A gondolkodás társadalmi hasznossága
A 2023. május 9-i rendezvény vendégei Bóna Judit, a BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék habilitált egyetemi docense, a kar tudományos és kutatásszervezési dékánhelyettese, Tamás Ábel, a BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék egyetemi adjunktusa és Vadas András, a BTK Középkori Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa voltak. Siklósi Zsuzsanna, a BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék egyetemi adjunktusa, az MTA-ELTE Lendület Innováció Kutatócsoport vezetője betegség miatt sajnos nem tudott részt venni az élő beszélgetésen (de a vele készült filmet megtekinthették a vendégek), Tamás Ábel pedig online kapcsolódott be. A beszélgetést Olay Csaba, a BTK Filozófia Intézet egyetemi tanára vezette.
A rendezvényt megnyitó Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes elmondta: 2015 óta 66 fiatal ELTE-s kutató részesült „Az ELTE Ígéretes Kutatója” elismerésben az Egyetemen művelt összes tudományterületen, közel egyharmaduk nő.
A beszélgetésen először arról esett szó, hogy mit tanácsolnának a meghívottak a ma egyetemista, pályakezdő fiataloknak. A válaszolók egyetértettek abban, hogy hamar, bátran és céltudatosan el kell kezdeni a kutatási tevékenységet. Bóna Judit elmondta: a kutatói hivatás „nem egy átlagos életforma, nem lesz két egyforma nap”, az ezt választó hallgató ugyanakkor „olyasmit csinálhat, amit szeret, és ez nagyon fontos”. Tamás Ábel is biztatta a valóban elszánt diákokat, hogy ne féljenek elkezdeni írni, előadni és publikálni a gondolataikat, amelyeket az idősebb generációk szívesen fogadnak majd.
A beszélgetés legérdekesebb részei megtekinthetők a fenti filmben.
A saját egykori pályaválasztásukra vonatkozó kérdésre válaszolva Vadas András felidézte, eredetileg nem is akart középkorral foglalkozni: „nem gondoltam, hogy a középkor hozzám közel áll, nem érdekelt sosem a hadtörténet”, de jó tanárai meggyőzték, hogy „nem feltétlenül kell olyan témákkal foglalkozni, ahol emberek fejét leveszik, hanem lehet mással is”, így először a világvégevárást kutatta, majd megtalálta fő témáját, a klímatörténetet, amelyben használhatja földrajz szakos hátterét is. A retorikával foglalkozó nyelvésznek készülő Bóna Judit eredetileg egy visszautasíthatatlan álláslehetőség miatt kezdett doktoranduszként fonetikát tanítani, először szinte együtt tanulva a tananyagot a diákjaival, majd beleszeretett a területbe.
Olay Csaba azt kérte, a résztevők néhány percben foglalják össze, hogyan érvelnének egy politikai döntéshozónak, hogy adjon nagyobb pénzügyi támogatást szűkebb szakterületüknek. Tamás Ábel Hans Ulrich Gumbrechtre, a Stanford Egyetem emeritus professzorára, az ELTE díszdoktorára hivatkozva vitatkozott a kérdésfeltevéssel, aki szerint akkor kezdődnek a problémák, amikor a humán tudomány képviselői elkezdenek érvelni a fontosságuk és hasznosságuk mellett, inkább „olyan öntudattal, meggyőződéssel és magas színvonalon érdemes csinálni, hogy ez a kérdés minél kevesebbszer merüljön föl”. Önigazolás helyett Tamás Ábel szerint inkább „hinni érdemes abban, amit csinálunk, abban, hogy ez nagyon érdekes, nagyon komplex.
Összetettebben tudjuk látni tőle a világot, örömet okoz, hogy tanulhatunk belőle és mások is tanulhatnak belőle.
Egymást okosíthatjuk és boldogíthatjuk a felfedezéseinkkel és a gondolkodásunkkal”. Vadas András ezzel egyetértve hozzátette, hogy mindenféle alapkutatás haszna általában előre megjósolhatatlan, de a gondolkodásnak önmagában van társadalmi hasznossága.
Bóna Judit és Vadas András
A zárókörben Az ELTE Ígéretes Kutatója díj korábbi díjazottjai Bóna Judittal egyetértve hangsúlyozták az interdiszciplinaritás és a kooperáció hasznát is, amelyben az egyéni, magányosan elért eredményeit hasznosíthatja a kutató. Vadas András jó példaként említette az ELTE részvételét a CHARM európai egyetemi szövetségben, amelynek mesterképzésén ő maga interdiszciplináris oktatási környezetben hasznosíthatja a vízzel kapcsolatos kutatásait. A szövetségről kifejtette: „valószínűleg ez az egyik legjobb dolog, ami az ELTE-vel történt mostanában, hogy egy ilyen egyetemi hálózatba be tudott kerülni, ahol nagyon sok okos, különböző hátterű ember tud ugyanazon a problémán dolgozni nemzetközi hallgatókkal”.
Az ELTE Rektori Kabinet Tudománypolitikai Irodája által szervezett, az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) által támogatott beszélgetést a résztvevőkkel előre felvett angol nyelvű videóelőadások színesítették. A videókban Siklósi Zsuzsanna a rézkor régészetéről, Tamás Ábel a latin költők rejtett üzeneteiről, Vadas András a török hódoltság környezetre gyakorolt hatásáról, Bóna Judit pedig a beszédben tartott szünetekből levonható következtetésekről beszélt. A videók az ELTE YouTube-csatornáján itt megtekinthetők.
Képek az eseményről
Képek az eseményről
Olay Csaba, Bóna Judit, Vadas András és Sziklai Péter
Olay Csaba, Bóna Judit, Vadas András és Sziklai Péter
0
/
0
0
/
0