Tanulási eredmények a Canvas LMS rendszerben
A kurzushoz kapcsolódóan meghatározható egy kompetenciaháló, valamint szintek, amelyek szerint a hallgató nem teljesíti az elvárásokat, megfelel az elvárásoknak vagy túl is teljesíti azokat. A jártassági szintet nem feltétlenül a legmagasabb szinthez kell hozzárendelni, ez lehet az elvárásoknak való megfelelés.
A Canvasban minden egyes kurzus felületén megtalálható egy, az oktatók által szerkeszthető Tanulási eredmények menüpont, ami mindaddig nem látható a hallgatók számára, amíg nincs hozzáadva egy tanulási eredmény. A tanulási eredmények csoportokba rendezhetőek, nevet és leírást is kaphatnak, valamint külön beállítások érvényesíthetőek mindegyiknél az értékelés szempontjából. A rendszer közvetlen kapcsolatot alakít ki a kurzus (elvárt) tanulási eredményei, valamint a feladatok értékelése között: az egyes tanulási eredmények a feladatokhoz tartozó értékelőtáblákon keresztül pontozhatóak. A tanulási eredmények, az értékelési stratégiák és a tevékenységközpontú pedagógia kapcsolatáról itt olvashat. A Canvas LMS rendszerben létrehozható értékelőtáblákról itt írtunk. Ha tanulási eredményként jelöljük meg, hogy a hallgató képes legyen a saját tapasztalatainak rendszerezésére, akkor ezt legalább egy, de még inkább több feladat értékeléséhez is szempontként rendelhetjük hozzá, például Az én személyes tanulási környezetem c. esszéhez.
A tanulási eredmények szempontjából jól követhető a hallgatók előrehaladása, ha a kurzustervezés során tudatosan ügyelünk rá, hogy ezek a tanulási eredmények valóban mérhetőek legyenek. A kurzusnak tehát olyan feladatokat kell tartalmaznia, amelyek során az előmenetel megfigyelhető. A feladatokhoz rendelhető értékelőtáblák kritériumai közé könnyedén beépíthetőek és átemelhetőek a tanulási eredmények. A tanulási eredményeknél a szintekhez pontok rendelhetőek, ezeknek az értékeknek célszerű összhangban állni a kurzus általános pontrendszerével, tehát ha egy feladatnál egy-egy szempontra 20-30 pontokat lehet kapni egy 100 pontos feladatnál, akkor a tanulási eredmény 0/3/5 pontja eltörpül a feladat pontjainak összesítésénél. A pontok tetszőlegesen átírhatóak és beszúrással további szintek iktathatóak be, 3-ról akár a megszokott 5 fokozatú skálává is bővíthetjük a kritériumok értékelését, átírva a szintekhez tartozó címkéket is (Elégtelen, Elégséges, Közepes, Jó, Jeles).
A kurzushoz több tanulási eredmény is tartozhat, mindegyiknél egyéni beállításokat lehet tenni, de megfontolandó, hogy az értékelés itt is legyen következetes.
A tanulási eredmények szempontjából az összesítés többféle módon is történhet.
Súlyozott átlag
A súlyozott átlag esetében meg kell adnunk, hogy az utolsó értékelés milyen súllyal essen a latba (1% és 99% között kell egy értéket megadnunk), az összes többi értékelés pedig a 100% mínusz a beállított érték súllyal fog latba esni. Ha például az utolsó értékelés súlya 65%, akkor az összes többi értékelés összesen 35%-os súllyal fog szerepelni, így ha nem is kizárólag az utolsó eredmény számít a végső értékelésbe, nagyobb részt arra támaszkodik az oktató, figyelembe véve a fejlődést. Minél nagyobb mértékben számít be az utolsó értékelés, annál fontosabb a hallgató számára, hogy azon jól teljesítsen, míg ha kiegyensúlyozottabb az elvégzett feladatok értékelésének beszámítása, úgy az is lényeges, hogy a hallgató honnan indult. Mindkét megközelítés elfogadható, hiszen utóbbi kisebb stresszel járhat azok számára, akik egész félév alatt jól teljesítettek, és nem az utolsó megmérettetés dönti el a jegyüket, míg az előbbi, az utolsó értékelésre nagyobb hangsúlyt fektető értékelési forma azoknak előnyös, akik valóban sokat fejlődtek a félév során, és a kurzus végére már kifejezetten jobban teljesítenek, mint félév közben.
x alkalommal
Meghatározható, hogy a hallgatónak hány alkalommal kell elérnie az ún. elfogadási vagy jártassági szintet. Az értékelés azoknak a pontszámoknak az átlagolásával történik, melyek elérik a jártasság értékét. Figyelembe kell venni, hogy hányszor van alkalma az egyes feladatoknál a hallgatónak bizonyítani a jártasságát, hány olyan feladat van, ahol a tanulási eredmény megjelenik az értékelési szempontok között az értékelőtáblában. Ha kevesebb ilyen alkalom van, akkor érdemes az alkalmak számát alacsonyabb számra állítani, ha csak nem akarjuk a hallgatók összes próbálkozását értékelni. Ugyanis ha sokszor értékeli őket az oktató bizonyos tanulási eredmény szempontjából, akkor ennél az értékelési módszernél gyakorlatilag a legjobb teljesítmények (a jártassági szintet meghaladóak) átlagolódnak.
Utolsó pontszám
Ez az értékelési módszer nem veszi figyelembe, hogy a félév során milyen értékeléseket kapott a tanuló a tanulási eredmény megközelítésével kapcsolatban, csakis a végső eredményre koncentrál. Ilyenkor megnő a jelentősége az utolsó értékelt feladatoknak. Előnye, hogy az utolsó értékelési ponton tiszta lappal indulhat a hallgató, hátránya, hogy nem méltányolja a korábbi teljesítményeket.
Legmagasabb pontszám
A lehető legkedvezőbb számítási módszer a hallgatók számára, hiszen nincs egyetlen kiélezett teljesítési pont, hanem a félév során bármikor nyújtott legjobb teljesítmény számít. Ellentétet szülhet a hallgatók között, ha más-más előzetes tudással érkeznek a kurzusra, és valaki nagy előnnyel indul, és gyakorlatilag már akár a kurzus elején teljesíthet egy tanulási eredményt. Ez rá nézve is hátrányos lehet, hiszen a tanulási motivációja a cél elérése után csökkenhet. Ugyanakkor tartsuk szem előtt, hogy a tanulási eredmények esetében több ilyenről is beszélünk, és nem kell mindegyiknél azonos számítási módszert alkalmaznunk. A tanulók tanulási eredményeihez legkönnyebben úgy férünk hozzá, ha a profiljukra kattintunk (például a kurzus Résztvevők menüpontja alól) és ott az XY tanulási eredményei feliratú gombot választjuk.
Attól függően, hogy milyen tanulási eredményről van szó, az oktató eldöntheti, hogy melyik pontozási módszer lesz a céljainak legmegfelelőbb.
A Canvas LMS rendszer működéséről további információkat tudhat meg a Canvas kézikönyvből, a Gyakran Ismételt Kérdések listájából, valamint képzéseinken.