Valós idejű és aszinkron interaktív tanulás a Nearpoddal
Korábbi írásainkban már több szempontból is törekedtünk bemutatni azokat a lehetőségeket és szempontokat, amelyek segíthetnek a nagylétszámú előadások interaktív, hallgatóbarát megvalósításában. Szó esett az interaktív előadás tervezésének kérdéseiről, és írtunk azokról a lehetőségekről, amelyekkel megismerhetjük a hallgatók előzetes ismereteit, tudását a témánkkal kapcsolatban. Összegyűjtöttünk olyan megoldásokat, lehetőségeket, amelyekkel a közvetített ismeretek elmélyítése, az alkalmazásuk támogatása érdekében tehetünk sokat, és olyanokat is, amelyek a hallgatói reflexiók összegyűjtésére és az ismétlésre, gyakorlásra adnak alkalmat.
A cikkekben bemutatott alkalmazások, felületek többnyire komplexebbek, nem csupán az ott kiemelt jellemzőik miatt érdemes őket használni. Ugyanakkor nem elég komplexek abból a szempontból, hogy a valós idejű órákon használt tartalmainkat többé-kevésbé át kell dolgozni ahhoz, hogy aszinkron módon is bevethetők legyenek azoknak a hallgatóknak a tanulását segítve, akik nem tudtak részt venni az órán. Azaz a hibrid oktatás szempontjából többletmunkát igényelnek.
Azonban van elérhető megoldás arra is, ha – például – a korábbi cikkünkben is leírt megfontolások alapján a szinkrón órára összeállított, interaktív előadásunkat több munka befektetése nélkül szeretnénk az aszinkron formában résztvevő hallgatóknak is elérhetővé tenni.
A Nearpod olyan, oktatási folyamatot támogató felület, ami a hallgató aktív tanulását helyezi a középpontba, akár szinkrón, akár aszinkron formában alkalmazzuk.
Mit mond a szakirodalom?
Mielőtt a Nearpod főbb jellemzőit áttekintenénk, érdemes néhány szót ejteni arról, hogy a szakirodalomban milyen eredményekkel találkozhatunk ennek az eszköznek a felsőoktatásban való alkalmazásával kapcsolatosan.
A legtöbb forrás (pl. Hakami, 2020; Wang & Chia, 2020; Sarginson & McPherson, 2021) abban megegyezik, hogy elsősorban előadások esetében a hallgatók aktivizálására, az előzetes tudás megismerésére, a hosszantartó figyelem támogatására eredményesnek mutatkozik. Többen (pl. McClean & Crowe, 2017; Hakami, 2020) kiemelik a hallgatók magasfokú elégedettségét a Nearpod alkalmazásával kapcsolatban, különösen a konferenciaszoftverekkel, tanulástámogató alkalmazásokkal (pl. Zoom, Teams) integrált módon történő használatra vonatkozóan. Egyes kutatások (pl. Naik, Kathavate & Metagar, 2022) megerősítik a Nearpod interaktív funkcióinak az aktív tanuláshoz, a motivált részvételhez való hozzájárulását és kiemelik az azonnali visszajelzés hasznosságát is. Több olyan tanulmány is fellelhető (pl. Wang & Chia, 2020; Naik, Kathavate & Metagar, 2022), ami bemutatja a Nearpod felsőoktatási alkalmazását az oktatók és a hallgatók nézőpontjából is.
Mi jellemzi a felületet?
A Nearpod böngésző- és felhőalapú interaktív tartalomkészítő eszköz, ami mobilalkalmazással is kiegészül, és lehetővé teszi jelenléti, online és aszinkron keretek között is alkalmazható interaktív, tanulói aktivitásra építő, motiváló és didaktikai szempontból jól felépített előadás készítését. De mit is jelent ez tulajdonképpen? Milyen funkciókkal, lehetőségekkel találkozhatunk a Nearpod használata során? A következőkben ezek közül emelünk ki néhányat.
A Nearpodban a korábban megszokottak szerint prezentációt készíthetünk, amelynek diái közé többféle aktivitást lehetővé tevő elemet is beilleszthetünk. Ugyanakkor nem csak ez, hanem maga a tartalom is többféle formát ölthet.
A tartalom
Az előadásunk témájához a legoptimálisabb tartalmi lehetőségeket választhatjuk meg (lásd 1. kép).
|
Lehet egyszerűbb megoldás, például: |
De komplexebb lehetőségeket isigénybe vehetünk a Nearpod előre készített elemei közül, például: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. kép. Tartalomtípusok.
Tevékenység
A tartalomhoz hasonlóan ebben is széles választékunk lehet (lásd 2. kép), hiszen választhatunk az alábbi lehetőségek közül:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. kép. Tevékenységtípusok.
Az előadás
A tartalom és a tevékenység kombinálása természetesen erősen függ attól, hogy:
- mi az előadásunk célja (bevezetés egy témakörbe, elmélyedés egy téma részleteiben, gyakorlás, tudásbővítés, rendszerezés stb.),
- milyen a hallgatókkal való kapcsolatunk (már ismerjük őket, vagy első alkalomról van szó)
- mekkora a hallgatók csoportja
- mi a feldolgozásra váró téma és annak milyen sajátosságai vannak
- stb.
Az összeállított bemutatót ezután bátran használhatjuk személyes jelenléttel tartott előadáson, valós időben online tartott előadáson, vagy nem valós időben, aszinkron online formában.
Személyes jelenléttel tartott előadás
Ebben az esetben a korábban megszokott módon a tanteremben tudjuk a Nearpodba belépve elindítani az előadásunk diasorát, a Live participation opciót választva (lásd 3. kép).
3. kép. Előadás elindítása személyes jelenléti órán.
A hallgatók a kivetítőn tudják azt követni, az interaktív feladatoknál pedig mobileszközükön (okostelefon, tablet) a prezentációban látható kódot beírva tudnak kapcsolódni (egyenként, párban vagy akár kisebb csoportokban, létszámtól függően). A hallgatók által adott válaszok, megoldások akár azonnal is megjeleníthetők a kivetítőn, de a válaszadás lezárulta utáni megjelenítést is választhatjuk.
Szinkrón (valós idejű) online előadás
Ebben az esetben az előadásnak online teret adó felületen (pl. Teams, Zoom) képernyőnk megosztásával tudjuk vetíteni a Live participation opció kiválasztása után a bemutatónkat (vagy alternatív lehetőségek közül is választhatunk, lásd 4. kép), az interaktív feladatoknál pedig a hallgatók a bemutatóhoz tartozó kódot használva (vagy az általunk közzétett linkre kattintva) egy másik böngészőablakban vagy a mobilalkalmazásban elindítva a Nearpodot tudnak részt venni a közös megoldásban. A válaszok láthatóságával kapcsolatban itt is ugyanazok a lehetőségeink vannak, mint a jelenléti előadás esetében.
4. kép. Az előadás elindításának lehetséges módjai online óra esetén.
Aszinkron (nem valós idejű) online előadás
Azoknak a hallgatóknak, akik nem tudtak bekapcsolódni a valós idejű előadásba, nem kell nélkülözniük a tartalmat és az aktivitást sem, hiszen a Student-paced opció használatával (lásd 5. kép) lehetővé tehetjük, hogy később dolgozzák fel a témát saját tempójukban.
5. kép. Az előadás elindítása aszinkron oktatásban.
Ehhez semmilyen változtatást nem szükséges tenni a Nearpodon összeállított munkánkban, hanem csupán elérhetővé kell tenni a megszokott kommunikációs csatornánkon (pl. Teams csoportban, Canvas vagy Moodle kurzusfelületen stb.) a hallgatók számára. Ez többféle módon is történhet (lásd 6. kép):
- link küldésével
- beágyazókóddal Canvasban vagy Moodle-ban
- Teams kurzushoz tartozó csatornán
- Google Classroomban.
6. kép. Az előadás közzétételének lehetséges módjai aszinkron óra esetén.
Segédanyagok, oktatóvideók, példák
A Nearpod használatával kapcsolatban a szakirodalomban is találunk esettanulmányokat, leíró ismertetéseket, amelyek segíthetnek abban, hogy alaposan átgondoljuk, jól megtervezzük, a funkciók adta lehetőségeket megfelelően kihasználjuk az előadásunk összeállítása során. Ilyen például:
- Clean & Crowe (2017). Making room for interactivity: using the cloud-based audience response system Nearpod to enhance engagement in lectures.
- Wang & Chia (2020). Engaging Students via Nearpod® in Synchronous Online Teaching.
- Sargison & McPherson (2022). Nearpod: An Innovative Teaching Strategy to Engage Students in Pathophysiology/Pharmacology.
Oktatóvideók is elérhetők ahhoz, hogy pontosan tudjuk követni a létrehozás lépéseit, az egyes funkciók, lehetőségek beillesztését, a bemutatás menetét, a hallgatók csatlakozását, az értékelést, az eredmények megtekintését stb.
- Komplex áttekintést adnak azok a rövid videófelvételek, amelyeket kifejezetten az online oktatásban való alkalmazáshoz készített a Nearpod cég: https://bit.ly/33k2uUH
- A kezdő lépést megtenni segíthet ez a videó: https://youtu.be/stIWHnJx5rc
- Magyar nyelven Nagy Noéminek köszönhetően egy hosszabb komplex felvételen is megismerkedhetünk a Nearpod-használattal, a videó leírásában megtalálhatók az egyes funkciókkal foglalkozó részek időpontjaira mutató linkek, ezzel segítve a célzott megtekintést: https://youtu.be/tzU4ogeeZwg
Előnyök
A Nearpod sok tekintetben hasonló lehetőségeket nyújt, mint más, szintén az interaktív tanulást támogató eszközök (pl. Menti, Kahoot, Wooclap stb.), azonban néhány előnyét mégis kiemelhetjük. Ilyen például:
- változatos tartalom és tevékenység lehetősége
- személyes, szinkron és aszinkron oktatás ugyanazon tartalommal
- már meglévő PowerPoint diasor importálásának, továbbszerkesztésének lehetősége
- ingyenesen használható
- egyetlen felületen számos funkció elérhető
Korlátok
Az előnyök mellett korlátokkal is szembesülünk a Nearpod használata során. Ezek inkább technikai értelemben jelentkeznek, de kihatnak a módszertani kérdésekre is. Ilyen például az, hogy:
- egyszerre 40 hallgató tud csatlakozni egy bemutatóhoz
- 100 MB tárhelyet biztosít a tartalomnak.
Összegzés
A Nearpod összességében olyan eszközt ad a kezünkbe, amivel jól lehet alkalmazkodni a változó oktatási keretekhez (jelenléti, szinkron, aszinkron, hibrid oktatás), lehetőséget biztosít funkcióival az előzetes tudás megismeréséhez, az aktív tanulás támogatásához, a közös tanuláshoz, a tudás ellenőrzéséhez, azonnali visszajelzéshez a hallgató és az oktató számára egyaránt. Nem kíván meg vadonatúj kompetenciákat, sem digitális, sem pedagógiai vonatkozásban, mégis változatosabb, vonzóbb előadásra ad módot. Érdemes megfontolni a használatát!
Felhasznált források
Hakami, M. (2020). Using Nearpod as a Tool to Promote Active Learning in Higher Education in a BYOD Learning Environment. Journal of Education and Learning, 9(1) p.119-126. https://doi.org/10.5539/jel.v9n1p119
Naik A.S., Kathavate P.N., Metagar S.M. (2022). Nearpod: An Effective Interactive ICT Tool for Teaching and Learning Through Google Meet. In. Senjyu T., Mahalle P., Perumal T., Joshi A. (eds) IOT with Smart Systems. Smart Innovation, Systems and Technologies, vol. 251. Springer, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-16-3945-6_26
McClean, S. & Crowe, W. (2017). Making room for interactivity: using the cloud-based audience response system Nearpod to enhance engagement in lectures. FEMS Microbiology Letters, 364(6), fnx052, https://doi.org/10.1093/femsle/fnx052
Wang, J., & Chia, I. (2020). Engaging Students via Nearpod® in Synchronous Online Teaching. Management Teaching Review. https://doi.org/10.1177/2379298120974959
Sarginson, D. & McPherson, S. (2021). Nearpod: An Innovative Teaching Strategy to Engage Students in Pathophysiology/Pharmacology. Journal of Nursing Education, 60(7). https://doi.org/10.3928/01484834-20210616-13