Újra személyes jelenléttel zajlott a Pázmány-nap
Az ELTE Szenátusának ünnepi rendezvényét Borhy László akadémikus, az ELTE rektora vezette. A programban közreműködött az ELTE Bartók Béla Énekkar, Kovács László Liszt-díjas, kiváló művész vezényletével.
A Pázmány-napi szakmai előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. Az 1991-ben indult előadássorozat következő előadója Bárdosi Vilmos, a Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa, az ELTE frankofón kapcsolataiért felelős rektori megbízottja volt, aki Néhány gondolat a francia nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel tartott előadást.
Mint a professzor elmondta, a gall alapú és germán nyelvekkel is keveredő francia nyelv a népi latinból származik, a klasszikus latin nyelv „árvájaként” a legkevésbé latin jellegű az újlatin nyelvek között. A protofranciának nevezhető „rusztikus” nyelv alighogy megszületik, már világhódító útra is indul – először Angliába, majd a Szent Bertalan-éjt követő vallásháború menekültjei által Svájcba, Hollandiába, Németországba, de még Észak-Amerikába is. A XVI. század közepére a francia már a közigazgatás hivatalos nyelve, egy évszázaddal később pedig a klasszikus irodalmi nyelv kialakítóinak hatására alig különbözik a mai franciától. Globális pozíciói a II. világháború után rendülnek meg. A világangol hódítására a franciák többek között a nyelv rugalmas modernizálásával válaszolnak, hogy nyelvük a globish alternatívájaként jelen lehessen a jövőben is. „Egy olyan nyelvnek, amely magára a globalizálódott globalizáció szóra is külön francia szót – a mondialisation szót – alkotott, minden esélye megvan ennek megvalósítására” – zárta előadását Bárdosi Vilmos.
Az előadás után doctor et professor honoris causa címek adományozására került sor. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a díszdoktori címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel.
Jean-Pierre Goudaillier a Sorbonne nyugalmazott professzora, az európai szlengkutatás meghatározó alakja. Bár a professzor személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, videón követte a ceremóniát, és örömét fejezte ki, amiért a rangos címet elnyerhette. Az ELTE vezetői mellett kiemelte Bárdosi Vilmost, akivel régóta jó szakmai kapcsolatot ápol.
Christoph Grabenwarter az európai összehasonlító alkotmányjog és az európai és nemzetközi emberi jogok tudományának kimagasló alakja. Köszönőbeszédében az akadémiai szabadság jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tudomány hidat képez a politika teremtette szakadékok fölött – mondta –, és mint tapasztalatai is mutatják, művelői ugyanazt az ethoszt követik. Az elismerésnek azért is örül, mert a tudóstársadalom egységének jelét látja benne. Valamennyi egyetemen küzdenek a tudomány szabadságáért, bár a fenyegetés mindenhol máshonnan jön. Az akadémiai szféra résztvevőinek társadalmi feladatuk is van, különösen a rendkívüli helyzetekben: oktató- és kutatómunkájuk során meg kell védeniük az alkotmányos demokráciát, az emberi jogokat is. "Egységesen kell fellépnünk – zárta beszédét –, hogy az európai alkotmányos alapelvek továbbra is érvényesüljenek." Christoph Grabenwarterrel készült interjúnk itt olvasható.
Hunyady György a szociálpszichológia hazai meghonosítója, az ELTE-n fiatal szakemberek nemzedékeit vezette be a tudományterület nemzetközi főáramába. Mint elmondta, megtisztelőnek érzi, hogy a hazai pszichológusok közül elsőként kapta meg az ELTE legrangosabb elismerését. Egyetemünkhöz régi és erős szálak fűzik, amelyek között még családi vonatkozásúak is bőven vannak. Mivel jómaga szociálpszichológus, külön öröm neki, hogy az Egyetem díszdoktorai között több külföldi szociálpszichológus is van. Ez a tudományág jellegzetesen amerikai, és ma az együttműködések jelentősége minden korábbinál nagyobb, ezzel együtt fontos lenne tovább fejleszteni és megőrizni a hazai sajátosságokat is – mondta. Hunyady Györggyel készült interjúnk itt olvasható.
Evangelos Livieratos a Szaloniki Arisztotelész Egyetem Felsőgeodézia és Kartográfia Tanszék professor emeritusa. A professzor meghatottságának adott hangot a kitüntetéssel kapcsolatban, amely különösen azért értékes számára, mert azt tudóstársaitól kapta. Mint elmondta, Eötvös és torziós ingája már pályája kezdetén megjelent az életében, és kapcsolatát a magyar tudóssal az ELTE kartográfusai közt csak tovább mélyítette. Mérnöknek indult, így nem hallgathatja el azoknak a magyar mérnököknek nevét – Türr István, Gerster Béla és Forbát Alfréd – sem, akiknek tevékenysége jelentős nyomot hagyott Görögországban. Európában az antikvitás kora óta egységes kultúra létezik, és az államok között folyamatos az együttműködés. "Ebben nagy szerepük van az egyetemeknek – mondta. – Nekünk tudósoknak pedig az egyetemek közös otthonaink." Evangelos Livieratosszal készült interjúnk itt olvasható.
Francisco Marco Simón az ókortörténet nemzetközileg elismert szaktekintélye. A professzor Eötvös egy beszédét is idézve fejezte ki mély háláját az Egyetemnek, amiért tagjai sorába választotta. A piac mindenekfölöttisége, a technika eluralkodása napjainkban nemcsak ökológiai válságot idézett elő, de a XVI. századhoz hasonlóan az erkölcsi értékek bizonyos fokú devalválódását is maga után vonta – mondta. Ilyenkor minden korábbinál nagyobb szükség van a bölcsészettudományokra. Antik és skolasztikus bölcselőkre hivatkozva a professzor latinul is figyelmeztetett a hálaadás szent kötelességére, mely az embert a felsőbb szférába emeli, és hangot adott elkötelezettségének és örök hűségének Egyetemünk iránt. Francisco Marco Simónnal készített interjúnk itt olvasható.
