Piacra került és hasznosításra váró innovációk az ELTE-n

Darázs Lénárd rektorhelyettes köszöntő beszédében visszautalt a 8-10 évvel ezelőtt zajló paradigmaváltásra, amikor a tudományos kiválóság megőrzése mellett elkezdett az ELTE nagyobb hangsúlyt fektetni annak gazdasági integrációjára.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta a nemrég elfogadott Neumann János Programot (NJP), amelynek középpontjában az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma program kapcsán elmondta, a pályázat célja az eredményorientált technológia-transzfer megteremtése; az üzleti szemléletmód és vállalkozási kultúra meghonosítása; az egyetemi tudományos eredmények üzleti hasznosításának elősegítése és az intézmények külső bevételeinek növelése.

Szabó István, az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum igazgatója a voltaképp egy kutatási infrastruktúrát közvetítő központ eddigi együttműködéseiről szólt. Olyan tudást, műszereket és eszközöket tudnak biztosítani, amelyek saját erőből való fenntartása nem lenne rentábilis egy vállalat számára; tevékenységeik kiajánlhatóak, képesek szolgáltatni a piaci szereplők számára.

Herberth Balázs és Fórizs Balázs a TTK-val szoros együttműködésben álló Cantabio Pharmaceuticals céget képviselte; fejlesztéseik többek között az Alzheimer-, a Parkinson-kór és a diabétesz gyógyításában játszanak szerepet. A cég üzleti központja a kaliforniai Szilícium-völgyben található. Magyarországon kiemelt akadémiai partnerük az ELTE; vállalatuk történetének bemutatásában is kiemelték Kacskovics Imre dékán szerepét.

Az ELTE–JASCO hasznosítási szerződés ünnepélyes aláírására hazánkba érkező Kenji Sato cégük történetét elevenítette fel. A Japan Spectroscopic Companyt (JASCO) 1958-ban alapította a neves fizikus, Yoshio Fujioka, hogy a spektroszkópok iránti növekvő igényt kielégítsék; munkatársaik között tudhatták például a Nobel-díjas fizikust, Shinichiro Tomonagát. A japán gyártó fontos szerepet tölt be a Ryugu aszteroidáról a Hayabusa-2 űrszonda által visszahozott organikus minták elemzésében is. 

Az előadás után került sor az ELTE és a JASCO közötti hosszú távú együttműködés szerződésének aláírására a BeStSel (Beta Structure Selection) módszer felhasználásáról a gyógyszeripar igényeit kielégítő, nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) készülékek kiértékelő szoftverében. A piacvezető műszergyártó a jövőben Kardos József és Micsonai András, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatóinak a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabb fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerét alkalmazza készülékeiben.

A szünet utáni szekciót Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta, alapkutatásból is indulhat el innovatív folyamat, így például a ma aláírt megállapodás is egy alapkutatási OTKA-pályázatból nőtt ki. Nagy szükség van a „proof of concept” típusú támogatásokra; már néhány milliós hozzájárulás is segíthet a piacra lépésben. Megemlítette: egyre több az ELTE-s szabadalom, és ezeknek mintegy a harmada ténylegesen kikerült a piacra. (Az Egyetemen zajló fejlesztésekről az ELTE Innováció Tudomány 2023 online  kiadványban is olvashat.) 

Az ELTE-s szellemi alkotások sorában Romsics Csaba (ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék), illetve üzleti partnerük, a Fermentia Kft. képviseletében Erdélyi Balázs beszélt a bioremediációról, amellyel a környezetet ért terheléseket, például a talajszennyezést számolják fel mikroorganizmusok segítségével.

Vásárhelyi Gábor (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) és Vitályos Csilla képviselte az eseményen a CollMot céget, akik drónrajok ipari és szórakoztatóipari hasznosításával foglalkoznak, szoros együttműködésben az ELTE-vel; drónjaik mesterséges intelligenciával utánozzák le a madarak repülését. 2021-ben ők kapták az ELTE Innovatív Kutatója elismerést. Létrehoztak egy nyílt forráskódú szoftvert is (Skybrush); az ezen az alapon működő drónokat alkalmazzák többek között a mezőgazdaságban is.

Pál Gábor (TTK Biokémiai Tanszék; EvolVeritas) az antivirális és trombózisellenes gyógyszerjelöltekről, a MASP-2 inhibitorokkal kapcsolatos kutatásaikról beszélt, amely szintén alapkutatásból indult el, s melynek kapcsán szolgálati találmányok születtek. Cseh Gellért az EvolVeritas képviseletében üzletfejlesztői szempontból mutatta be projektjeiket.

A rendezvény utolsó egységében további ELTE-innovációkat ismerhettek meg a jelenlévők. Sinkó Katalin (ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék) és munkatársai nagy porozitású alumínium-oxid szálak fejlesztésén dolgoznak, technológiájukat műholdakon tudták tesztelni – a második ilyen lehetőség a múlt héten valósult meg a BME-vel való együttműködésben: június 22-én állt pályára az MRC-100 műhold.

Perlusz Andrea (ELTE BGGYK, Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet) és Dukic Monika a fogyatékossággal élő személyek piaci integrációját vizsgálta; tudományosan megalapozott szemléletformáló programot dolgoztak ki, melynek eredményét hatásvizsgálattal bizonyították.

Czirók András (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) a BioPhys Concept cég tevékenységét mutatta be, akik sejt- és szövettenyészetek kutatásával foglalkoznak; munkájuk támogatására más területeken is alkalmazható automatizálási rendszert dolgoztak ki.

Konok Veronika (ELTE TTK Etológiai Tanszék; Alfa Generáció Labor) az ALFI nevű, a Google Playből már letölthető családbarát okostelefon-alkalmazást mutatta be, amellyel a kisgyermekkori mobil- és tablethasználatot lehet függőségmentessé tenni.

Palkó Gábor (ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék), a Digitális Örökség Nemzeti Labor projektvezetője MI alapú szolgáltatásaik közül kiemelt két területet, melyeken új partnereket szeretnének bevonni: a korpuszok építését és a webes cikkarchívumot. Változatos tevékenységeik közé tartozik például a NAV közérthetőségi programjában való részvétel.

Dosztányi Zsuzsanna (ELTE TTK Biokémiai Tanszék) aminosav-szekvenciák kontextusfüggő vizsgálatáról szólt; rendezetlenség-predikciós eljárást dolgoztak ki (IUPred), a licensz már ipari felhasználók számára is elérhető.

Végül Ispánovity Péter Dusán (ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék) előadásában mikromechanikai vizsgálatokról hallhattak a résztvevők: a mikronos mérettartományban vizsgálták a deformációkat. Az általuk fejlesztett eszközt valószínűleg a Semilab fogja piacosítani. Akusztikus emissziót is mérnek, amelyek viselkedése és mintázata a földrengésekkel analóg.

A rendezvény létrejöttét Az ELTE Innovációs Ökoszisztémájának fejlesztése az ipari elvárásokkal összhangban című, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú projekt biztosította.