Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. 2020-ban hirdették meg a „Kinyitjuk a tudományt – az ELTE ígéretes kutatója” különdíj pályázatot, amelyre az „open science”, azaz a nyílt tudomány területén kiemelkedő eredményeket elért fiatal kollégák jelentkezhettek. 2023-ban ez utóbbi elismerés az életkori megkötés eltörlésével önállósult, a nyertesek listáját itt találja. 

2023

ANDÓ MÁTYÁS (IK INFORMATIKATUDOMÁNYI INTÉZET)

Automatikus döntéshozatallal támogatott iparihatékonyság-növelés

A Savaria Műszaki Intézet docense 2007 óta folyamatosan gyártástechnológiával foglalkozik. Kutatócsoportja vizsgálja CNC gép és szerszám állapotfelügyeletét gépen belüli és CMM mérés alapján, forgácsolási körülmények és szerszámállapot automatikus értékelését érzékelt rezgések alapján, forgácsolási folyamat kamerás felügyeletét, 3D-s nyomtatással kapcsolatos anyagviselkedést és optimalizációt; kutatja PLC-k által vezérelt gyártási rendszer kommunikációját különböző szerkezetű adatbázisokkal, hegesztés támogathatóságát integrált keretrendszer segítségével; végez gyártmányminősítést 3D-s szkennelés alapján. Munkáját 2014-ben a Savaria Műszaki Intézet alapinfrastruktúráján kezdte el, azóta rendelkezésre állnak CNC esztergagépek és marógépek, koordináta mérőgép, többfajta PLC és HMI, hegesztő- és egyéb robotok. 2018-től már hallgatókat is sikerült bevonnia a kutatási területre, aminek hatására a TDK részvétel is nőtt az intézetben. Fontosnak tartja, hogy a tudományos megközelítések alkalmazásorientált formában jelenjenek meg, ennek szellemében készítette el gépipari tűrésekkel foglalkozó könyvét, és dolgozott ki gyártástechnológiai tantárgyakat. Kutatási eredményeiket a 2022-es országos Gyártás konferencián mutatták be, amelynek szervezéséért megkapta a Gépipari Tudományos Egyesület Technika Fejlesztéséért – Egyesületi Érem díját.

ANTAL ATTILA (ÁJK POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET)

A rendkívüli jogrend a globális válságok tükrében

2009-ben kapott jogász oklevelet az ELTE ÁJK-n, ahol ettől az évtől kezdve dolgozik oktatóként. PhD-fokozatát a kar Politikatudományi Intézetében szerezte 2017-ben. Tudományos munkája során a jog- és a politikatudomány közös eszközrendszerével vizsgálja a társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Foglalkozott az alkotmányozással, a környezetvédelem alkotmányos alapjogi és eljárási követelményeivel, a populizmussal és a demokratizálódási folyamatok visszafordulásával, a politikai ideológiák és az ökológiai politika kapcsolatával, illetve a globális válságok idején alkalmazott rendkívüli jogrendekkel. Utóbbi témában Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és NKFIH Posztoktori Kiválósági ösztöndíjat is elnyert. A kutatás fő hipotézise, hogy a globális ökológiai- és klímaválsággal beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát. Öt magyar és két angol nyelvű monográfia, számos tanulmány és egyetemi jegyzet szerzője, részt vesz az ÁJK doktori iskoláinak munkájában, a Midwest Political Science Association és Association for Political Theory tagja.

ÁGOSTON-KOSTYÁL CSILLA (PPK EMBER–KÖRNYEZET TRANZAKCIÓ INTÉZET)

A klímaváltozás és ökológiai krízis pszichológiai vonatkozásai 

Már egyetemistaként bevonódott a PPK-n addiktológiai kutatócsoportok munkájába, doktori fokozatát 2019-ben a koffeinfogyasztás mintázatának és pszichológiai korrelátumainak kutatásával szerezte meg. A munka során útmodellekkel és kísérlettel vizsgálta a koffeinfogyasztás és a koffeinhasználati zavar megjelenését a kronotípussal összefüggésben. Eredményeit számos konferencián bemutatta, 2016-ban Sapere Aude Junior díjat kapott. 2019 óta foglalkozik a klímaváltozás mentális egészségre kifejtett hatásával. Az ökoérzelmek tanulmányozása során kvalitatív módszerekkel vizsgálta az ökoszorongás, ökobűntudat, ökogyász és más, környezettel kapcsolatos érzelem megjelenését, illetve az ezekkel való megküzdés lehetséges módjait. ÚNKP-ösztöndíja keretében serdülők és egyetemisták körében kutatta a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos érzéseket, attitűdöket és cselekvési szándékokat, ehhez mérőeszközöket fejlesztett ki. 2020-ban Varga Attilával a klímaváltozásra és a koronavírus-járványra adott pszichológiai reakciókat összehasonlító elméleti cikket írt. Több hazai és külföldi munkacsoport kutatásában, pályázat elkészítésében részt vett a témával kapcsolatban. 2023-ben elvégezte a környezetvédelmi szakpszichológus képzést, a fenntartható étkezés és italfogyasztás pszichológiájának területén is további kutatásokat tervez.

ECSÉDI PÉTER (TTK BIOKÉMIAI TANSZÉK)

Az S100 fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatának feltérképezése

A Biológiai Intézet tudományos munkatársa 2019-ben védte meg doktori értekezését az ELTE-n. Még mesterszakos hallgatóként kezdett el foglalkozni a tumorfejlődésben és az áttétképződésben negatív szerepet játszó, gerincesekben előforduló S100 fehérjecsaláddal, majd annak azonos partnerekkel kialakított komplexeinek kristályosításával. Sikerrel alkalmazta az Annexin A2 segédfehérjét az S100-as fehérjék esetében és a PDZ domének számos komplexének nagy felbontású szerkezetfelderítésénél, kutatási tervei közt szerepel, hogy az ANXA2 segítségével nagyobb fehérjékre is használható módszert dolgozzon ki. Az ELTE Kémiai Intézettel közösen a szerkezetvizsgálatok NMR adta lehetőségeit kibővítő kutatásokat folytat, ennek eddigi legfontosabb eredménye egy pulzusszekvencia kifejlesztése, amellyel hatékonyan követhető a cisz-transz prolinok aránya és annak változásai oldatállapotban. A FIEK_16 projektben társaival olyan ELISA kit fejlesztését végezték el, amely képes szelektálni az S100A4 különböző formái között. Jelenleg az MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoportban az egyszálú DNS kötő fehérje (SSB) folyadék-folyadék fázisszeparációjának vizsgálatával foglalkozik.

INDIG BALÁZS (BTK DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET TANSZÉK, DH-LAB)

A nyelvi minták adatorientált felismerése és hálózataik karakterizálása 

Egyetemi tanulmányait az ELTE programtervező informatikus és a PPKE mérnök informatikus szakán végezte. Érdeklődése kezdettől fogva a modellezés és a számítógépes nyelvészet felé vezette, 2018-ban doktori fokozatát már egy pszicholingvisztikailag reális számítógépes elemzőmodell architektúrájának megtervezésével szerezte. Munkája középpontjában azóta is a magyar nyelv digitális feldolgozásának kérdése áll: dolgozott többek között az e-magyar digitális nyelvfeldolgozó rendszer megújításán, vizsgálta a bloklánc technológia felhasználásának lehetőségét az archiválásban. Az ELTE Digitális Bölcsészet Központjában Palkó Gáborral közösen dolgozta ki a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium kutatási tervét, a laboratóriumnak azóta technológiai igazgatója. Célja, hogy a bölcsészet és nyelvészet hagyományos módszerekkel végzett kutatásait az informatika eszköztárának alkalmazásával felgyorsítsa, magasabb szintre emelje és az eredményeket nyílt forráskódú alkalmazások formájában minél szélesebb kör számára elérhetővé tegye. Jelenleg nyelvi minták adatorientált felismerésével és hálózataik karakterizálásával foglalkozik, a fő cél pedig a mélytanulási forradalmat beindító Word2Vec modellhez hasonló hálózat létrehozása.

JENEI PÉTER (TTK ANYAGFIZIKAI TANSZÉK)

Ígéretes diszciplináris és szakmódszertani kutatások a fizika területén 

PhD-fokozatát 2014-ben szerezte summa cum laude minősítéssel az ELTE-n, 2013 óta dolgozik az Anyagfizikai Tanszékén. Eddig 38 nemzetközi publikációja született az anyagtudomány területén, társszerző egy nemzetközi szabadalomban is (Method of Making Copper-Nickel Alloy Foams). Kutatásai során modern anyagok mikroszerkezetét és mechanikai tulajdonságait vizsgálja, amelyeknek meghatározó szerepe lehet az elkövetkező évek anyagtechnológiájában. Jelenleg egyik legfontosabb területe olyan korszerű, multifunkcionális magnézium-LPSO ötvözetek fejlesztése, amelyek még szélsőséges körülmények esetén is felhasználhatóak fontos szerkezeti és orvosbiológiai alkalmazásokban. Az anyagok mechanikai viselkedésének tanulmányozására a szokásos vizsgálati módszereket in-situ kísérleti technikákkal kombinálja. Más jellegű, oktatásmódszertani kutatásait az általa vezetett MTA-ELTE közoktatásfejlesztési kutatócsoporttal végzi: egyrészt az Arduinók, kutatási és tanulási naplók felhasználását vizsgálja, másrészt egy szoftver fejlesztésén dolgozik, amely a gépi tanulás segítségével kínál majd egyéni fejlődési utakat a diákoknak. A kutatómunka mellett figyelmet fordít a közéleti oktatási tevékenységekre is, többek között a fizikatanár-képzés szakfelelőse és az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyének magyarországi főszervezője.

KÖKÉNYESI ZSOLT (BTK KORA ÚJKORI TÖRTÉNETI TANSZÉK)

Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában 

Az ELTE BTK adjunktusa több mint egy évtizede foglalkozik főnemesi oktatástörténettel. 2016-ban megvédett doktori disszertációjában a magyar főnemesség bécsi udvari integrációját vizsgálta 1711 és 1765 között, 2015-től tagja volt a jezsuita oktatástörténettel foglalkozó NKFIH–ELTE kutatócsoportnak, kutatásait pedig 2020-tól önálló posztdoktori projekt teszi lehetővé. A projekt keretében azt vizsgálja, mely főurak voltak tanulói a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség 17–18. századi jezsuita iskolahálózatának, karrierútjuk formálódásában milyen szerepet játszottak az iskolaévek, illetve az egyes főnemesi famíliák milyen hosszú távú, generációkon átívelő iskoláztatási szokásokkal, stratégiákkal rendelkeztek. Több hazai és külföldi levéltárban kutatva eddig több mint 20 intézményről rendelkezik gyakran unikális adatokkal, amelyeket adattárba rendezett. Az adattár 1399 főnemesi tanulóhoz tartalmaz információkat. Témájában eddig is számos tanulmányt publikált, 2022-ben pedig konferenciát szervezett 10 kutatóintézet 13 kutatója részvételével, a konferencia előadásaiból tanulmánykötet is készült. A kutatás legfontosabb eredménye egy kismonográfiával kiegészített adattár létrehozása lesz.

LENDÁK-KABÓK KAROLINA (TÁTK KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA TANSZÉK)

Vegyes házasságok és etnikai identitás

PhD-fokozatát 2019-ben szerezte meg az Újvidéki Egyetemen, ahol a Szociális Munka Tanulmányi Programon azóta is dolgozik. 2022 óta az ELTE TáTK-n Maria Skłodowska-Curie-ösztöndíjjal kutat, a Kisebbségszociológia Tanszéket a HIDDEN és a TraFaDy COST Akcióban is képviseli. Kutatásainak középpontjában az etnikai kisebbségek helyzete, a nyelvi akadályok, a nemek közötti különbségek és az etnikai vegyes házasságok állnak. Ethnic Minorities in Serbian Academia című könyve 2022-ben jelent meg. 2020-ban szerkesztője volt a Szerbiában élő kisebbségi magyar nők esszéit tartalmazó Üvegplafon? című kötetnek. A nemek közötti egyenlőség előmozdításáért elnyerte az Újvidéki Egyetem Anđelka Milić-díját, valamint a fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájáért járó Kristálygömb díjat. Jelenleg a vegyes házasságok társadalmi vonatkozásait, a többségi nemzet tagjai közötti házasságok társadalmi hatásait és az érintett családtagok identitáskonstrukcióját vizsgálja a Vajdaságban, illetve Szerbia autonóm tartományaiban. A kutatás tágabb értelemben is releváns, hiszen a közép-kelet európai térségben elsőként foglalkozik a vegyes házasságok egyéni, családi és társadalmi szinten bekövetkező hatásával.

A 2023-as nyertesek portréfilmjei

2022

AMBRUS ISTVÁN (ÁJK KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK)

Mesterséges intelligencia, algoritmusok és a büntetőjog

PhD-fokozatát 2012-ben szerezte meg, 2014 óta dolgozik az ELTE Büntetőjogi Tanszékén, jelenleg a Kriminológiai Tanszék vezetője. A Doktori Iskola témavezetője, a kar oktatómentora, a Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhely társműhelyvezetője. Összesen 148 tudományos közleménye jelent meg főként a büntető anyagi jog témakörében, 75 előadást tartott hazai és nemzetközi fórumokon. Vendégoktatóként, illetve kutatóként dolgozott többek között Belgiumban, Svédországban, Németországban és Spanyolországban. Több nemzetközi együttműködésben vesz részt, 2022-ben az „Effective Justice” kutatási projekt „Digital Justice” csoportjának vezetőjévé választották. Kutatásainak fókuszában a 21. századi technológiai modernizációra adható (büntető)jogi válaszok kérdésköre, a mesterséges intelligencia, illetve a kiberbűnözés áll. Ebben a témában 2018-ban elnyerte az NKFIH posztdoktori kiválósági támogatását. Eredményeit Digitalizáció és büntetőjog címmel monográfiában összegezte, az angol nyelvű változat a Routledge Kiadónál jelenik meg. A Covid-19 pandémiára figyelemmel 2020-ban a járványok büntetőjogi vonatkozásaira is kiterjesztette kutatásait. Számos elismerés birtokosa, az ELTE-n végzett oktatói és kutatói tevékenységéért 2020-ban Ezüst Eötvös Emlékérem elismerést kapott. 2021-ben az ELTE-n habilitált.

BENE MÁRTON (ÁJK POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET)

Politikai kommunikáció a közösségi médiában

Doktori fokozatát 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, azóta dolgozik az ELTE-n. Az eltelt három évben 11 nemzetközi folyóiratcikke és 7 könyvfejezete, számos magyar nyelvű publikációja jelent meg. Oktatói munkája mellett az ELKH TK tudományos főmunkatársa, jelenleg a TK Inkubátor programja és az NKFI OTKA-programja keretében is vezet egy-egy kutatási projektet. Bolyai-ösztöndíjas. Elsősorban a politikai kommunikáció működésével, az állampolgárok politikai viselkedésével foglalkozik: kutatásaiban azt vizsgálja, mire és hogyan használják a politikai szereplők a közösségi médiát, erre hogyan reagálnak az állampolgárok, és ez milyen hatással van a politikai verseny természetére. Egy 19 országot felölelő vizsgálatában arra fókuszált, hogy a médiarendszer miként alakítja az állampolgárok politikai hatékonyságérzetét. Az elmúlt időszakban a koronavírus-válság magyarországi kommunikációs sajátosságait is feltérképezte: kutatótársaival azt vizsgálta, hogy a karizmatikus politikai vezetés milyen szerepet töltött be a kríziskommunikációban, illetve a kormányzati és ellenzéki kommunikáció bevett eszközeit a politikai szereplők miként adoptálták a pandémiára.

DERES KORNÉLIA (BTK ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY TANSZÉK)

Performatív tudásátadás: vizuális technológiák, tudományos innovációk és populáris előadások a 19. században 

2015-ben védte meg doktori értékezését az ELTE-n a kortárs színház intermediális elméleteinek és gyakorlatainak témájából: az eredményeit összefoglaló Képkalapács: Színház, technológia, intermedialitás című kötet mára több felsőoktatási intézményben képezi a kurrikulum részét. Érdeklődése ezután a művészeti gyakorlatok, az újrajátszás és az archiválás területei felé fordult, az (élő) anyagon átszűrt megértést középpontba helyező kortárs tudásátadást viszgálta. Ennek kapcsán több nemzetközi kutatásban is részt vett: például a "Materiality of Performance” vagy a „Shakespeare in Central Europe after 1989” programban. Eredményeit az oktatásba is integrálja, a „Közösség és emlékezet Közép-Európában” projekt keretében közös kurzust szervezett az ELTE és a Bécsi Egyetem Színház-, Film- és Médiatudományi Intézet hallgatói számára. 2020-ban Alexander von Humboldt posztdoktori ösztöndíjban, 2021-ben a CEU IAS Junior Core Fellowship támogatásában, egyidejűleg Bolyai-ösztöndíjban részesült. 2022-ben megnyerte az ÚNKP Bolyai+-ösztöndíjat is. Jelenleg a performatív tudásátadás 19. századi lehetőségeit vizsgálja a vizuális technológiák és populáris előadások közép-európai gyakorlatain keresztül. A kutatás hiánypótló sajátossága, hogy bekapcsolja a térség történeti tapasztalatát a korabeli interkulturális cserefolyamatokba. 

FEKETE GUSZTÁV (IK SAVARIA MŰSZAKI INTÉZET)

Informatika a tudományokban: az alsó végtag biomechanikája

Doktori fokozatát 2013-ban a Genti, illetve a Szent István Egyetemen mérnöki tudományokból szerezte, 2019-ben Győrben habilitált. 2017 óta az ELTE SEK docense, 2016 óta a kínai Ningbo Egyetemen is tanít. Több projektben együttműködik az Université libre de Bruxelles-lel és a stuttgarti Institut für Technische und Numerische Mechanik-kal. Máris komoly eredményeket ért el az alsó végtag biomechanikája, a biokompozitok fejlesztése és legújabban szolárpanelek fejlesztésével a megújuló energiák hasznosítása terén. A sportmozgások során fellépő sérülések mechanizmusának megértésével, illetve a sportsérülés rehabilitációjával kapcsolatos eredményei alapot nyújtanak a klinikusok számára a rendellenes és patológiás járás kezelésére vonatkozó döntéshozáshoz. A sportcipők fejlesztése során azt kutatja, milyen szénszálas betéttel lehet jobb futóteljesítményt elérni, egyik fő célja az energiaveszteség csökkentés. A térdprozézis-kopás megértéshez matematikai kopásmodellt hozott létre, amellyel differenciáltan tudja vizsgálni a térd laterális és mediális betétein a kopás lefutását és annak paraméterfüggését. Jelentős tehetséggondozói munkát végez, eddig 9 doktorandusz hallgatóval foglalkozott. ÚNKP- és Bolyai-ösztöndíjas, 2022-ben Gyenge Csaba-emlékdíjat kapott.

JUHÁSZ BALÁZS (BTK ÚJ- ÉS JELENKORI EGYETEMES TÖRTÉNETI TANSZÉK)

Internáltak az első világháborúban

Doktori fokozatát 2015-ben szerezte meg az ELTE BTK-n, azóta az egyetemen tanít. 2022-ben habilitált. Alapító tagja az ELTE Olasz Tudományos és Fordítói Diákkörének, tagja az Olasz Hadtörténészek Társaságának, a „Trianon 100” Lendület munkacsoportnak, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványnak, a Roberto Visintin Díj kuratóriumának és az osztrák–magyar katonák emlékét kutató nemzetközi kutatócsoportnak. Kiemelt kutatási területe az első világháborús hadifogság kérdése. E témában megjelenés előtt áll monográfiája Hadifoglyok, dezertőrök. Magyar katonák az olasz hátországban (1915–1920) címmel. Számos külföldi konferenciaszereplés, vendégoktatói tevékenység és a referált tanulmányok mellett több forráskiadványa is megjelent, többek között összegyűjtötte a kérdés büntetőjogi vetületéről szóló létfontosságú információkat, amelyeket digitalizált is. A közelmúltban elkezdte felmérni az elmegyógyintézetekben ápolt hadifoglyok kartonjait. A részben orvosi, részben társadalomtörténeti megközelítést igénylő forráscsoportot korábban senki nem hasznosította, a várható különleges összefüggéseket személyi sorsok bemutatása világíthatja meg.

SZEMETHY TAMÁS (ELTE TREFORT ÁGOSTON GYAKORLÓ GIMNÁZIUM)

A feudális elit új tagjai és a jómódú köznemesség a 18. században

A „Kinyitjuk a tudományt” különdíj nyertese gyakorlóiskolai vezetőtanári munkája mellett 2010 óta kutatja a 18. századi magyar történelmet, elsősorban az érdekli, hogyan alakult át a korabeli magyar társadalom legfelső, elit rétege. A területen rendszeresen ad elő konferenciákon, angol és magyar nyelvű publikációi jellemzően „open access” formában is elérhetőek, többek között saját academia.edu profilján. Részt vett „A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)” NKFIH- és a „Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században” Lendület projekt munkájában. Eredményeit önálló monográfiában is publikálta, amelynek függelékében a tíz év alatt összegyűjtött prozopográfiai adatbázisa egészét hozzáférhetővé tette. Kutatása során összesen 309 család 827 tagja került a látókörébe, a rájuk vonatkozó információkat a families.hu oldalon elérhető adatbázisba is feltöltötte. Széleskörű ismeretterjesztő és módszertani fejlesztő tevékenységet folytat: tanít az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéken, az ujkor.hu oktatási rovatában a történelemtanárokat segítő jó gyakorlatokat, könyvismertetéseket tesz közzé, szakmai fórumokat szervez. A Közigazgatási ismeretek nevű új tantárgy pedagógus szakértője, a programban a nyílt hozzáférés aktív támogatója.

SZIDAROVSZKY TAMÁS (TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK)

Elméleti és gyakorlati molekulaspektroszkópia

PhD-fokozatát 2013-ban szerezte az ELTE-n kémiai tudományokból. Kutatói munkája során az elmúlt években a molekuláris tulajdonságok változását vizsgálta erős lézerfénnyel történő kölcsönhatásra, polaritonkémiai kutatásokat végzett mikroszkópikus méretű üregrezonátorba zárt molekulákon, illetve molekulák lézerterekkel előidézett időfüggő folyamataival foglalkozott. A Tokiói Egyetemmel közösen dolgozott olyan pumpapróba-kísérletek elméleti értelmezésén és modellezésén, amelyekben a két lézerpulzus közti időkésleltetés függvényében mért jel Fourier-transzformációjával állítják elő kationok nagyfelbontású spektrumát. Kiemelt figyelmet fordított az ún. rezonanciaállapotokra, amelyek központi szerepet játszanak kémiai reakciók alakulásában, szórási folyamatokban, továbbá a molekulák makroszkópikus termodinamikai tulajdonságainak jellegében is. Az elmúlt négy év során 15 publikációja született, három könyv elkészítésében működött közre társszerzőként, elnyert két OTKA-pályázatot, egy Bolyai- és két Bolyai+-ösztöndíjat, munkáját a Kémiai Intézet Kiváló Kutatója Díjával, Akadémiai Ifjúsági Díjjal és Junior Polányi Mihály Díjjal ismerték el.

TAKÁTS SZABOLCS (TTK, ANATÓMIAI, SEJT- ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI TANSZÉK)

A szekréciós autofágia sejtbiológiája és a tumorfejlődésre gyakorolt hatása

2015-ben doktorált biológiai tudományokból az ELTE-n, ahol tudományos segédmunkatársként, majd posztdoktori kutatóként folytatta vizsgálatait. Kutatói munkája fókuszában az autofagoszóma-lizoszóma fúzióban szereplő faktorok azonosítása állt Drosophila modellben. Publikált többek között a Journal of Cell Biology és az Autophagy folyóiratokban, 2013-as, első szerzőként publikált cikkét a Faculty of 1000 beválasztotta az év 1000 legfontosabb publikációja közé. 2014-ben elnyerte a Magyar Biokémiai Egyesület és a Bio-Science Kft. fiatal molekuláris biológusoknak szóló díját. 2016-ban MTA Prémium Posztdoktori támogatást, 2017-ben NKFIH kutatói pályázati támogatást nyert el, ezekkel a forrásokkal a korábbi kutatási irányt kiterjesztette a lizoszomális fúzió szabályzásában résztvevő kis GTPáz fehérjék vizsgálatára. Egy másik kutatás kiemelkedő eredményeként a világon elsőként írta le, hogy a már ismert SNARE komplex tagjai mellett egy szám feletti SNARE is szükséges az autofagoszóma-lizoszóma fúzióhoz Drosophilában. Munkája elismeréseképpen 2018-ban Junior Prima díjat kapott. 2018 és 2021 között a Drosophila tumorok és a gazdaszövetek kölcsönhatásának vizsgálatában élen járó Oslo University Hospitalban dolgozott. 

VASZKUNNÉ KÓTYUK ESZTER (PPK AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA TANSZÉK)

A kémiai és viselkedéses függőségeket összefogó Jutalomhiányos Tünetegyüttes pszichofiziológiai markerei

PhD-fokozatát 2014-ben szerezte pszichológiai tudományokból az ELTE-n, jelenleg a Pszichológiai Intézet docense, 2022-ben habilitált. A Washingtoni Egyetem posztdoktori kutatójaként az időskori személyiségjegyek, a kognitív változások genetikai markereit kutatta. Hazatérve elnyerte az MTA posztdoktori kutatói támogatását, illetve 2021-ben a Bolyai-ösztöndíjat. Az MTA-ELTE Lendület Adaptáció Kutatócsoport munkacsomag-vezetőjeként óvodás korú és egyetemista személyek bevonásával olyan pszichológiai faktorokat vizsgál, amelyek az új környezetben hatékony megküzdési stratégiákat mozgósítanak. Önálló kutatásainak középpontjában a függőségek és a függőségekhez kapcsolódó személyiségjegyek pszichológiai és genetikai faktorainak azonosítása áll. 2015 óta részt vesz a különféle függőségek együttjárásának tesztelésére, a mögöttük meghúzódó pszichológiai és genetikai tényezők vizsgálatára életre hívott interdiszciplináris PGA munkájában. Kutatótársaival kidolgozták a Jutalomhiányos Tünetegyüttes pszichológiai mérőeszközét. Eddig 27 publikációja jelent meg tudományos folyóiratokban, számos hazai és nemzetközi konferencia előadója, a tehetséggondozásban TDK és OTDK témavezetőként vállal fontos szerepet.

A 2022-es nyertesek portréfilmjei

2021

Deme Andrea (BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék)

Az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások, a beszédhangok és különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásai

2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. A hiánypótló kutatás részösszegzéséből 2016-ban monográfiát írt, amely azóta több felsőoktatási intézmény képzéseiben a kurrikulum része. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti. Kutatómunkáját az MTA 2018-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal, az MTA Nyelvtudományi intézete Hermann József Fiatal Kutatói Díjjal jutalmazta. 2019-ben Bolyai-ösztöndíjat, 2019-ben és 2020-ban ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat kapott. Több multidiszciplináris program aktív résztvevője, jelenleg négy hazai és egy külföldi doktoranduszhallgató projektjét vezeti. 

Illés Gábor István (ÁJK Politikatudományi Intézet)

A Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletének alkalmazása a 2010 utáni magyarországi politikai változásokon

2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az elmélet a vezető és a követők közötti karizmatikus kapcsolat, illetve az abból levezetett demokratikus legitimitás középpontba állításával képes megmutatni, hogyan fonódnak össze elválaszthatatlanul a rezsim demokratikus és autoriter jegyei, illetve alkalmas e jegyek tárgyilagos elemzésére is, a megértő társadalomtudomány szellemében. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál. Az eredmények széleskörű visszhangot váltottak ki a hazai tudományos világban.

Kovács Péter (IK Numerikus Analízis Tanszék)

Jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat

Doktori disszertációja (2016) óta adaptív transzformációs módszerekkel, numerikus matematikával és ezek jelfeldolgozásbeli alkalmazásával foglalkozik. Mindezidáig 13 konferencia- és 16 folyóiratcikket publikált jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat témakörökben. Alapvetően interdiszciplináris jellegű komplex kutatásokat végez, amelyekhez nem csak informatikai, illetve matematikai tudásra, de alkalmazásspecifikus ismeretekre is szükség van. Több nemzetközi és hazai kutatásban vett részt, a Tamperei Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó Kutató Intézetében például epilepsziás rohamok EEG alapú detektálásán dolgozott, a linzi Johannes Kepler Egyetemen szintén biológiai jelfeldolgozási vizsgálatokat végzett, később egy nemzetközi csoporttal roncsolásmentes anyagvizsgálatok problémáinak megoldását kereste. Jelenleg a SZTAKI-n keresztül nyílt kerékszenzoros jelek feldolgozásában vesz részt. Jelentős az oktatói és tehetséggondozói tevékenysége is, többek között a kutatói-utánpótlás ösztönzése érdekében  hallgatói labort indított el az IK-n. 2016-ban Farkas Gyula-emlékdíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat és Bolyai+ ösztöndíjat kapott.

Lőrincz Péter (TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék)

Az autofágia és az endocitózis folyamatának a vizsgálata

Főképpen a lizoszómális rendszert használó lebontó folyamattal foglalkozik, amelynek során a sejt a saját anyagait (autofágia), vagy a környezetéből membrán lefűződéssel felvett anyagokat (endocitózis) bontja le. PhD-munkája alatt kapott legfontosabb eredményeként igazolta, hogy egy autofágiához nélkülözhetetlen fehérjekomplex az endocitózishoz is létfontosságú, jelátviteli utakat is képes szabályozni. 2015-től Juhász Gábor kutatócsoportjában dolgozik, jelen kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2016-ban például kutatótársaival azonosította az első, a többitől eltérően „nem teljes”, több alegységes pányvázófaktort, 2017-ben pedig egy korábban nem ismert Rab kisGTPázt azonosított. Elektronmikroszkópos szakemberként más laborokkal is együttműködik. Munkája eredményeként 2016-ban ÚNKP-ösztöndíjat, 2018-ban MTA Prémium posztdoktori kutatói ösztöndíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat, ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat és NKFI-ösztöndíjat kapott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel. A Magyar Genetikus Társaság Győrffy Barna-díjjal tüntette ki.

Simor Péter Dániel (PPK Affektív Pszichológia Tanszék)

Alváskutatás a pszichológia és agykutatás határmezsgyéjén

15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A kutatásban egészséges, alvászavarban szenvedő, valamint idegsebészeti beavatkozáson átesett epilepsziás személyek alvásregisztrátumait elemezték, emellett a kérgi hálózatok, kéreg alatti területek, talamokortikális hálózatok tevékenységét, valamint a testi ingerekre adott kérgi válaszok jellegzetességeit is vizsgálják. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Az eddigi vizsgálatokban egészséges személyek, valamint a pszichózisszerű élmények megtapasztalása szempontjából magas kockázatú csoportok vettek részt. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését, és arra utalnak, hogy a rossz alvásminőség szisztematikusan előre jelzi a nappali tüneteket. A nappali pszichózisszerű élmények ugyanakkor látszólag nem jelzik előre a következő éjszakai alvás minőségét, de az álmok negatív emocionális töltetével és intenzitásával összefüggést mutatnak.

Sulyok Katalin (ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék)

A környezet nemzetközi, uniós és hazai jogi védelme

Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. A Harvard Egyetemen folytatott LL.M. tanulmányai záródolgozatában az Európai Emberi Jogi Bíróság természettudományi bizonyítékokkal kapcsolatos bizonyítási eljárásait vizsgálta az amerikai toxic tort joggyakorlattal való összehasonlításban, és elnyerte a Harvard Environmental Law Writing Prize díját. 2018-ban itthon megvédett doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima díját érdemelte ki, emellett a legjobb angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelven írt nemzetközi környezetjogi tárgyú doktori értekezésnek adható, genfi Henry Wheaton Prize díjat is meghozta. 2019-ben Danubius Young Scholar ösztöndíjas lett, disszertációja pedig monográfia formájában 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Ezzel kapcsolatban több nemzetközi konferencián és tanulmánykötetben, rangos folyóiratokban mutatta be eredményeit. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott. ÚNKP posztdoktori ösztöndíjasként a környezet alaptörvényi védelmének módjait és érvényesíthetőségét kutatja. A Magyar Klímaváltozási Tudományos Testület alapító tagja.

Szászi Barnabás Imre (PPK Affektív Pszichológia Tanszék; Döntéspszichológia Kutatócsoport) 

A „Kinyitjuk a tudományt” különdíj nyertese saját tudományos munkájában is követi a nyílt tudomány elveit, oktatja azokat témavezetettjeinek és más oktatóknak, a nyílt tudomány területén módszertani innovációkat fejleszt, végül pedig a tudományos eredményeket a tágabb közönség számára is elérhetővé teszi különböző fórumokon. Minden eddig megjelent tudományos publikációjához kapcsolódóan nyíltan hozzáférhetővé tette az empirikus munkák mögött álló adatbázist, az elemzési kódot és a tudományos eredmények megismételhetőségéhez szükséges egyéb adatokat. A 2020-as SIPS konferencián többedmagával Retrospective Open Science hackatont szervezett, ahol a résztvevők arra dolgoztak ki megoldásokat, hogy a nyílt tudomány alapelvei a múltbeli kutatásokra is kiterjedjenek. Társaival új módszertant dolgozott ki azzal a céllal, hogy minél több kutatói együttműködésen alapuló munka jelenhessen meg. Megszervezte az ELTE-n az első Open Science Workshop-ot, amelynek keretében az ELTE kutatói és diákjai körében promotálta a nyílt tudomány alapelveit, és ehhez konkrét akciótervet nyújtott. Célja, hogy a tudományos innovációk széles közönséghez eljussanak, és a laikusoktól ezekre visszajelzés jöhessen. Ennek részeként 2019 óta másodmagával hírlevelet szerkeszt, amelyben a viselkedéses tudományok legizgalmasabb eredményeit szedik csokorba a laikusoknak.

Takó Ferenc (BTK Japán Tanszék)           

Keleti és nyugati eszmetörténeti tradíciók interdiszciplináris elemzése

Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. A hagyományos, egy-egy gondolkodóra fókuszáló megközelítéstől elszakadva azt kutatja, hogyan illeszkedik az adott gondolkodó Kína-képe az európai Kína-recepcióba mint kontinuumba. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik, kutatásainak fókuszában az áll, miként ötvözi a japán bölcselet saját, belső keletkezésű hagyományával a klasszikus konfuciánus tanítást, illetve a nyugati filozófiai gondolkodás elemeit. Max Weber Kína-tanulmányáról szóló doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe. A kutatás során elhelyezte Webert az európai Kína-recepció kontinuumában, és új értelmezést fogalmazott meg „Keletről” szóló munkái és az életmű összefüggéséről. Folytatott kutatást az ÚNKP keretében, emellett részt vett OTKA, illetve tématerületi kiválósági csoport munkájában is. Aktív tudományszervező tevékenységet végez az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhelyében, tagja az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságnak, a European Network of Japanese Philosophy-nek, szerkeszti a Távol-keleti Tanulmányokat.

Vesztergom Soma  (TTK Fizikai Kémiai Tanszék)

Elektrokémia és annak kísérlet-instrumentációs kérdései, elektrokémiai folyamatok elméleti modellezése

Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálataval, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott. A berniekkel azóta is élő kapcsolatban van: nyaranta vendégkutatóként elsősorban a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának lehetőségét vizsgálja különböző katalizátor rétegeken és szerves közegekben, egy másik kutatásban pedig a csontszövetek elektromos tulajdonságait tanulmányozza volt hallássérülések műtéti úton történő kezelésének kockázatcsökkentése céljából. Hat éven át szervezte az "Alkímia Ma" előadássorozatot, jelenleg a Tudományos Diákkör kémia szakterületi felelőse. 2017-ben elnyerte az NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program, 2020-ban az NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program támogatását.

A 2021-es nyertesek portréfilmjei

2020

Garai Imre (PPK Pedagógiatörténeti Tanszék)

A középiskolai tanárság hivatássá válásának történeti folyamatai

A középiskolai tanárság történetiségét vizsgáló kutatásokat közel egy évtizede folytat, 2014-ben PhD-fokozatát már a középiskolai tanárképzésben és a magyar tudósképzésben egyaránt kulcsszerepet játszó intézet, az Eötvös Collegium történetének összefoglalásával szerezte meg. Közel 400 oldalas monográfiájában nemcsak a középiskolai tanárság tudástartalmának változásai ragadhatók meg, hanem az ideológiai konstrukció is, amelynek mentén a bölcsészkar mellett működő intézetek professzionalizálni próbálták a középiskolai tanárság formálódó hivatáscsoportját. Kutatása során hangsúlyos szempont volt az államhatalommal való kapcsolatok elemzése, a professziós autoritás fenntartásában szerepet játszó személyek, illetve a középiskolai tanárképzés intézményeinek kialakulását elősegítő európai minták azonosítása. Részt vett az Eötvös Loránd emlékévhez kapcsolódó kiállítás létrehozásában, tárlatvezetéseket tart az Eötvös Collegiumban.

Inzelt Éva Veronika (ÁJK Kriminológia Tanszék)

A fehérgalléros bűnözés, illetve a korrupció megismerése, értelmezése

2015-ben szerzett doktori fokozatot a rendszerváltás utáni magyarországi gazdasági helyzet elemzésével a korrupció szempontjából. Ezután a jelenleg működő piaci helyzet feltérképezésére tért rá, azzal kezdett foglalkozni, milyen problémákat okoz a bűnözés, kiváltképp a korrupció a külföldi befektetőknek Magyarországon. Az OTKA támogatásával a korrupciót az ismertté vált korrupciós bűncselekmények jellemzői alapján is megvizsgálta, arra fókuszálva, hogy a magyar büntető igazságszolgáltatás mennyi és milyen típusú korrupciós cselekmény kezelésére képes. 2017–2018-ban az ÚNKP ösztöndíjasaként a szervezeti és a fehérgalléros bűnözés kapcsolatát tanulmányozta elmélet és gyakorlat szempontjából egyaránt. Jelenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával kutatásvezetőként a vállalati bűnözés kriminológiai jellemzőit tárja fel.

Kaposi Ambrus (IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék)

Típuselméleten alapuló önálló programozási nyelv kidolgozása

2010-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosként, 2012-ben az ELTE-n programtervező informatikusként végzett. 2013-ban a Semmelweis Egyetemen szerzett PhD-fokozatot klinikai orvostudományokból, második PhD-jét a Nottinghami Egyetemen szerezte programtervező informatikusként 2017-ben. 2015-től két éven át posztdoktori kutatóként dolgozott az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoportban. 2016 óta az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék adjunktusa. Munkáját 2007-ben Semmelweis Innovációs Díjjal, 2019-ben Bolyai Ösztöndíjjal ismerték el, és ugyanebben az évben vehette át a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Kemény János-díját is. 2017 óta részt vesz a TYPES Konferencia (Oslo, Norvégia) szervezésében, 2017 óta az EUTypes COST action CA15123 konferencia-ösztöndíjak koordinátora, 2018 óta az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00002 projekt 3.4 Informatikai logika munkacsoportjának vezetője. Konferenciák és tudományos ismeretterjesztő rendezvények rendszeres előadója, kutatási területei a típuselmélet, a funkcionális programozás, a matematikai logika és az orvosi statisztika.

Kuna Ágnes (BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék)

Az orvosi és egészégügyi kommunikáció nyelvészeti elemzése

2006-ban szerezte meg egyetemi és tanári diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2012-ben magyar nyelvészetből, 2016-ban pedig kognitív nyelvészetből érdemelte ki a doktori fokozatot. Kutatási területei az orvos-beteg kommunikáció, a történeti pragmatika, a gyakorlat- és kommunikációorientált nyelvoktatás, valamint a kognitív névtan. 2018-tól tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén, 2020 óta az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetika Tanszék egyetemi adjunktusa. Több nemzetközi projektben is részt vett, 2015-ben például a Gyógyítók konfliktusai elnevezésű projekt nyelvész kódolója és kutatója volt. 2019-ben Szabó T. Attila-díjjal ismerték el munkáját, illetve elnyerte a Bolyai János kutatási ösztöndíjat is. 2016 óta az általa alapított Magyar Orvosi Nyelvi Kutatócsoport vezetője.

Koltai Júlia Anna (TáTK Empirikus Tanulmányok Intézete)

Computational social science és big data alapú metódusok

2007-ben szociológia szakon, survey statisztika szakirányon diplomázott az ELTE Társadalomtudományi Karon, ahol elnyerte A legjobb szakdolgozat díjat. PhD-fokozatát 2013-ban az ELTE Szociológia Doktori Iskolában szerezte meg 2013-ban. A szociológia tudományterületén belül elsősorban kutatásmódszertannal, statisztikai elemzésekkel foglalkozik. Publikált munkáiban főként a kvantitatív elemzési, módszertani tudás dominál, melyet sokféle szociológiai területen alkalmaz. 2017-ben elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program posztdoktori pályázatát, melyben big data alapú megoldások alkalmazását vizsgálta a társadalomtudományokban, 2019-ben pedig hasonló témában a Magyar Tudományos Akadémia Prémium Posztdoktori ösztöndíját ítélték meg számára. 2019 óta NKFIH OTKA pályázat vezető kutatója, melynek keretében a természetesnyelv feldolgozási algoritmikus módszerekkel és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal vizsgálja a szocialista rendszer diskurzusait korabeli újságokon keresztül. 2020-ban elnyerte az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont által meghirdetett Év publikációja díjat.

Mészáros Szabolcs (Gothard Asztrofizikai Obszervatórium)

Gömbhalmazok minél szélesebb körű kémiai analízise

Egyetemi tanulmányait követően a bostoni Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics predoktori hallgatójaként a gömbhalmazbeli vörös óriáscsillagok tömegvesztésének modellezésével foglalkozott, ebből írt PhD-dolgozatát 2009-ben védte meg. 2010-ben posztdoktor kutatóként kezdett el dolgozni a Kanári-szigeteki Instituto de Astrofísica de Canariasban, ahol a Sloan Digital Sky Survey munkájába bekapcsolódva azóta is csillaghalmazok csillagainak kémiai összetételét vizsgálja. A gömbhalmazok minél szélesebb körű kémiai analízisére irányuló kutatási terve 2016-ban elnyerte az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíját. A Galaktikus archeológia: a Tejútrendszer története a nagy égboltfelmérő programok korában című NKFI pályázat témavezetője, kétszeres Bolyai-ösztöndíjas. A Space Telescope Science Institute kutatóival együttműködve létrehozta a jelenleg elérhető legnagyobb elméleti csillag színkép adatbázist a 2021-ben felbocsátandó James Webb űrtávcső spektrográfjának kalibrálása érdekében.

Micsonai András (TTK Biokémiai Tanszék)

Fehérjék szerkezetének vizsgálata CD spektroszkópiával és in silico módszerekkel

2010-ben végzett okleveles biológusként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban summa cum laude szerezte meg PhD- fokozatát szerkezeti biokémiából. 2018 óta az ELTE Biokémiai Tanszék tudományos munkatársa. 2018-ban és 2019-ben is elnyerte az Új Nemzeti kiválóság Program Bolyai+ Ösztöndíját, 2020-ban pedig az OTKA Posztdoktori Kiválósági program keretében kapott támogatást a Fehérjék térszerkezeti modelljének építése kísérletes, kiroptikai spektroszkópiai adatok alapján című kutatásához. Az ELTE Biológiai Intézetben, valamint a Biokémiai Tanszéken is oktat, a többi között biokémiát, molekuláris biológiát, bioinformatikát és a fehérjék fizikai vizsgálata tantárgyat. Ezeken kívül részt vesz az ELTE TTK Molekuláris-, Immun- és Mikrobiológia MSc, illetve Bioinformatika MSc képzésére jelentkező külföldi ösztöndíj-pályázók felvételiztetésében.

 

Nagy Tamás (PPK Személyiség és Egészségpszichológia Tanszék)

A "Kinyitjuk a tudományt" különdíjas Nagy Tamás PhD-fokozatát 2016-ban Psychophysiology of distress and eustress című értekezésével szerezte az ELTE PPK-n. Kutatási gyakornokként két évet töltött az Amszterdami Egyetemen az Erasmus+ program keretében. 2017 óta az ELTE Személyiség és Egészségpszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa, 2018-tól a kari Tudományos Diákkör elnökeként felelős a kar tehetséggondozási programjáért. Tagja a PPK Kutatási Transzparencia Bizottságának is, amelynek megbízásából 2019-ben a nyílt tudományt népszerűsítő poszterkampányt szervezett, valamint 2020-ban nagy sikerű Nyílt Tudomány workshopot tartott a kar oktatóinak és hallgatóinak. A pszichológia tudomány megbízatósági krízisének nyomán szükségessé vált reformok kidolgozásával foglalkozó Society for the Improvement of Psychological Science szervezetnél megtévesztő kutatói gyakorlatok összegyűjtését és taxonómiájának kidolgozását célzó kutatást vezet. Jelenleg két nagyszabású nemzetközi replikációs kutatásban vesz részt, az ezekből készülő registered report típusú publikációban társszerző, illetve egy olyan nyílt forráskódú programcsomag fejlesztését is végzi, amely metaanalízisek elészítésekor segíti az értékelőlistáknak való megfelelést, valamint növeli a kutatások átláthatóságát

Nemes Zoltán Márió (BTK Esztétika Tanszék)

Poszthumanista diskurzus elemzése és a popkultúra jelentősége

Esztétika és antropológia kapcsolatával foglalkozó doktori munkáját 2013-ban védte meg. Kutatásainak jellemzője az interdiszciplináris és intermediális jelleg: az esztétikát mint művészetfilozófiát fogja fel, és szervezői, oktatói és kutatói minőségében is igyekszik kiterjeszteni a művészeti praxis, a kultúraelmélet, irodalomtudomány, film-, színház- és képelmélet irányába. 2016-ban társaival megalapította a kortárs színház tendenciáinak, esztétikai stratégiáinak elemzésére a Hübrisz Műhelyt, részt vett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolája és az Esztétika Doktori Program résztvevőinek közös diskurzusa kialakításában. Tanulmányok sorában térképezte fel a kortárs költészet nem-antropocentrikus tendenciáit. Fontosnak tartja a költészetesztétika mellett a kortárs popkultúra-kutatás ügyét is: nagy témája a poszthumanista elméletek esztétikai vonzatainak vizsgálata. Számos publikációban és tudományos-kulturális projektben törekszik a posztstrukturalizmus örökösének tekinthető, a filozófiatörténetben antihumanistának (is) nevezett gondolkodásmód hazai meghonosítására és interdiszciplináris ismertetésére. 

A 2020-as nyertesek portréfilmjei

2019

Bodnár Eszter (ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)

Az összehasonlító jog alkotmánybíráskodásban betöltött szerepe

Bodnár Eszter 2013-ban szerzett PhD-fokozatot az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában. 2013 óta dolgozik az ELTE ÁJK-n, 2019-ben habilitált. 2018-tól az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasa. Munkája során elnyerte a Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézet ösztöndíját, a Melbourne-i Egyetem Laureate Visiting Fellowship in Comparative Constitutional Law ösztöndíját, és a US Federal Judicial Center International Judicial Fellowship ösztöndíját. 2018 óta társelnöke az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapter-jének, tagja az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztőbizottságának, valamint több nemzetközi kutatási projektnek. Fő kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog. Több mint 80 publikációja van angol, magyar és német nyelven.

Garai-Takács Zsófia (PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport)

Kisgyermekkori fejlődés és fejlesztés: az iskolaérettséghez szükséges nyelvi és önszabályozási készségek óvodai fejlesztésének lehetősége, az óvodások iskolakezdéssel járó stressz kezelésére való felkészítésének hatékony módszerei

2009 és 2011 között kutatóasszisztens, majd 2015-ig doktorjelölt volt a Leideni Egyetemen. Doktori munkája során a digitális és papíralapú mesekönyvek hatásának metaanalízisét végezte. A doktorátus megszerzését követően kezdett az ELTE-n dolgozni, ahol megalapította a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoportot. 2018 júliusától az MTA Lendület programjának keretében Veres-Székely Anna Adaptáció Kutatócsoportjában dolgozik, több alprojektet vezet. Fő kutatási területe a kisgyermekkori kognitív fejlődés és fejlesztés, a nyelvi fejlődés, az írás-olvasás készségek fejlődése, a végrehajtó múködések fejlődése, a mesekönyvolvasás és az elektronikus mesekönyvek vizsgálata.

Király Orsolya (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

A videójáték és az internet használatának pszichológiája, rámutatva a negatív hatásokra, mint például a videójáték függőség, a videójáték-zavar, a problémás internet-, illetve a közösségioldal-használat

2011-ben nyert felvételt az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájába, ahol Demetrovics Zsolt témavezetésével a videojátékok problémás használatát és motivációs hátterét kutatta. 2014 szeptemberétől az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanársegédje, majd adjunktusa. 2017-ben ÚNKP ösztöndíjat nyert el, kutatott az angliai Nottingham Trent Egyetemen, a lengyelországi Karol Adamiecki Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Ljubljanai Egyetemen. 2014-ben Sapere Aude Junior Díj-ban részesült, 2016-ban pedig elnyerte a Doktoranduszok Országos Szövetségének “Közösség a tudományért” díját. Fő kutatási területe a problémás videojáték-használat és a viselkedési függőségek.

Simon Gábor (BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék)

Figuratív nyelvi szerkezetek korpuszalapú vizsgálata

2013-ban szerzett doktori fokozatot a BTK Nyelvtudományok Doktori Iskolájában egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozásával. 2015 és 2017 között a Magyar Tudományos Akadémia posztdoktori ösztöndíjasa volt. 2017 óta tanít az ELTE Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében. Többek között elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját és az MTA publikációs támogatását is. Fő kutatási területe a kognitív nyelvészet, a kognitív poétika, a műfajelmélet, a stilisztika, a szövegtan és a metafora.

Simonovits Borbála (PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet)

A kontaktus elmélet metaelemzése survey- és tesztmódszerekkel, továbbá esettanulmányokkal, különös tekintettel az Európában élő bevándorlókra; diszkrimináció és bizalom a közösségi gazdaságban

A nemzetközi IMPALLA program keretében Leuvenben szerzett MA diplomát szociálpolitikából. 2012-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán szociológiából doktorált. Disszertációjában a diszkrimináció mérésével foglalkozott, ezen belül kiemelten a kontrollált kísérlet módszerének magyarországi alkalmazhatóságát kutatta. 2001 és 2018 között a TÁRKI kutatója, közben az ELTE TáTK-n ad elő. 2018 óta a Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkatársa. Főbb kutatási területei az attitűdök, a diszkrimináció, a migráció, a közösségi gazdaság vizsgálata és a terepkísérletek gyakorlata.

Solti Ádám (TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék)

A növények, különösen a kloroplasztiszok – a zöld színtestek – vasháztartásának megismerése

Doktori fokozatát kísérletes növénybiológiából szerezte 2012-ben. 2011 óta a TTK oktatója, jelenleg adjunktus. Rendszeresen részt vesz K+F+I és TÉT pályázatokban. 2015-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. 2019-ben Kovács Tibor-díjat kapott. Fő kutatási területe a kloroplasztiszok vasfelvételi rendszere, a növényi vas-kelát-oxidoreuktáz enzimek működése, és a nanorészecskék hatása a növények növekedésére, fém-felvételére és vas-anyagcseréjére.

Torma Csaba Zsolt (TTK Meteorológiai Tanszék)

Globális és regionális klímamodellek adatainak vizsgálata és feldolgozása a Kárpát-medence éghajlata kutatásának érdekében

2012-ben szerezte meg doktori fokozatát az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájában a RegCM 3.0 verziójának a Kárpát-medence térségére történő sikeres adaptációjával. Ezt követően posztdoktori ösztöndíjjal a trieszti ICTP nemzetközi kutatóintézetben dolgozott 2016 augusztusáig, a RegCM regionális klímamodell fejlesztői csoportban. 2016-tól az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasaként újra az ELTE Meteorológiai Tanszékén vizsgálja a várható csapadékváltozást a Kárpát-medencében, különös tekintettel a domborzat csapadékváltozásban betöltött szerepére. Az American Geophysical Union, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület tagja.

Vadas András (BTK Középkori Történeti Tanszék)

A középkori és kora újkori Európa és különösen a Kárpát-medence klíma- és környezettörténete

2012-ben végzett az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék doktori programján. 2007 óta foglalkozik a középkori és kora újkori Európa és különösen a Kárpát-medence klíma- és környezettörténetével. 2015 februárja óta áll az ELTE BTK Történeti Intézet alkalmazásában. 2015 óta részt vesz a Hungarian Historical Review című folyóirat szerkesztésében. 2017-ben Fulbright kutatói ösztöndíjjal öt hónapon át a környezettörténeti kutatások egyik legfontosabb központjában, a Georgetown Egyetemen dolgozott Ágoston Gábor és John McNeill történészek témavezetésével. 2019-ben elnyerte a CEEPUS oktatói ösztöndíját és a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat.

A 2019-es nyertesek portréfilmjei

2018

Aczél Balázs Zoltán (PPK Pszichológiai Intézet)

Metakogníció: milyen mechanizmusokon keresztül alakul ki a döntések helyességére vonatkozó magabiztosság?

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szerzett diplomát 2006-ban, doktori tanulmányait a University of Cambridge-en folytatta, itt szerzett PhD-fokozatot 2009-ben, 2016-ban habilitált az ELTE PPK-n. 2010-ig a Research Centre for English and Applied Linguistics (University of Cambridge) tudományos munkatársa, majd a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, 2011-től dolgozik az ELTE PPK-n, 2016-tól mint egyetemi docens. Elnyerte többek között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az ELTE Pro Ingenio Elismerő Oklevelét, a Rektori Kiválósági Különdíjat, az Új Nemzeti Kiválósági Program különdíját, valamint a Bolyai+ Kutatási Ösztöndíjat. Fő kutatási területei a metakogníció, valamint a kognitív kontroll szerepe a döntéshozatalban.

Bóna Judit (BTK Fonetikai Tanszék)

A beszéd fonetikai és pszicholingvisztikai szempontból történő vizsgálata és ennek gyakorlati alkalmazási lehetőségei

2002-ben szerzett magyar–olasz szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a BTK Nyelvészeti Doktori Iskolájának Magyar nyelvészeti doktori programjában védte meg disszertációját és szerezte meg PhD-fokozatát 2007-ben, 2014-ben habilitált. Részt vett a nyelv- és beszédfejlesztő MA-képzés, illetve a beszédtudomány MA-képzés kidolgozásában. Elnyerte két alkalommal a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, kiemelkedő kutatási tevékenységéért 2016-ban Bolyai-plakettet kapott. 2016-ban vezető kutatóként OTKA pályázatot nyert, majd támogatásban részesült az Új Nemzeti Kiválóság Programban. Szenior kutatója egy 2018-ban indult OTKA-pályázatnak. A fonetikai alapkutatások mellett alkalmazott fonetikai és pszicholingvisztikai kutatásokat végez: a beszéd életkori sajátosságait, valamint a beszéd folyamatosságának zavarait (különösen a hadarást) vizsgálja.

Csanád Máté (TTK Atomfizikai Tanszék)

Nagyenergiás nehézion-ütközések téridőbeli fejlődése

Az innsbrucki Leopold Franzens Universität fizikus szakán kezdte tanulmányait 1998-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus és német szakfordító szakjain szerzett diplomát 2004-ben. 2007-ben doktorált részecskefizika és csillagászat tudományterületen. Vendégkutatóként dolgozott több külföldi intézményben, például a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (USA), valamint a CERN svájci központjában. 2007 óta oktat az ELTE TTK Fizikai Intézetében, 2015-től egyetemi docens. Elnyerte többek között a Fulbright Posztgraduális ösztöndíját, két alkalommal a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját, valamint a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói kutatói ösztöndíját, illetve OTKA- (NKFIH) pályázatokban szerepelt szenior résztvevőként vagy vezető kutatóként. Az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport tagja, és a PHENIX-Magyarország kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területei a nagyenergiás mag- és részecskefizika, azon belül a femtoszkópia és a hidrodinamika.

Gyimesi Máté (TTK Biokémiai Tanszék)

Citoszkeletális motorfehérjék vizsgálata: út az alapkutatástól egy innovatív gyógyszerfejlesztési programig

2004-ben szerzett diplomát biológus szakon, 2007-ben pedig PhD-fokozatot szerkezeti biokémiából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2007-től dolgozik az ELTE Biokémia Tanszékén, 2015-től mint tudományos főmunkatárs. 2012-ben és 2014-ben elnyerte a Marie Curie Nemzetközi Kimenő Ösztöndíjat, 2015-ban pedig a Marie Sklodowska-Curie Reintegration Grant-et. Fő kutatási területe a motorfehérjéken ható gyógyszermolekulák fejlesztése.

Pataki Norbert (IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék)

DevOps pipeline-ok bővítése, javítása, új vagy javított megoldások biztosítása a DevOps módszerek továbbfejlesztéséhez

2006-ban végzett az ELTE IK és TTK programterveztő-matematikus szakán, 2013-ban szerzett PhD-fokozatot. 2006-tól az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének tanársegédje, három évig dolgozott az ELTE–Nokia Siemens Networks kooperációban. 2007-ben és 2012-ben elnyerte az ELTE Informatikai Kar Fiatal Kutatók Tudományos Díját. Több hallgatója nyert el OTDK helyezést, jelenleg négy doktorandusz témavezetője. Az elmúlt években a DevOps pipeline-ok bővítésével és javításával foglalkozott, új vagy javított megoldásokat biztosított a DevOps módszerek továbbfejlesztéséhez.

Sik Domonkos (TáTK Társadalomelméleti Tanszék)

Általános társadalom- és modernizációelméleti kérdések összekapcsolása az empirikus elemzésekkel

2006-ban szerzett szociológia szakos diplomát az ELTE Társadalomtudományi Karán, 2008-ban pedig a Bölcsészettudományi Karon filozófus oklevelet. Doktori képzését szintén az ELTE Társadalomtudományi Karán folytatta, 2010-ben szerzett PhD-fokozatot a szociológiai tudományok területén. Elnyerte többek között a Németh- és az Erdei díjat, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, részt vesz ez négy éves OTKA-FK projektben. 2008-tól dolgozik az ELTE TáTK-n, 2016-tól mint habilitált egyetemi docens. Az ELTE TáTK Kari Tudományos Diákkörének elnöke. Fő kutatási területei a társadalomelméletek (kritikai és modernizációelméletek), az állampolgári kultúra, valamint a mentális zavarok szociológiája.

Siklósi Zsuzsanna (BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék)

Társadalomrégészet, az őskori társadalmak szerveződésének, a társadalmi egyenlőtlenség kezdetei; a fémművesség kezdetei, terjedésének pontosabb megértése

2003-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán okleveles régészként, 2010-ben szerzett PhD-fokozatot ugyanitt. Elnyerte a DAAD kutatói ösztöndíjat, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az Új Nemzeti Kiválóság Program Bolyai+ ösztöndíját, valamint egy mobilitási programban részt vett az ERC által támogatott kutatócsoport munkájában is. 2004-től oktat az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében, 2015-től mint egyetemi adjunktus. 2017-től az NKFI FK A fémművesség termékeinek és technológiájának elterjedése a Kárpát-medencében Kr. e. 5000 és 3000 között című projekt vezetője. Főbb kutatási területei a neolitikum és rézkor társadalomrégészete, a korszak abszolút kronológiája.

Szabados Tamás (ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék)

Gazdasági szankciók a nemzetközi magánjogban

2007-ben végzett jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2012-ben. 2018-ban vendégkutató volt a hamburgi Max-Planck Institut für ausländisches und internationales Privatrecht-ben és a londoni University College-ben. Korábban kutatási ösztöndíjas volt többek között a Harvard University-n, a University of Oxford-on, a heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität-en valamint az Universität Wien-en. Főbb kutatási területei a nemzetközi magánjog, valamint az EU belső piaci jogrendszere.

A 2018-as nyertesek portréfilmjei

2017

Felföldi Tamás (TTK Mikrobiológiai Tanszék)

Különböző vizes élőhelyek mikrobaközösségei; a kommunális és ipari szennyvizek kezelésének mikrobiológiai vonatkozásai; taxonómiai vizsgálatok

Biológusként szerzett 2003-ban diplomát az ELTE-n, 2006-ban doktorált az ELTE Biológia Doktori Iskolájában, és 2017-ben habilitált. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén 2006-tól tudományos segédmunkatárs, 2008-tól tanársegéd, 2012-től adjunktus. 2008–2012 között a Környezetbiológiai Laboratórium, 2012-től a Genomikai Laboratórium vezetője. 2013–2016 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszék kutatója volt. Kutatásai három irányba terjednek ki: különböző vizes (főként extrém) élőhelyek mikrobaközösségeire, a kommunális és ipari szennyvíz-kezelések mikrobiológiai vonatkozásaira, valamint taxonómiai vizsgálatokra. Munkájának új lendületet adott az újgenerációs DNS-szekvenálási technikák alkalmazása, melyek 2012-es bevezetését az ELTE Biológiai Intézetében személyesen irányította, és azóta is koordinálja.

Kajtár Gábor (ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék)

Milyen mértékben hatott a 9/11-es terrortámadás és az azt követő „terrorizmus elleni háború” a hatályos nemzetközi jogra, különösen annak jus contra bellum normáira?

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben vette át jogász diplomáját, 2006-ban politológusként végzett, 2014-ben doktorált. 2007–2011 között a CEU tudományos segédmunkatársa volt. 2008-tól az ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék tanársegédje, 2014-től adjunktusa. A Harvard Law School vendégkutatója volt a 2015/2016-os tanévben. Kutatása évek óta elsősorban a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás és az azt követő időszak nemzetközi jogi hatásaira irányul. 2001. szeptember 11-et követően rövid időn belül világossá vált, hogy a terrortámadások után a világ és a nemzetközi jogrend egyszerre két veszéllyel került szembe. Az egyik a nem állami szereplők által jelentett fenyegetés erősödése. Már a támadások másnapján megjelent azonban egy legalább ekkora veszély, elérkezett ugyanis az 1945 utáni nemzetközi jogrend működésének legnagyobb vizsgája. A demokrácia, a jogállamság és az emberi jogok legnagyobb propagálója válaszút elé került. Minden korábbinál nagyobb hangsúllyal merült fel a kérdés: lehet-e az emberi jogokat súlyosan sértő módon biztonságos világot teremteni?

Kmetty Zoltán (TáTK Szociológia Intézet)

A politikai kapcsolathálózat és a politikai diskurzus hazai alakulása; szociológia módszerek (mintavételi és kapcsolathálózati technikák)

2006-ban szerzett szociológus oklevelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd 2014-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán doktorált szociológiából. Dolgozott mások mellett a Központi Statisztikai Hivatalban, tevékenykedett elemzőként a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézetben, illetve a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalban, tanársegédként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2010–2014 között az ELTE oktató-kutatója, 2013-tól az MTA–ELTE Peripato Összehasonlìtó Társadalmi Dinamika Kutatócsoport tudományos munkatársa, 2014-től az ELTE TáTK Szociológia Intézet adjunktusa. Fő kutatási területe a politikai kapcsolathálózat és a politikai diskurzus hazai alakulása. A szociológiai módszereken belül elsősorban a mintavételi és kapcsolathálózati technikákat alkalmazza. Érdeklődési területét képezi még az öngyilkosság kutatása. Szakmai vezetője volt egy H2020-as, 8 ország 10 kutatócsoportjából álló, a háztartások energiahatékonyabb fogyasztását elősegítő kutatási projektnek (Natconsumers).

Laki Sándor (IK Információs Rendszerek Tanszék)

Kommunikációs hálózatok három fontos alkalmazási területe: 1. IP geolokáció, 2. hálózati forgalom modellezése és elemzése, 3. új generációs programozható hálózatok

Az ELTE Informatikai Karán 2007-ben szerzett programtervező matematikus diplomát, és 2015-ben doktorált az ELTE Informatika Doktori Iskolájában. A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken volt PhD-hallgató, 2010-től az Információs Rendszerek Tanszék tanársegédje, 2015-től egyetemi adjunktusa. Érdeklődési körét a számítógépes hálózatok, a hálózat mérési adatok elemzése, az IP geolokalizáció, a peer-to-peer hálózatok, az SDN és programozható hálózatok (P4), valamint a szolgáltatási minőség (QoS) jelenti. Az elmúlt 5 évben végzett kutatómunkája a kommunikációs hálózatok három fontos alkalmazási terültére – az IP geolokációra, a hálózati forgalom modellezésére és elemzésére, illetve az új generációs programozható hálózatokra fókuszált.

Schlosser Gitta (TTK Analitikai Kémiai Tanszék)

Molekuláris kölcsönhatások: új tömegspektrometriás lehetőségek és alkalmazások

Okleveles vegyészként 2001-ben végzett az ELTE-n. Molekuláris komplexek kutatásával doktori munkája során kezdett el foglalkozni, amely a 2005-ben megszerzett PhD-fokozat óta az egyik kulcsfontosságú kutatási területévé vált. Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában 2001–2004 között tudományos segédmunkatársként működött közre, majd 2004 és 2017 között az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársaként és a Tömegspektrometria Laboratórium vezetőjeként dolgozott. 2017-től az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatómunkája kiterjed kismolekulás és makromolekuláris komplexek tömegspektrometriás vizsgálatára, és célja olyan új megoldások kidolgozása, amelyek lehetőséget adnak a molekulák között létrejövő gyenge másodlagos kölcsönhatások detektálására, nemkovalens komplexek előállítására. Fontos cél továbbá analitikai alkalmazások fejlesztése is.

Szemerszky Renáta (PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet)

Egy orvosilag megmagyarázatlan jelenség, az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia etiológiája

Az ELTE biológus szakán 2007-ben diplomázott, majd doktori tanulmányait a Biológia Doktori Iskolában folytatta, ahol 2012-ben végzett. Dolgozott tudományos asszisztensként egy tudományos tanácsadó cégnél, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében 2010–2012 között tanársegédként, 2013 óta adjunktusként. Az elmúlt 11 év során doktori és kutatói munkájának témáját a nem-ionizáló elektromágneses terek (EMF) egészségkárosító hatásának, a mesterséges elektromágneses kitettséghez szorosan kapcsolódó nocebo-reakciónak, és utóbbi krónikus, patológiás formájának, az IEI-EMF-nek a vizsgálata képezte állatkísérletes és humán vizsgálatok keretében. Jövőbeli kutatásai során az IEI-EMF kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó további pszichológiai (pszichopatológiai) faktorok és folyamatok, valamint az adekvát terápiás lehetőségek feltárása a célja.

Tamás Ábel (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

Római irodalom és mediális filológia

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2005-ben végzett latin nyelv és irodalom, valamint összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd a BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot. Dolgozott a BTK Ókortudományi Intézetének Könyvtárában, 2009-től tudományos segédmunkatársként a Latin Tanszéken, 2010-től tanársegédként, majd 2015-től adjunktusként az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken. Kutatói munkássága fókuszában kezdetektől fogva a római irodalomnak (különösen, de nem kizárólag a költészetnek) az a tulajdonsága áll, hogy látványosan reflektál azokra a materiális összetevőkre, technikákra és gyakorlatokra, amelyek a létezését egyáltalán lehetővé teszik, miközben (a reflexión túl) színre is viszi őket, s beépíti poétikai mechanizmusaiba. A római költészetnek – értelmező tevékenysége révén – olyan „olvasásjeleneteit” bontakoztatta ki, amelyek segítségével világossá vált: a Kr. e. 1. / Kr. u. 1. század latin nyelvű költészete számára elsőrendű kérdés, hogy a hatás – amely az antik költészettan középponti kategóriája, s amelynek kiváltása a költők elsőrendű célja – milyen mértékben van kiszolgáltatva az irodalmi szövegek alkotását, forgalmazását és befogadását meghatározó materiális tényezőknek.

2016

Burcsi Péter (IK Komputeralgebra Tanszék)

Kevert mintaillesztési algoritmusok és ehhez kapcsolódó, sztringekkel kapcsolatos kombinatorikai problémák vizsgálata

2002-ben szerzett diplomát az ELTE-n matematikából, majd 2004-ben elvégezte az Université de Bordeaux matematikus mesterképzését, a doktori fokozatot 2009-ben szerezte meg az ELTE Informatikai Doktori Iskolájában. 2002-től gyakorlatvezető, 2005-től tanársegéd, 2009-től adjunktus, majd 2013-tól megbízott tanszékvezető az ELTE IK Komputeralgebra Tanszékén, 2015-től mint habilitált egyetemi docens. 2011-ben elnyerte a „Kar kiváló oktatója” és az ELTE IK junior tudományos díját. Főbb kutatási területe a kombinatorika és a kombinatorikus algoritmusok, elsősorban a szavak kombinatorikája (combinatorics on words), extremális kombinatorika, valamint a számelméleti algoritmusok, elsősorban általánosított számrendszerek és numerációs rendszerek (numeration systems and substitutions), prímszámokkal kapcsolatos algoritmusok hatékony implementációja.

Farkas Illés (TTK Biológiai Fizika Tanszék)

Kölcsönható sokrészecske-rendszerek csoportos viselkedési mintázatainak vizsgálata elméleti és számítógépes statisztikus fizikai eszközökkel

2000-ben kapta meg egyetemi diplomáját az ELTE fizikus szakán, majd 2004-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, a témavezetője Vicsek Tamás akadémikus, egyetemi tanár volt. 2003-tól tudományos segédmunkatársa, 2004-től tudományos munkatársa, 2009-től pedig tudományos főmunkatársa az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoportnak. Vendégkutató volt többek között a Stuttgarti Egyetemen, a chicagói Northwestern University-n, valamint San Fransisco-i University of Califonia-n. Több OTKA projekt senior kutatója és projektvezetője, kutatási területe a csoportos mozgás és hálózatok numerikus szimulációja, a ráf spektrumok és szomszédsági mátrixok elemzés, a klaszterezés és SVD (Singular Value Decomposition), a fehérje-fehérje kölcsönhatások és mRNS expresszió, a hálózatok átfedő moduljainak keresése, valamint az alapkutatási szoftverek és web szerverek vizsgálata.

Hoffman István (ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék)

Helyi közszolgáltatások szervezése és a helyi önkormányzatok; szociális jog

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben kapta kézhez summa cum laude diplomáját, majd 2008-ban doktorált ugyancsak summa cum laude minősítéssel, és ebben az évben tette le a szakvizsgáját is, 2014-ben pedig habilitált. Dolgozott osztályvezetőként az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban, szakmai főtanácsadóként a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, kormánytanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatalban, főiskolai docensként a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, illetve a Kúria főtanácsadójaként is. Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékén 2009 óta áll alkalmazásban, 2014 óta habilitált egyetemi docensként. Kutatómunkája során eddig összesen 156 közleménye jelent meg, ebből 135 tudományos, 11 felsőoktatási mű, 10 pedig egyéb, oktatási jellegű közlemény. A helyi önkormányzatok feladatainak összehasonlító elemzésére 2016-ban Bolyai Kutatási Ösztöndíjat is nyert.

Janacsek Karolina (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

Az implicit tanulás és memória-konszolidáció fejlődési és idegtudományi aspektusai

2009-ben végzett a Szegedi Tudományegyetemen okleveles pszichológus és pszichológia szakos tanár szakon, majd 2012-ben szerezte meg a PhD-fokozatot a SZTE Általános Orvostudományi Kar Klinikai és Kísérleti Idegtudomány Programjában. 2010–2012 között tanársegéd a SZTE BTK Pszichológiai Intézetében, majd 2012-től adjunktus az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén. 2009–2014 között az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport menedzsere, majd 2015-től társ-kutatócsoport-vezetője. Főbb kutatási és érdeklődési területei a szekvencia- és statisztikai tanulás, az implicit tanulás és konszolidáció, valamint a fronto-sriatális hálózatok. Több neves külföldi egyetem meghívott előadója, valamint számos külföldi kutatási projekt résztvevője. 2016-ban elnyerte a Sapere Aude díjat, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar kari kitüntetését.

Kelemen Pál (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

A múzeumi kiállítási gyakorlatok és a filológiai munka találkozási pontjai

2002-ben vette át diplomáját az ELTE esztétika szakán, valamint német nyelv és irodalom szakos tanárként, PhD tanulmányai során irodalomtudományokat hallgatott. Jelenleg az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi adjunktusa. Habilitációs projektjében a múzeumi kiállítási gyakorlatok és a filológiai munka találkozási pontjait tárja fel. 2007 óta foglalkozik a filológiai tevékenység történetével és elméletével. Egyik tervezője a „Filológiai mint kultúrtechnika” (2007–2011) című kutatási projektnek. Kutatótársaival közösen adták ki a „Filológia” (Budapest, 2009–2014) című könyvsorozatot, így azt a kétkötetes „Metafilológia” cím szöveggyűjteményt is, amely ahhoz kíván hozzájárulni, hogy Magyarországon is felfedezzék a filológiai munkában rejlő kulturális potenciált. A „Kulturtechnik Philologie” (Heidelberg, 2011) kötettel sikerült a nemzetközi figyelmet is felkelteniük kutatásaik iránt.

Kiss Hubert János (TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék)

A sikeres koordináció elméleti és kísérleti szempontból (bankrohamok és forradalmak)

2003-ban szerzett közgazdász MSc diplomát a Corvinus Egyetemen, majd MA diplomát (2006) és PhD-fokozatot (2009) a University of Alicante-n. Dolgozott Madridban és Prágában is, 2011 óta az tanít az ELTE-n, jelenleg a Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszékének adjunktusa. 2013 óta tevékenykedik a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének Játékelmélet kutatócsoportjában.Kutatásai során a sikeres koordinációval foglalkozik elméleti és kísérleti szempontból. Két konkrét koordinációs helyzetet is tanulmányoz: a bankrohamokat és a forradalmakat. Úgy véli: számos tevékenység sikere a társadalomban attól függ, hogy elég szereplő képes-e koordinálni a cselekedeteit.

Solymosi Katalin (TTK Növényszervezettani Tanszék)

Növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései és szerepe a változó környezethez való alkalmazkodásban

2001-ben vette át oklevelét az ELTE Természettudományi Kar biológus szakán, PhD-fokozatát 2005-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg. Jelenleg az ELTE Biológiai Intézetének Növényszervezettani Tanszékén dolgozik egyetemi adjunktusként. 2007-ben neki ítélték a Magyar Biofizikai Társaság „Ifjú Biofizikusi Díját” és átvehette a L’Oréal-UNESCO Nők a Tudományért Díjat 30 év alatti kategóriában, 2016-ban pedig elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 3 évre. Kutatási területét a növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései, a színtestek egymásba alakulásai jelentik, emellett vizsgálta a tilakoidmembránok biogenezisét, a klorofill bioszintézist, természetben és laboratóriumi körülmények között etiolált növényeket és ezek zöldülését is. Elemzi nehézfém-, fény-, szárazság- és sóstressz növényi színtestek szerkezetére és működésére gyakorolt hatását, valamint a plasztiszok által termelt gyógyászati vagy élelmiszeripari hatóanyagokat is.

2015

Erőss Anita (TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék)

A Villányi termálkarszt kutatása – hidraulikai vizsgálat, geokémiai jellemzés, barlangképződési folyamatok

2001-ben fejezte be geológiai tanulmányait a Természettudományi Karon. PhD fokozatát 2010-ben szerezte meg az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Földtan-geofizika programjában, közben Németországban, Svájcban és Portugáliában folyatott tanulmányokat. 2013 és 2014 között Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, kutatott Németországban a DAAD Kutatói Ösztöndíjjal, valamint itthon számos OTKA és uniós projektben. Jelenleg az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa az OTKA NK 101356 projekt keretében, a Tanszék hidrogeológiai és karszthidrogeológiai kurzusainak oktatója. 2010 óta a Geológus Tudományos Diákkör koordinátora, 2012-től az IAH Regional Groundwater Flow Commission Technical Services egyik vezetője, valamint „természetes kutatólaboratóriumokban”, a Budai Termálkarszt forrásbarlangjaiban végez kutatásokat.

Fuglinszky Ádám (ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Kártérítési jog, magyar polgári jog és összehasonlító (polgári) jog

2000-ben végzett az Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, 2007-ben szerezte PhD-fokozatát a Hamburgi Egyetemen, 2013-ban az ELTE-n habilitált. 2002 óta tart az ÁJK-n kötelező öröklési jogi és kötelmi jogi gyakorlatokat, valamint dologi jogi gyakorlatot és társasági jogi gyakorlatot is vezet. Több nemzetközi diákcsere-programot is gondoz, 2002 és 2010 között a Polgári Jogi Tanszék Tudományos Diákkörének vezetője, rendszeresen tart idegen nyelvű vendégelőadásokat és szakmai előadásokat hazai intézmények felkérésére az új Ptk. kötelmi jogi részéhez kapcsolódóan. Három monográfia szerzője, ezek egyike Németországban jelent meg, másika az International Council for Canadian Studies nemzetközi könyvdíját, a Pierre Savard díjat nyerte el. Nyolc fejezetet jegyez a korábbi és az új Polgári Törvénykönyv kommentárjaiban.

Gede Mátyás (IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)

A térképészethez kapcsolódó új informatikai technológiák: a glóbuszdigitalizálás, a virtuális glóbuszok alkalmazása a tematikus kartográfiában, új webes térképészeti technológiák

2004-ben végzett az ELTE térképész szakán, summa cum laude doktori fokozatát 2010-ben szerezte az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolában. 2007 óta az IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa, többek között térképészeti számításokkal, a Google Earth alkalmazásával, glóbuszok digitalizálásával, webkartográfiával kapcsolatos kurzusokat vezet. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság tagja, 2015-től a Kartográfiai Szakosztály elnöke, az International Cartographic Association (ICA) több bizottságának is tagja. Az ICA Commission on Cartographic Heritage into the Digital bizottságának egyik helyettes vezetője. 2014-től egy posztdoktori pályázat keretében a virtuális glóbuszok alkalmazhatóságát vizsgálja a tematikus kartográfiában.

Hargitai Rita (TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék)

A tojáshéj pigmentáció szerkezeti funkciójának és indikátor szerepének vizsgálata madaraknál

2002-ben végzett a Természettudományi Kar biológia–angol szakfordító szakán, később pedagógiai diplomát is szerzett. Doktori fokozatát a TTK Biológia Doktori Iskola Zootaxonómia, Állatökológia, Hidrobiológia doktori programjában szerezte summa cum laude minősítéssel 2006-ban. 2005 és 2014 között öt OTKA-projekt résztvevő kutatója. 2006 és 2012 között többek között Spanyolországban, Skóciában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban folytatott kutatásokat. 2012 óta a TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa, Bolyai-ösztöndíjas. Kutatásai során a környezeti viszonyok és a szülői minőség hatását vizsgálja a tojásméret fészekaljak közötti és fészekaljon belüli varianciájára tekintettel, valamint a tojáshéjszín és a tojáshéj szerkezet kapcsolatát a szülői kondícióval, a környezeti tényezőkkel és a tojás minőségével.

Herczeg Gábor (TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék)

A kilenctüskés pikó adaptív divergenciája; zöld gyík vizuális és kémiai ivari jelzésrendszere

2001-ben alkalmazott zoológusként végzett a Szent István Egyetemen. PhD-fokozatát 2006-ban szerezte ökológia szakterületen az ELTE Természettudományi Karán, 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2006 és 2011 között a Helsinki Egyetem posztdoktora, 2012 óta az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. ökobiogeográfiai, általános ökológiai, állatrendszertani kurzusokat tart angol és magyar nyelven. Számos hazai és nemzetközi kutatási projekt vezetője és résztvevője, jelenleg egy-egy OTKA-projekt társ- és vezető kutatója. Kutatási témái: a viselkedési konzisztencia evolúciója; adaptív divergencia pikóknál; ivari jelzések és szaporodási siker a zöld gyíknál, valamint szélességi övek menti adaptációk gyepi békánál.

Horn Dániel (TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék)

Oktatás és társadalmi mobilitás összefüggései

2002-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Doktori fokozatát 2010-ben szerezte a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. 2002 óta kutatási tapasztalatait az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézetben, a Mannheimi Európai Társadalomtudományi Kutatóközpontban, a European University Institute-ban és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjában szerezte. 2010 óta a Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszékének oktatója. Eddigi kutatásai leginkább azt a kérdéskört járták körül, hogy az iskolarendszer egyes, oktatáspolitika által befolyásolható elemei milyen különböző hatással lehetnek a különböző családi hátterű tanulók iskolai teljesítményére, előmenetelére, sőt munkaerőpiaci sikerességükre is. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében 2017-ig végez kutatásokat.

Kökönyei Gyöngyi (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

A krónikus testi betegséggel együtt élő fiatalok vagy felnőttek életminőségének és pszichés folyamatainak a feltárása

1999-ben végzett a Pedagógiai és Pszichológiai Kar pszichológia szakán, 2009-ben szerezte PhD-fokozatát summa cum laude minősítéssel az ELTE PPK-n. 1999 és 2011 között többek között az Országos Gyermekegészségügyi Intézet, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Közegészségügyi Központ kutatója. 2002 óta az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, jelenleg egyetemi adjunktus. Graduális, posztgraduális és doktori képzésben is oktat. 2015-től az MTA-Semmelweis Egyetem Nemzeti Agykutatási Program B alprogramjának tudományos munkatársa. Szomatizációs és nem szomatizációs eredetű krónikus fájdalommal, serdülőkori bűnelkövető viselkedéssel, egészséges és krónikus beteg serdülők jóllétével és viselkedési addikciókkal foglalkozik. A különböző területeken végzett kutatásainak közös keresztmetszetében elsősorban az érzelemszabályozás folyamata áll, a jelenleg még nem lezárt kutatásokban ezt az értelmezési keretet alkalmazza a testi-lelki egészség vizsgálatában.

Kun Bernadette (PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék)

Problémás érzelmi kompetenciák a kémiai és viselkedési addikciók hátterében

2005-ben végzett a Pedagógiai és Pszichológiai Kar pszichológia szak, egészség- és személyiségpszichológiai szakirányán, 2011-ben szerezte PhD-fokozatát az ELTE PPK-n. Két évig a Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Osztályain dolgozott az egyetem mellett, hat évig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet tanácsadó-kutató munkatársa volt. 2011 óta az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi adjunktusa. 2013 óta pszichodráma csoportokat vezet. Jelenleg többek között egy 2015 és 2019 között zajló OTKA-projektben foglalkozik viselkedési addikciók integratív szemléletű kutatásával. Főbb kutatási területei többek között a kényszeres vásárlás, a testedzés-függőség és a munkafüggőség pszichológiája, a szórakozóhelyi drogfogyasztás jellegzetességei.

Lénárt Tamás (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

Aktuális, nemzetközi irodalomelméleti diskurzusok „meghonosítása”, a magyar és nemzetközi diskurzusok párbeszédképességének vizsgálata

2006-ban végzett magyar–német szakos bölcsészként a Bölcsészettudományi Karon, summa cum laude doktori fokozatát 2012-ben szerezte meg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Általános Irodalomtudományi Doktori Programjában. 2013 és 2016 között többek között a DAAD Posztdoktori Kutatóösztöndíjával a Humboldt Egyetemen, a Franz Werfel Kutatóösztöndíjjal a Bécsi Egyetemen kutatott. Rögzítés és önkioldás. Fotografikus effektusok és fényképészek az irodalomban című kötete 2013-ban jelent meg. Jelenleg a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken és az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken vezet szemináriumokat kortárs és modern magyar irodalom, irodalomelmélet és kultúratudományok tárgykörökben. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2016–2018) keretében A lírai kép metamorfózisa a 20. és 21. századi magyar költészetben és líraelméletben címmel végez kutatásokat.

Nógrádi Dániel (TTK Elméleti Fizika Tanszék)

A részecskefizika Standard Modelljének vizsgálata

2000-ben végzett a Természettudományi Kar fizika szakán, cambridge-i tanulmányait követően a hollandiai Leiden Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 2005-ben. 2005 és 2009 között a Wuppertali Egyetem és a University of California San Diego posztdoktori kutatójaként dolgozott. 2009 óta Egyetemünk oktatója. 2011-ben alapította a CUDA Research Centert, amely az ELTE Elméleti Fizika Tanszék Rácstérelméleti Csoportjának és az Egyesült Államok-beli NVIDIA Corp. közös kutatási projektje. 2012-ben nyert nagy költségű, négyéves időtartamra szóló kutatói OTKA-pályázatot, egy nemzetközi kutatócsoport hazai tagjaként (University of California San Diego, University of the Pacific – Stockton, Wuppertali Egyetem). Vizsgálatai a Standard Modell érvényességének ultraibolya tartománybeli kiterjesztésére vonatkoznak, az ún. technicolor elméleten alapuló modellek számítógépes szimulációjában ért el jelentős eredményeket.

Patay-Horváth András (BTK Ókortörténeti Tanszék)

Az archaikus és klasszikus görög márványszobrászatban használt fémapplikációk elemzése

Régészként (1999), latin és ógörög philológusként, valamint történészként (2001) végzett a Bölcsészettudományi Karon, summa cum laude doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg az ELTE BTK Régészettudományi Doktori Iskolában. Az elmúlt évtizedben kutatott Görögországban, Münchenben és Berlinben, több OTKA-projekt vezető kutatójaként dolgozott és dolgozik. Három angol, illetve német nyelvű monográfiája jelent meg, amelyekben az olimpiai játékok eredetével; az Olympiai Zeus-templom keleti oromcsoportjának virtuális 3D rekonstrukciójával, valamint az archaikus és klasszikus görög márványszobrászatban használt fémapplikációkkal foglalkozott. Jelenleg a klasszika archaeológia és ókortörténet szakokon tanít többek között ikonográfiai, szobrászati témakörökben. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 2017-ig szól.

Siklósi Iván (ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék)

Római magánjog, közép- és újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog, különös tekintettel a jogügyleti tan és a kártérítési felelősség egyes kérdéseire

2004-ben végzett az Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, 2013-ban szerezte meg PhD-fokozatát summa cum laude minősítéssel az ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. 2005 és 2014 között tanársegéd, 2014 óta adjunktus az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén. Hét éven keresztül szerkesztette az ÁJK kari Actáját. Főbb kutatási témái: római jog, középkori és újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog. Kapcsolódó monográfiája 2014-ben jelent meg. Jelenleg a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2014-2017) keretében a Római dologi és kötelmi jogi, jogtörténeti és összehasonlító magánjogi kutatások, különös tekintettel a kincstalálás, valamint a custodia felelősség témaköreire címmel végez kutatásokat.