Szakemberek kiváló előadókészséggel
Doktoranduszelőadásra első ízben 2019-ben a XXXIV. OTDK keretében, majd ezt követően kétévente, szekciónként egy, összesen 16 tudománykörben kerül sor az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Az előadás maximum 20 perces magyar nyelvű tudományos konferenciaelőadás, amely a tudományos közlemények követelményeinek megfelelő hivatkozásokkal, a tudományterület kutatásmódszertani szabályainak megfelelően, saját, új tudományos eredményeket összegezve, élőszóban hangzik el plenáris előadás formájában.
A 2018 nyarán első ízben meghirdetett pályázaton két kategóriában is ELTE-s hallgató nyerte el a rangos díjat, és összegezheti a XXXIV. OTDK-n eddigi kutatási eredményeit a Tanács szakmai és anyagi támogatásával: Farkas Alexandra a Biológiai Tudományok Szekcióban a védett dunavirág kérészeket érintő komplex ökológiai fénycsapdát és a csapdahatás csökkentésével kapcsolatos törekvéseket, Szászi Barnabás pedig a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban döntéshozatallal kapcsolatos kutatásait fogja bemutatni.
Farkas Alexandra az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola végzőse és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet fiatal kutatója, környezet- és légköroptikai jelenségek kutatásával foglalkozik. Az ökológiai fénycsapdákat vizsgálja, illetve azokat a módszereket keresi, amelyekkel csökkenteni lehet a mesterséges fények vonzó hatását, mert az számos rovar, köztük a dunavirág kérészek pusztulását is okozza.
„Eredményeink alapján kifejlesztettünk egy védő fénysorompót, amely az érintett hidak oldalára rögzíthető és reflektorai közvetlenül a folyó felett, a víz közelében tartják a rajzó kérészeket. Az eszköz beüzemelésével tehát a kérészek nem repülnek fel az aszfaltút feletti lámpákhoz, így végül petéikkel együtt nem az aszfaltra, hanem a folyók vizébe hullnak, így utódaik megmenekülhetnek” – mondta.
A megoldást jelentő védő fényhíd első fixen telepíthető prototípusát idén építik ki
a Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíj támogatásával.
Szászi Barnabásnak nem véletlenül van egyszerre pszichológus és közgazdász végzettsége, leginkább a két tudományterület metszete, a döntéskutatás vonzza. „Az általam képviselt kutatási program fő víziója az, hogy a döntéskutatás eszközeivel felderítsük, hogy miként lehet abban segíteni a társadalom legsebezhetőbb rétegeit, hogy jobb döntéseket hozzanak” – mondta egy interjúban.
A sebezhetőség sok mindent jelenthet a szegénységtől, az alacsony iskolázottságon át a közösség megtartó erejének hiányáig. Az Affektív Pszichológia Tanszék fiatal kutatója jelenleg azt vizsgálja, hogy a szegénység, az észlelt szegénység, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség hogyan hatnak mindennapi döntéseinkre. „Az egyik legizgalmasabb futó projektem tárgya az, hogy az embereket miként befolyásolják a szabadidejük és a munkával töltött idejük közötti döntéseikben a vagyonuk és az őket körülvevő társadalmi egyenlőtlenségek. Ez a kutatás kimenetelétől függően választ adhat arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség (amely történelmi csúcson van és folyamatosan növekvő tendenciát mutat) milyen mechanizmusokon keresztül hat a szegények mindennapi jóllétére, és megteremtheti az alapot, hogy sikeres viselkedéses intervenciókat dolgozzunk ki ennek ellensúlyozására”.
A Roska Tamás tudományos előadás megtartására kiválasztott fiatal kutatóknak nem elég a maguk által választott szakterületen kiváló teljesítményt nyújtani, képesnek kell lenniük eredményeiket magas színvonalú és élményt nyújtó tudományos, tudománynépszerűsítő előadásban közzétenni.
Farkas Alexandrát az új tudományos eredmények népszerűsítése régóta foglalkoztatja:
abban látja egy tudományos kutató sikerét, hogy érthető válaszokat tud adni az élet legegyszerűbb kérdéseire.
„Felemelő érzés, amikor cikkírás közben elkap az ihlet, legtöbbször feltölti az energiaraktáramat is” – mondja a fiatal kutató, akit tudománynépszerűsítő munkája és kutatói tevékenysége elismeréseként a La Femme magazin 2017-ben az 50 tehetséges magyar fiatal közé választott. A tudomány népszerűsítése mellett elkötelezett fiatal táj- és környezetkutató már 2017-ben különdíjat kapott a Sci-ndicator tudománykommunikációs versenyen nyújtott teljesítményéért, 2018-ban a Nemzeti Tehetség Program tudományos védnöke lett, a közelmúltban harmadmagával tudományos ismeretterjesztő könyvet írt a poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásairól, emellett rendszeresen ír földtudományi és környezettudományi újdonságokról az Élet és Tudomány-ban, a Földgömbben és a National Geographic-ban, illetve ismeretterjesztő blogjában, a FarkasSzemben.
Szászi Barnabásnak azért jelent sokat a díj, mert az ELTE-n és nemzetközi tanulmányútjai során szerzett tapasztalatait megoszthatja a fiatal kutatókkal, inspirálva ezzel őket új kutatási megközelítések és módszertanok alkalmazására. „Bevallom, titkos vágyam, hogy egy-egy előadásom után minél több fiatal kutató tegye fel a kérdést: »Wow, ilyet is lehet?! Barnabás, hol kezdjem el?«"