztonságos világot teremteni?

Kmetty Zoltán   (TáTK Szociológia Intézet)          

A politikai kapcsolathálózat és a politikai diskurzus hazai alakulása; szociológia módszerek (mintavételi és kapcsolathálózati technikák)

2006-ban szerzett szociológus oklevelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd 2014-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán doktorált szociológiából. Dolgozott mások mellett a Központi Statisztikai Hivatalban, tevékenykedett elemzőként a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézetben, illetve a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalban, tanársegédként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2010–2014 között az ELTE oktató-kutatója, 2013-tól az MTA–ELTE Peripato Összehasonlìtó Társadalmi Dinamika Kutatócsoport tudományos munkatársa, 2014-től az ELTE TáTK Szociológia Intézet adjunktusa. Fő kutatási területe a politikai kapcsolathálózat és a politikai diskurzus hazai alakulása. A szociológiai módszereken belül elsősorban a mintavételi és kapcsolathálózati technikákat alkalmazza. Érdeklődési területét képezi még az öngyilkosság kutatása. Szakmai vezetője volt egy H2020-as, 8 ország 10 kutatócsoportjából álló, a  háztartások energiahatékonyabb fogyasztását elősegítő kutatási projektnek (Natconsumers). 

Laki Sándor (IK Információs Rendszerek Tanszék)

Kommunikációs hálózatok három fontos alkalmazási területe: 1. IP geolokáció, 2. hálózati forgalom modellezése és elemzése, 3. új generációs programozható hálózatok

Az ELTE Informatikai Karán 2007-ben szerzett programtervező matematikus diplomát, és 2015-ben doktorált az ELTE Informatika Doktori Iskolájában. A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken volt PhD-hallgató, 2010-től az Információs Rendszerek Tanszék tanársegédje, 2015-től egyetemi adjunktusa. Érdeklődési körét a számítógépes hálózatok, a hálózat mérési adatok elemzése, az IP geolokalizáció, a peer-to-peer hálózatok, az SDN és programozható hálózatok (P4), valamint a szolgáltatási minőség (QoS) jelenti. Az elmúlt 5 évben végzett kutatómunkája a kommunikációs hálózatok három fontos alkalmazási terültére – az IP geolokációra, a hálózati forgalom modellezésére és elemzésére, illetve az új generációs programozható hálózatokra fókuszált.

Schlosser Gitta (TTK Analitikai Kémiai Tanszék)

Molekuláris kölcsönhatások: új tömegspektrometriás lehetőségek és alkalmazások

Okleveles vegyészként 2001-ben végzett az ELTE-n. Molekuláris komplexek kutatásával doktori munkája során kezdett el foglalkozni, amely a 2005-ben megszerzett PhD-fokozat óta az egyik kulcsfontosságú kutatási területévé vált. Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában 2001–2004 között tudományos segédmunkatársként működött közre, majd 2004 és 2017 között az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársaként és a Tömegspektrometria Laboratórium vezetőjeként dolgozott. 2017-től az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatómunkája kiterjed kismolekulás és makromolekuláris komplexek tömegspektrometriás vizsgálatára, és célja olyan új megoldások kidolgozása, amelyek lehetőséget adnak a molekulák között létrejövő gyenge másodlagos kölcsönhatások detektálására, nemkovalens komplexek előállítására. Fontos cél továbbá analitikai alkalmazások fejlesztése is.

Szemerszky Renáta (PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet)         

Egy orvosilag megmagyarázatlan jelenség, az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia etiológiája

Az ELTE biológus szakán 2007-ben diplomázott, majd doktori tanulmányait a Biológia Doktori Iskolában folytatta, ahol 2012-ben végzett. Dolgozott tudományos asszisztensként egy tudományos tanácsadó cégnél, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében 2010–2012 között tanársegédként, 2013 óta adjunktusként. Az elmúlt 11 év során doktori és kutatói munkájának témáját a nem-ionizáló elektromágneses terek (EMF) egészségkárosító hatásának, a mesterséges elektromágneses kitettséghez szorosan kapcsolódó nocebo-reakciónak, és utóbbi krónikus, patológiás formájának, az IEI-EMF-nek a vizsgálata képezte állatkísérletes és humán vizsgálatok keretében. Jövőbeli kutatásai során az IEI-EMF kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó további pszichológiai (pszichopatológiai) faktorok és folyamatok, valamint az adekvát terápiás lehetőségek feltárása a célja.

Tamás Ábel (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

Római irodalom és mediális filológia

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2005-ben végzett latin nyelv és irodalom, valamint összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd a BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot. Dolgozott a BTK Ókortudományi Intézetének Könyvtárában, 2009-től tudományos segédmunkatársként a Latin Tanszéken, 2010-től tanársegédként, majd 2015-től adjunktusként az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken. Kutatói munkássága fókuszában kezdetektől fogva a római irodalomnak (különösen, de nem kizárólag a költészetnek) az a tulajdonsága áll, hogy látványosan reflektál azokra a materiális összetevőkre, technikákra és gyakorlatokra, amelyek a létezését egyáltalán lehetővé teszik, miközben (a reflexión túl) színre is viszi őket, s beépíti poétikai mechanizmusaiba. A római költészetnek – értelmező tevékenysége révén – olyan „olvasásjeleneteit” bontakoztatta ki, amelyek segítségével világossá vált: a Kr. e. 1. / Kr. u. 1. század latin nyelvű költészete számára elsőrendű kérdés, hogy a hatás – amely az antik költészettan középponti kategóriája, s amelynek kiváltása a költők elsőrendű célja – milyen mértékben van kiszolgáltatva az irodalmi szövegek alkotását, forgalmazását és befogadását meghatározó materiális tényezőknek. 

2016.

Burcsi Péter (IK Komputeralgebra Tanszék)

Kevert mintaillesztési algoritmusok és ehhez kapcsolódó, sztringekkel kapcsolatos kombinatorikai problémák vizsgálata

2002-ben szerzett diplomát az ELTE-n matematikából, majd 2004-ben elvégezte az Université de Bordeaux matematikus mesterképzését, a doktori fokozatot 2009-ben szerezte meg az ELTE Informatikai Doktori Iskolájában. 2002-től gyakorlatvezető, 2005-től tanársegéd, 2009-től adjunktus, majd 2013-tól megbízott tanszékvezető az ELTE IK Komputeralgebra Tanszékén, 2015-től mint habilitált egyetemi docens. 2011-ben elnyerte a „Kar kiváló oktatója” és az ELTE IK junior tudományos díját. Főbb kutatási területe a kombinatorika és a kombinatorikus algoritmusok, elsősorban a szavak kombinatorikája (combinatorics on words), extremális kombinatorika, valamint a számelméleti algoritmusok, elsősorban általánosított számrendszerek és numerációs rendszerek (numeration systems and substitutions), prímszámokkal kapcsolatos algoritmusok hatékony implementációja.

Farkas Illés (TTK Biológiai Fizika Tanszék)

Kölcsönható sokrészecske-rendszerek csoportos viselkedési mintázatainak vizsgálata elméleti és számítógépes statisztikus fizikai eszközökkel

2000-ben kapta meg egyetemi diplomáját az ELTE fizikus szakán, majd 2004-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, a témavezetője Vicsek Tamás akadémikus, egyetemi tanár volt. 2003-tól tudományos segédmunkatársa, 2004-től tudományos munkatársa, 2009-től pedig tudományos főmunkatársa az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoportnak. Vendégkutató volt többek között a Stuttgarti Egyetemen, a chicagói Northwestern University-n, valamint San Fransisco-i University of Califonia-n. Több OTKA projekt senior kutatója és projektvezetője, kutatási területe a csoportos mozgás és hálózatok numerikus szimulációja, a ráf spektrumok és szomszédsági mátrixok elemzés, a klaszterezés és SVD (Singular Value Decomposition), a fehérje-fehérje kölcsönhatások és mRNS expresszió, a hálózatok átfedő moduljainak keresése, valamint az alapkutatási szoftverek és web szerverek vizsgálata.

Hoffman István (ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék)

Helyi közszolgáltatások szervezése és a helyi önkormányzatok; szociális jog

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben kapta kézhez summa cum laude diplomáját, majd 2008-ban doktorált ugyancsak summa cum laude minősítéssel, és ebben az évben tette le a szakvizsgáját is, 2014-ben pedig habilitált. Dolgozott osztályvezetőként az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban, szakmai főtanácsadóként a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, kormánytanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatalban, főiskolai docensként a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, illetve a Kúria főtanácsadójaként is. Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékén 2009 óta áll alkalmazásban, 2014 óta habilitált egyetemi docensként. Kutatómunkája során eddig összesen 156 közleménye jelent meg, ebből 135 tudományos, 11 felsőoktatási mű, 10 pedig egyéb, oktatási jellegű közlemény. A helyi önkormányzatok feladatainak összehasonlító elemzésére 2016-ban Bolyai Kutatási Ösztöndíjat is nyert.

Janacsek Karolina (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

Az implicit tanulás és memória-konszolidáció fejlődési és idegtudományi aspektusai

2009-ben végzett a Szegedi Tudományegyetemen okleveles pszichológus és pszichológia szakos tanár szakon, majd 2012-ben szerezte meg a PhD-fokozatot a SZTE Általános Orvostudományi Kar Klinikai és Kísérleti Idegtudomány Programjában. 2010–2012 között tanársegéd a SZTE BTK Pszichológiai Intézetében, majd 2012-től adjunktus az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén. 2009–2014 között az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport menedzsere, majd 2015-től társ-kutatócsoport-vezetője. Főbb kutatási és érdeklődési területei a szekvencia- és statisztikai tanulás, az implicit tanulás és konszolidáció, valamint a fronto-sriatális hálózatok. Több neves külföldi egyetem meghívott előadója, valamint számos külföldi kutatási projekt résztvevője. 2016-ban elnyerte a Sapere Aude díjat, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar kari kitüntetését.

Kelemen Pál (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

A múzeumi kiállítási gyakorlatok és a filológiai munka találkozási pontjai

2002-ben vette át diplomáját az ELTE esztétika szakán, valamint német nyelv és irodalom szakos tanárként, PhD tanulmányai során irodalomtudományokat hallgatott. Jelenleg az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi adjunktusa. Habilitációs projektjében a múzeumi kiállítási gyakorlatok és a filológiai munka találkozási pontjait tárja fel. 2007 óta foglalkozik a filológiai tevékenység történetével és elméletével. Egyik tervezője a „Filológiai mint kultúrtechnika” (2007–2011) című kutatási projektnek. Kutatótársaival közösen adták ki a „Filológia” (Budapest, 2009–2014) című könyvsorozatot, így azt a kétkötetes „Metafilológia” cím szöveggyűjteményt is, amely ahhoz kíván hozzájárulni, hogy Magyarországon is felfedezzék a filológiai munkában rejlő kulturális potenciált. A „Kulturtechnik Philologie” (Heidelberg, 2011) kötettel sikerült a nemzetközi figyelmet is felkelteniük kutatásaik iránt.

Kiss Hubert János (TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék)

A sikeres koordináció elméleti és kísérleti szempontból (bankrohamok és forradalmak)

2003-ban szerzett közgazdász MSc diplomát a Corvinus Egyetemen, majd MA diplomát (2006) és PhD-fokozatot (2009) a University of Alicante-n. Dolgozott Madridban és Prágában is, 2011 óta az tanít az ELTE-n, jelenleg a Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszékének adjunktusa. 2013 óta tevékenykedik a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének Játékelmélet kutatócsoportjában.Kutatásai során a sikeres koordinációval foglalkozik elméleti és kísérleti szempontból. Két konkrét koordinációs helyzetet is tanulmányoz: a bankrohamokat és a forradalmakat. Úgy véli: számos tevékenység sikere a társadalomban attól függ, hogy elég szereplő képes-e koordinálni a cselekedeteit.

Solymosi Katalin (TTK Növényszervezettani Tanszék)

Növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései és szerepe a változó környezethez való alkalmazkodásban

2001-ben vette át oklevelét az ELTE Természettudományi Kar biológus szakán, PhD-fokozatát 2005-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg. Jelenleg az ELTE Biológiai Intézetének Növényszervezettani Tanszékén dolgozik egyetemi adjunktusként. 2007-ben neki ítélték a Magyar Biofizikai Társaság „Ifjú Biofizikusi Díját” és átvehette a L’Oréal-UNESCO Nők a Tudományért Díjat 30 év alatti kategóriában, 2016-ban pedig elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 3 évre. Kutatási területét a növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései, a színtestek egymásba alakulásai jelentik, emellett vizsgálta a tilakoidmembránok biogenezisét, a klorofill bioszintézist, természetben és laboratóriumi körülmények között etiolált növényeket és ezek zöldülését is.  Elemzi nehézfém-, fény-, szárazság- és sóstressz növényi színtestek szerkezetére és működésére gyakorolt hatását, valamint a plasztiszok által termelt gyógyászati vagy élelmiszeripari hatóanyagokat is.

2015.

Erőss Anita (TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék)

A Villányi termálkarszt kutatása – hidraulikai vizsgálat, geokémiai jellemzés, barlangképződési folyamatok

2001-ben fejezte be geológiai tanulmányait a Természettudományi Karon. PhD fokozatát 2010-ben szerezte meg az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Földtan-geofizika programjában, közben Németországban, Svájcban és Portugáliában folyatott tanulmányokat. 2013 és 2014 között Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, kutatott Németországban a DAAD Kutatói Ösztöndíjjal, valamint itthon számos OTKA és uniós projektben. Jelenleg az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa az OTKA NK 101356 projekt keretében, a Tanszék hidrogeológiai és karszthidrogeológiai kurzusainak oktatója. 2010 óta a Geológus Tudományos Diákkör koordinátora, 2012-től az IAH Regional Groundwater Flow Commission Technical Services egyik vezetője, valamint „természetes kutatólaboratóriumokban”, a Budai Termálkarszt forrásbarlangjaiban végez kutatásokat.

Fuglinszky Ádám (ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Kártérítési jog, magyar polgári jog és összehasonlító (polgári) jog

2000-ben végzett az Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, 2007-ben szerezte PhD-fokozatát a Hamburgi Egyetemen, 2013-ban az ELTE-n habilitált. 2002 óta tart az ÁJK-n kötelező öröklési jogi és kötelmi jogi gyakorlatokat, valamint dologi jogi gyakorlatot és társasági jogi gyakorlatot is vezet. Több nemzetközi diákcsere-programot is gondoz, 2002 és 2010 között a Polgári Jogi Tanszék Tudományos Diákkörének vezetője, rendszeresen tart idegen nyelvű vendégelőadásokat és szakmai előadásokat hazai intézmények felkérésére az új Ptk. kötelmi jogi részéhez kapcsolódóan. Három monográfia szerzője, ezek egyike Németországban jelent meg, másika az International Council for Canadian Studies nemzetközi könyvdíját, a Pierre Savard díjat nyerte el. Nyolc fejezetet jegyez a korábbi és az új Polgári Törvénykönyv kommentárjaiban.

Gede Mátyás (IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)

A térképészethez kapcsolódó új informatikai technológiák: a glóbuszdigitalizálás, a virtuális glóbuszok alkalmazása a tematikus kartográfiában, új webes térképészeti technológiák

2004-ben végzett az ELTE térképész szakán, summa cum laude doktori fokozatát 2010-ben szerezte az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolában. 2007 óta az IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa, többek között térképészeti számításokkal, a Google Earth alkalmazásával, glóbuszok digitalizálásával, webkartográfiával kapcsolatos kurzusokat vezet. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság tagja, 2015-től a Kartográfiai Szakosztály elnöke, az International Cartographic Association (ICA) több bizottságának is tagja. Az ICA Commission on Cartographic Heritage into the Digital bizottságának egyik helyettes vezetője. 2014-től egy posztdoktori pályázat keretében a virtuális glóbuszok alkalmazhatóságát vizsgálja a tematikus kartográfiában.

Hargitai Rita (TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék)

A tojáshéj pigmentáció szerkezeti funkciójának és indikátor szerepének vizsgálata madaraknál

2002-ben végzett a Természettudományi Kar biológia–angol szakfordító szakán, később pedagógiai diplomát is szerzett. Doktori fokozatát a TTK Biológia Doktori Iskola Zootaxonómia, Állatökológia, Hidrobiológia doktori programjában szerezte summa cum laude minősítéssel 2006-ban. 2005 és 2014 között öt OTKA-projekt résztvevő kutatója. 2006 és 2012 között többek között Spanyolországban, Skóciában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban folytatott kutatásokat. 2012 óta a TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa, Bolyai-ösztöndíjas. Kutatásai során a környezeti viszonyok és a szülői minőség hatását vizsgálja a tojásméret fészekaljak közötti és fészekaljon belüli varianciájára tekintettel, valamint a tojáshéjszín és a tojáshéj szerkezet kapcsolatát a szülői kondícióval, a környezeti tényezőkkel és a tojás minőségével.

Herczeg Gábor (TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék)

A kilenctüskés pikó adaptív divergenciája; zöld gyík vizuális és kémiai ivari jelzésrendszere

2001-ben alkalmazott zoológusként végzett a Szent István Egyetemen. PhD-fokozatát 2006-ban szerezte ökológia szakterületen az ELTE Természettudományi Karán, 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2006 és 2011 között a Helsinki Egyetem posztdoktora, 2012 óta az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. ökobiogeográfiai, általános ökológiai, állatrendszertani kurzusokat tart angol és magyar nyelven. Számos hazai és nemzetközi kutatási projekt vezetője és résztvevője, jelenleg egy-egy OTKA-projekt társ- és vezető kutatója. Kutatási témái: a viselkedési konzisztencia evolúciója; adaptív divergencia pikóknál; ivari jelzések és szaporodási siker a zöld gyíknál, valamint szélességi övek menti adaptációk gyepi békánál.

Horn Dániel (TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék)

Oktatás és társadalmi mobilitás összefüggései

2002-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Doktori fokozatát 2010-ben szerezte a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. 2002 óta kutatási tapasztalatait az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézetben, a Mannheimi Európai Társadalomtudományi Kutatóközpontban, a European University Institute-ban és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjában szerezte. 2010 óta a Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszékének oktatója. Eddigi kutatásai leginkább azt a kérdéskört járták körül, hogy az iskolarendszer egyes, oktatáspolitika által befolyásolható elemei milyen különböző hatással lehetnek a különböző családi hátterű tanulók iskolai teljesítményére, előmenetelére, sőt munkaerőpiaci sikerességükre is. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében 2017-ig végez kutatásokat.

Kökönyei Gyöngyi (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

A krónikus testi betegséggel együtt élő fiatalok vagy felnőttek életminőségének és pszichés folyamatainak a feltárása

1999-ben végzett a Pedagógiai és Pszichológiai Kar pszichológia szakán, 2009-ben szerezte PhD-fokozatát summa cum laude minősítéssel az ELTE PPK-n. 1999 és 2011 között többek között az Országos Gyermekegészségügyi Intézet, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Közegészségügyi Központ kutatója. 2002 óta az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, jelenleg egyetemi adjunktus. Graduális, posztgraduális és doktori képzésben is oktat. 2015-től az MTA-Semmelweis Egyetem Nemzeti Agykutatási Program B alprogramjának tudományos munkatársa. Szomatizációs és nem szomatizációs eredetű krónikus fájdalommal, serdülőkori bűnelkövető viselkedéssel, egészséges és krónikus beteg serdülők jóllétével és viselkedési addikciókkal foglalkozik. A különböző területeken végzett kutatásainak közös keresztmetszetében elsősorban az érzelemszabályozás folyamata áll, a jelenleg még nem lezárt kutatásokban ezt az értelmezési keretet alkalmazza a testi-lelki egészség vizsgálatában.

Kun Bernadette (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

Problémás érzelmi kompetenciák a kémiai és viselkedési addikciók hátterében

2005-ben végzett a Pedagógiai és Pszichológiai Kar pszichológia szak, egészség- és személyiségpszichológiai szakirányán, 2011-ben szerezte PhD-fokozatát az ELTE PPK-n. Két évig a Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Osztályain dolgozott az egyetem mellett, hat évig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet tanácsadó-kutató munkatársa volt. 2011 óta az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi adjunktusa. 2013 óta pszichodráma csoportokat vezet. Jelenleg többek között egy 2015 és 2019 között zajló OTKA-projektben foglalkozik viselkedési addikciók integratív szemléletű kutatásával. Főbb kutatási területei többek között a kényszeres vásárlás, a testedzés-függőség és a munkafüggőség pszichológiája, a szórakozóhelyi drogfogyasztás jellegzetességei.

Lénárt Tamás (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

Aktuális, nemzetközi irodalomelméleti diskurzusok „meghonosítása”, a magyar és nemzetközi diskurzusok párbeszédképességének vizsgálata

2006-ban végzett magyar–német szakos bölcsészként a Bölcsészettudományi Karon, summa cum laude doktori fokozatát 2012-ben szerezte meg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Általános Irodalomtudományi Doktori Programjában. 2013 és 2016 között többek között a DAAD Posztdoktori Kutatóösztöndíjával a Humboldt Egyetemen, a Franz Werfel Kutatóösztöndíjjal a Bécsi Egyetemen kutatott. Rögzítés és önkioldás. Fotografikus effektusok és fényképészek az irodalomban című kötete 2013-ban jelent meg. Jelenleg a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken és az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken vezet szemináriumokat kortárs és modern magyar irodalom, irodalomelmélet és kultúratudományok tárgykörökben. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2016–2018) keretében A lírai kép metamorfózisa a 20. és 21. századi magyar költészetben és líraelméletben címmel végez kutatásokat.

Nógrádi Dániel (TTK Elméleti Fizika Tanszék)

A részecskefizika Standard Modelljének vizsgálata

2000-ben végzett a Természettudományi Kar fizika szakán, cambridge-i tanulmányait követően a hollandiai Leiden Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 2005-ben. 2005 és 2009 között a Wuppertali Egyetem és a University of California San Diego posztdoktori kutatójaként dolgozott. 2009 óta Egyetemünk oktatója. 2011-ben alapította a CUDA Research Centert, amely az ELTE Elméleti Fizika Tanszék Rácstérelméleti Csoportjának és az Egyesült Államok-beli NVIDIA Corp. közös kutatási projektje. 2012-ben nyert nagy költségű, négyéves időtartamra szóló kutatói OTKA-pályázatot, egy nemzetközi kutatócsoport hazai tagjaként (University of California San Diego, University of the Pacific – Stockton, Wuppertali Egyetem). Vizsgálatai a Standard Modell érvényességének ultraibolya tartománybeli kiterjesztésére vonatkoznak, az ún. technicolor elméleten alapuló modellek számítógépes szimulációjában ért el jelentős eredményeket.

Patay-Horváth András (BTK Ókortörténeti Tanszék)

Az archaikus és klasszikus görög márványszobrászatban használt fémapplikációk elemzése

Régészként (1999), latin és ógörög philológusként, valamint történészként (2001) végzett a Bölcsészettudományi Karon, summa cum laude doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg az ELTE BTK Régészettudományi Doktori Iskolában. Az elmúlt évtizedben kutatott Görögországban, Münchenben és Berlinben, több OTKA-projekt vezető kutatójaként dolgozott és dolgozik. Három angol, illetve német nyelvű monográfiája jelent meg, amelyekben az olimpiai játékok eredetével; az Olympiai Zeus-templom keleti oromcsoportjának virtuális 3D rekonstrukciójával, valamint az archaikus és klasszikus görög márványszobrászatban használt fémapplikációkkal foglalkozott. Jelenleg a klasszika archaeológia és ókortörténet szakokon tanít többek között ikonográfiai, szobrászati témakörökben. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 2017-ig szól.

Siklósi Iván (ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék)

Római magánjog, közép- és újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog, különös tekintettel a jogügyleti tan és a kártérítési felelősség egyes kérdéseire

2004-ben végzett az Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, 2013-ban szerezte meg PhD-fokozatát summa cum laude minősítéssel az ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. 2005 és 2014 között tanársegéd, 2014 óta adjunktus az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén. Hét éven keresztül szerkesztette az ÁJK kari Actáját. Főbb kutatási témái: római jog, középkori és újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog. Kapcsolódó monográfiája 2014-ben jelent meg. Jelenleg a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2014-2017) keretében a Római dologi és kötelmi jogi, jogtörténeti és összehasonlító magánjogi kutatások, különös tekintettel a kincstalálás, valamint a custodia felelősség témaköreire címmel végez kutatásokat.