Más szemüveggel nézni a világot
Az „ELTE Sikerek” Kerekasztal 2023 októberében indult az egyetemi alumni szervezet szervezésében, a kerekasztalt minden alkalommal az egyetemhez kötődő szakemberek ülik körül, akik napi munkájuk során napjaink valamely égető kérdésére keresik a megoldást. A március 13-i rendezvény középpontjában a zöld fenntarthatóság állt, a beszélgetőtársak a természettudomány, a pszichológia és a jog felől érkeztek, a moderátor pedig az Egyetemi Stratégiai Iroda bölcsész-közgazdász vezetője volt.
Az ELTE intézményi célja a fenntarthatóság fókuszba emelése a különböző tudományterületek intenzív együttműködése révén. Az egyetem ezzel újabb lépést tesz a transzdiszciplináris kutatás és oktatás felé, ahol már sok különböző tudományágat vonnak össze és emelnek egy magasabb szintre a rendszerszintű összefüggések megértéséért.
Dúll Andrea környezetpszichológus
Az új paradigmát jelzi például a humánökológia megjelenése az egyetemen (a napokban kezd új kutatásba ezen a téren a fiesolai EUI és a TáTK), ennek szellemében indult el négy éve a Pedagógiai és Pszichológiai Karon Dúll Andrea kezdeményezésére és vezetésével az Ember–Környezet Tranzakció Intézet. Legjellegzetesebb példája mégis az ELTE-s közreműködésű CHARM-EU egyetemszövetség fenntarthatósági mesterképzése, ahol a challenge-based, vagyis kihívásalapú szemlélet alapján különböző szakterületek képviselői összpontosítanak konkrét problémákra. (A képzésen tanít Sulyok Katalin is.)
A klíma- és környezetváltozás olyan kihívást jelent, amely átfogó társadalmi változásokat igényel. A március 13-i kerekasztal fő kérdése az volt, adaptálódott-e a tudomány e kihíváshoz, tudásunkat ezzel kapcsolatban hogyan tudjuk csatornázni, a társadalom hasznára fordítani, hányféleképpen, hány oldalról tudjuk a témát megközelíteni, és milyen életutak vezetnek ezekhez a kutatásokhoz.
Dúll Andrea felnőttfejjel vágott bele a meglehetősen új környezetpszichológiába, amely ember és tér, ember és az őt körülvevő épített, természeti vagy virtuális környezet egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatát vizsgálja. Sulyok Katalin a biológia felől érkezett a jogba, és a két területet ismereteire alapozva vált a mindmáig alakulóban lévő környezet- és klímajog nemzetközileg elismert szakértőjévé. Mádlné Szőnyi Judit a felszínalatti vizekkel foglalkozva jutott el multidiszciplináris kutatócsoportjával rendszerszintű megoldásig a szélsőséges éghajlati események hatásainak mérsékléséhez és a vízkészletek biztosításához.
Sulyok Katalin környezetjogász
A szemléletváltás minden tudományterületen nagy erővel folyik, mondták el a kutatók, az egyes tudományágak a maguk módján adaptálódnak a változásokhoz. A fenntarthatatlan környezethasználat alapjaival a természettudomány foglalkozik, ahol az elmúlt évtizedekben meg kellett érteni, hogy a korábbi statikus, egymástól elszigetelt diszciplínákra építő kutatások már nem elegendőek a környezeti problémák megoldásához. A felszínalatti és fölötti ökoszisztémák is összefüggenek, mondta Mádlné Szőnyi Judit saját kutatásai kapcsán, és csak e nagyobb rendszerekben megértésével gondoskodhtunk fogyatkozó vízkészletünk javításán.
Az átalakulóban lévő pszichológia minden ága kapcsolódik valamilyen módon a fenntarthatósághoz, hiszen klasszikus feladataként azzal foglalkozik, miként élnek meg az emberek köröttük zajló folyamatokat, ma pedig már azt is figyelembe veszi, miként bánunk mi a fizikai környezetünkkel akár a magánéletben, akár a politikában.
Konzervatív jellege miatt a jogtudomány kicsit lassabban, de magához képest mégis lendületesen fejlődik e tekintetben. Sulyok Katalin a Hágai Bíróság egyik friss ügyét hozta példának, amelyben portugál gyermekek 32 országot pereltek be a lassan érvényesülő környezetvédelmi intézkedések miatti egészségkárosításért. A 2023 szeptemberében zajló per szétfeszítette a határokat Hágában, ahol ilyen típusú és volumenű ügy még soha nem került terítékre. A döntést még nem hozták nyilvánosságra, de óriási eredmény, hogy egyáltalán sikerült a tárgyalást lebonyolítani.
Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus
A kutatók ma már nem maradhatnak meg a maguk tudományos kapszulájában, figyelniük kell a többi szakterület eredményeire, sőt meg kell tanulniuk több tudomány nyelvét is beszélni, ha valóban eredményesek akarnak lenni. Ahhoz, hogy megállapításaik átmenjenek a köztudatba, a kutatásokat be kell csatornázni az oktatásba. Erre különféle módszerek léteznek, Dúll Andrea például a projekt-elvű oktatást preferálja az intézetben, ahol a társadalom- és a mérnöki tudományok képviselőitől a meteorológusig sokféle szakma képviselői dolgoznak együtt az idősgondozástól a közlekedési kérdésekig sokféle problémán.
A hétköznapokban is meg kell változzon a hozzáállásunk, ebben az oktatáson túl a közérthető tudománykommunikációnak van nagy szerepe. Itt Mádlné Szőnyi Judit az egyes emberek megértésével induló kis lépések kommunikációs stratégiát említette, és egyetértettek a kutatók abban is, hogy a folyamatos tájékoztatás és a közérthetőség a jövő generációitól már elvárás lesz.
A kutatók azt is egybehangzóan állították, hogy a klímaváltozással kapcsolatban nemcsak morális felelősségünk van a jövő nemzedékei felé, hanem kötelezettségekkel is is bírunk, ahogy Sulyok Katalin mondta, ez már nemcsak a nemzeti, de a nemzetközi bíróságok előtt is vizsgálható. A felmerülő jogi kérdésekre pedig csakis a természet- és társadalomtudományok bizonyítékainak figyelembe vételével adható válasz.