Szövetségben a tehetségekkel
Az Egyetem minden év novemberének utolsó péntekén a falai között zajló tudományos tevékenységre irányítja a figyelmet, hagyományosan több generációt szólítva egymás mellé. "A tudományos kutatás napja az ELTE-n" rendezvényen befutott és feltörekvő kutatók beszélnek élőszóban és rövidfilmeken munkájukról, amelyet a legégetőbb társadalmi kihívásokra válaszokat keresve végeznek a legkülönfélébb tudományterületeken. "Bár minden siker egyéni erőfeszítések eredménye, elérését szakmai műhelyek, értékeket felvállaló intézmények teszik lehetővé. A tudományos kiválóságnak ilyen támogató intézménye volt lassan négyszáz éves története során sokszor az ELTE, és ilyen kíván lenni a jövőben is" – mutatott rá a tehetséggondozásra mint az egyetem fontos célkitűzésére Borhy László rektor az idei eredményeket felidéző nyitóbeszédében.
A rendezvényen minden alkalommal három tapasztalt kutató tart előadást szakterülete egy-egy izgalmas kérdéséről, és bemutatkoznak az Egyetem frissen díjazott fiatal kutatói is.
Az első előadó idén Kovács Ilona, a PPK akadémikusa volt, aki Az emberi fejlődés Goldilocks zónája címmel a serdülők fejlődésének eddig kevéssé vizsgált területéről, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggéséről tartott előadást. Az akadémikus 2017-ben indította el a BÉTA projektet, amelynek keretében a világon elsőként vizsgálják a biológiai érés sebességének hatásait. Elkülönítették a biológiai kort és a kronológiai kort a serdülőkori fejlődésben, majd az agy szerkezetében beálló változásokat kezdték vizsgálni. A környezeti változások (pl. a táplálkozási szokások) kihatnak a felnövő nemzedékekre, a pubertás kezdete mindig is változott időben. Ultrahangos technikával ma már mérni lehet a fejlettséget a csontok alapján, az érettség pedig szoros kapcsolatban van a kognitív képességekkel.
A vizsgálatokból megállapították, hogy napjainkban egyre több a korai (8 éves kori) pubertás, a biológiai és a pszichoszociális érés ollója pedig egyre szélesebbre nyílik. Az akceleráció üteme 1830 és 1970 között évtizedenként 7 hónap, 1977 és 2013 között évtizedenként 3 hónap volt, ez a 3 hónapos gyorsulás most 2019 és 2022 között 3 év alatt bekövetkezett. Nagy kérdés, hogyan folytatódik ez a trend, milyen változásokat hoz a viselkedésben és a kognitív folyamatokban az agy strukturális átalakulása. A manapság több tudományterületen alkalmazott Goldilocks-elv szerint a normális működéshez bizonyos mennyiségeknek a szélsőértékek helyett adott határok közé kell esni, ha ezt a serdülőkre alkalmazzuk, azok tudják a legjobb teljesítményt nyújtani, akik érésüket tekintve az „éppen jó” zónában vannak.
Az előadás után az „ELTE ígéretes kutatója” cím idei nyertesei mutatkoztak be kisfilmekkel. Az Egyetem 2015 óta támogatja a díjjal fiatal kutatóinak legjavát: ők azok, akik tehetségükkel, szorgalmukkal és elkötelezettségükkel már bizonyították, azok nyomában haladnak, akik munkájukkal évszázadok óta biztosítják az egyetem elismertségét és versenyképességét a nagyvilágban.
A hazai irodalmi kultuszkutatás egyik alapítója, Margócsy István, a BTK nyugalmazott docense A Petőfi-kultusz hatása a tudományos Petőfi-kutatásra címmel tartotta meg előadását. A Petőfi körül kialakult kultusz a magyar irodalom legerősebb kultusza, megtalálható benne a kultusz valamennyi megnyilvánulási formája, miközben megismerhetők belőle bármely kultusz csábításai és ártalmai is. A hagyományos, közmegegyezéses elképzelés szerint Petőfi isten, de legalábbis „az istenek magyar kedvence”: élete megkonstruált és hősies; világképe egységes és organikus; pályája lineárisan fejlődik. Az ilyen embert hódolat illeti, róla csak laudációt lehet mondani. A kultikus retorika által kialakított kép azonban nagyon bizonytalan, állításai nem kérdőjelezhetők meg és nem is bizonyíthatók, tudományos szempontból nem relevánsak.
Ez a szimbolikusan felnagyított kép azonban könnyen állítható politikai-ideológiai koncepciók szolgálatába. Margócsy István számos példát hozott arra is, hogy az élet és az életmű egyes etnikai, világnézeti vonatkozásai a recepcióból egyszerűen kimaradtak vagy mást hangsúlyt kaptak: Petőfi szlovák származásáról nemigen beszéltek, a néppel való teljes azonosítását nem lehetett megkérdőjelezni, és a költő az utópista szocialista tanok képviselőjének számított annak ellenére, hogy nem is voltak ilyen jellegű olvasmányai. Így lett Petőfiből a nemzetpolitikai koncepciónak megfelelően a magyarság erkölcsi mércéje, a magyar identitás szimbóluma, akivel a nemzeti lelkesedést lehet kiváltani.
Köszöntötték az Egyetemen 2023-ban Lendület pályázatot nyert kutatókat is, az epizodikus emlékezet megismerését célul tűző Király Ildikót és a katalitikus módszerek fejlesztésén dolgozó Novák Zoltánt, majd a tehetséges fiatal természettudósoknak adható Joseph Cours-ösztöndíj idei nyerteseit, Matola Alexandra Tünde immunológust és Pálinkás János biokémikust mutatták be. Az egyetemvezetés gratulált a PPK-s Nagy Tamásnak és a TTK-s Kovács Tibornak is, akik az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) támogatásából indíthatnak kutatócsoportot a stressz és az autofágia vizsgálatára.
Magyari Enikő, a TTK akadémikusa Gyors klímaváltozási események és a kőkorszaki kultúrák összeomlásának lehetséges kapcsolata címmel tartott előadást. Az éghajlati rekonstrukcióval foglalkozó kutató az utóbbi évek klímaváltozásán elgondolkodva multi-proxy módszerekkel vizsgálta a neolitikum utolsó, ugyancsak dinamikus változásokkal teli szakaszát. A késő neolit összeomlás hirtelen történt a Kárpát-medencében; a kutatók azt próbálják kideríteni, igazolható-e ennek egybeesése gyors klímaváltozással, illetve hogyan változott a rézkor éghajlata Közép- és Kelet-Európában, és mutat-e összefüggést a kulturális és demográfiai változásokkal. Azt tudták, hogy Kr. e. 6200-6000 között gyors éghajlatváltozási esemény ment végbe, amelyet a szibériai anticiklonöv megnövekedett intenzitása jellemzett, tél végén és kora tavasszal nagy gyakorisággal áramlott be hideg levegő Dél-Kelet-Európába, és ezek a rövid ideig tartó hideg betörések hozzájárultak a népesség csökkenéséhez, a késő neolit földművelő gazdálkodásról a pásztorkodásra való áttérésre Dél-Kelet Európában.
Az interdiszciplináris kutatások során egyebek mellett megállapították, hogy a neolitikum végén bekövetkezett klímaváltozás egybeesett a keleti Kárpát-medencében 6400 éve bekövetkezett tellelhagyásokkal. A közép-kelet-európai térség egészében jelentős volt a klíma változása a 6500-6000 évek közt, és 6000-től erőteljesebben csökkent a tenyészidőszak hőösszege, a nyári középhőmérséklet alacsonyabb volt, és nőtt a csapadékmennyiség – ez kedvezhetett az ukrán erdősztypepp benépesítésében. Az MCA-LCA átmenet nyári száraz éghajlatot mutatott a Dunántúlon, és ez a változás egybeesett a badeni kultúra felvirágzásával a Dunántúlon. Továbbra is fennállnak azonban kérdések. Mi ölte meg például a badeni falvakat? Miért történt populációcsökkenés a Balatonnál 4800 éve, amikor a vizsgálatok szerint a Balaton megtelt vízzel?
Záróbeszédében Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes a tudományos utánpótlás kérdéséről beszélt. Az elmúlt 5 év adatait nézve mindig az ELTE-n kezdi meg tanulmányait a legtöbb doktori hallgató, az ELTE-n kutat a legtöbb doktorandusz a Kooperatív Doktori Programban, az ELTE-n van a legtöbb ösztöndíjas az Új Nemzeti Kiválósági Programban, és a 2023-as OTDK-n is az ELTE hallgatói szerezték a legtöbb dobogós helyezést – sorolta az idei hallgatói eredményeket. „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ilyen pozíciója reményt adhat, hogy 10, 20 vagy 50 év múlva is lesz mit ünnepelni, lesz kit köszönteni a Tudományos Kutatás Napján az ELTE-n”.
