Fejlesztések az ELTE-n – szabadalmaztatáson innen és túl

2023.12.04.

Az ELTE Innovációs Napján a gyógyszerkutatástól a vízgazdálkodáson át a pszichoszociális onkológiáig számos területen mutatták be a kutatók piacra váró fejlesztéseiket. Átadták az egyetem innovációs díjait is.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagy múltra visszatekintő innovációs rendezvényén évről évre az egyetemen keletkezett tudás, az alapkutatások hasznosításának ösztönzése, az egyetem és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése áll a középpontban. Az idei rendezvényen az egészséggel kapcsolatos egyetemi innovációkra került a hangsúly; vezető kutatók ismertették ígéretes, hasznosulásra váró kutatásaikat az egészségipar, a gyógyászat, a mentálhigiéné, a társadalmi inkluzivitás, a fenntartható fejlődés területén.

A november 29-i Innovációs Napot az ELTE a Területi Innovációs Platform (TIP) idei második eseményeként szervezte meg, a rendezvény alkalmat adott arra is, hogy a kutatók találkozzanak az egyetem új együttműködő partnerei, az EIT Health Innostars, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az iLex Innovációs Piactér képviselőivel.

Darázs Lénárd általános rektorhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az egyetemen már kiemelkedően sok innovációs projekt zajlik a társadalomtudományi innovációktól a mesterséges intelligencia kutatásokon keresztül a természettudományi programokig, és a végbement innovációs fordulatnak köszönhetően az ELTE a hazai innovációs ökoszisztémának mára megkerülhetetlen szereplője lett.

Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem harmadik missziója az innováció és a társadalmi fejlődés támogatása, amelyben a Természettudományi Kar az élen jár. A fakultáson hamarosan megnyílik a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen épített SuperSmartLab modell laboratórium, amely újabb mérföldkő lesz a kutatások támogatásában.

Az Egyetem hagyományosan ezen a napon üdvözli azon munkatársait és hallgatóit, akik az elmúlt időszakban a legizgalmasabb fejlesztésekkel szolgáltak. Az Egyetemi Innovációs Testület a ELTE Innovatív Kutatója díjat 2023-ban Kardos Józsefnek és Micsonai Andrásnak ítélte BeStSel nevű fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerükért és a hasznosítás érdekében tett sikeres erőfeszítéseikért. Kihirdették a Hallgatói Ötletverseny eredményét is, majd a doktoranduszverseny különdíjasa, Tukacs Vanda foglalta össze nyertes kutatását. (A díjazottakról ld. külön cikkeinket.)

Micsonai András átveszi az ELTE Innovatív Kutatója díjat

Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója elmondta, hogy az egyetemnek jelenleg 17 élő szabadalma van, ez a szám pedig évről évre növekszik. Az Innovációs Központ azzal kívánja ösztönözni a kutatásokat, hogy a kutatók számára minél előnyösebb feltételeket kínál. Ennek egyik eleme, hogy a bejelentett szabadalomból származó bevételek nagyobb része is a kutatókat illeti.

Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának tudományos és innovációs tanácsadója a mozgó faktorok innovációban betöltött szerepét emelte ki a skizofrénia elleni gyógyszerek kutatásának példáján keresztül, és beszélt az ELTE Térbeli Transzkriptomika Laboratóriumával együttműködésben végzett neuroinflammáció-kutatásokról is. Ritter Marianna, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovációs kollégiumának igazgatója Pongrácz Ferenccel, az EIT Health Innostars Magyarország régiós igazgatójával tartott közös előadást EIT Health InnoStars iLex Nemzetközi Innovációs Versenyről, amelynek célja a magyar innovátori résztvevői kör elérése, valamint új kutatási és fejlesztési területek feltárása. Szijártó Valéria, a CEBINA alelnöke a magánvállalat portfólió cégeit és akcelerátor programját mutatta be, amelyek segítségével új terápiás módszerek és biomarker diagnosztikai lehetőségek fejlesztését támogatják.

Az utóbbi idők legnagyobb magyar gyógyszerfejlesztési sikerét érte el Málnási-Csizmadia András és csapata az MPH 220 gyógyszerjelölttel; a találmány a degeneratív idegrendszeri betegségek (stroke, sclerosis multiplex) okozta izomgörcsök kezelésében jelent áttörést. Az ELTE, a Printnet Kft. és a Motorpharma Kft. közös innovációja fontos, egyetemünk és a hazai gyógyszerkutatási erőfeszítések szempontjából is történelmi mérföldkövekhez érkezett az elmúlt napokban. Egyrészt az amerikai szabadalmi hivatal elfogadta közös szabadalmukat – ez az ELTE történetének első elfogadott USA-szabadalma. Másrészt elkezdődött az Egyesült Államokban a gyógyszerjelölt humán klinikai vizsgálata – és ez az első first-in-class hatóanyag a magyar akadémiai szférában, amely elérte ezt a sikert a modern gyógyszerfejlesztési érában. Málnási-Csizmadia András előadásában bemutatta, hogyan jutottak el erre a sikerre, és milyen innovációs környezet segítheti az újabb hasonló sikerek elérését.

Málnási-Csizmadia András az MPH 220 hazai és nemzetközi sikeréről beszélt

A második blokkban Szabó István, az ELTE TTK Dékáni Tanácsadó Testületének tagja az eddig megvalósult együttműködéseket méltatta, részletesen beszélt az ELTE Kémiai Intézetében 2024-én őszén megnyíló SuperSmartLab laboratóriumról is. Csámpai Antal az ELTE laboratóriumában nemrég kifejlesztett, világszinten versenyképes rákellenes hatóanyagot mutatta be; forradalmian új gyógyszermolekulájuk a meglévő gyógyszereknél több nagyságrenddel kisebb dózisban is fejt ki tumorellenes hatást, célzottan pusztítja el a rákos sejteket, kevesebb a mellékhatása és lényegesen könnyebb előállítani is, mint más készítményeket. Mező Gábor szintén újonnan kifejlesztett rákellenes készítményt ismertetett, amelynek segítségével egereken már sikerült célzott tumorterápiát alkalmazni. A szabadalom alapját a gömb alakú liposzómák jelentik, amelyek kettős rétegű felépítettsége lehetővé teszi, hogy az aktív hatóanyagot biztonságosan megtartsák és célzottan juttassák el csak a ráksejtekhez.

Itt került sor az ELTE Innovatív Kutatója díj idei nyerteseinek bemutatkozására. Kardos József és Micsonai András a fehérjék térszerkezetének vizsgálatához BeStSel (Beta Structure Selection) néven fejlesztett ki új kiértékelő módszert; az innovációra az ELTE már alkalmazási szerződést is kötött a piacvezető Jasco orvostechnológiai céggel. Kékesi Katalin a vaszkuláris demenciák biomarker diagnosztikájához kapcsolódó szabadalmukról beszélt, amelyet 2023 februárjában jelentettek be, Domahidy Farkas pedig a fluoreszcens DNS festékek kutatása kapcsán elért eredményeikről és a kutatáshoz kapcsolódó, előző nap benyújtott szabadalmi bejelentésről tájékoztatott. Pálvölgyi Zoltán az általa vezetett PDB tűmentes oltásait mutatta be, amelyekkel fájdalommentesen lehet az oltóanyagot beadni. A technológiához tartozó tűmentes adapter fejlesztésén jelenleg közösen dolgoznak az ELTE munkatársaival.

Mező Gábor szabadalmának alapját a kettős rétegű liposzómák képezik

Az innovációk harmadik blokkjában a pszichológia és gyógypedagógia kapott teret. Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta KLOÉ néven pszichoszociális onkológiai projektet indított, amelynek keretében emlődaganattal diagnosztizált fiatal nőknek segítenek a kognitív viselkedésterápia és a pozitív pszichológia eszközeit felvonultató módszerrel. Győriné Stefanik Krisztina, az ELTE BGGYK munkatársa és csapata az autizmussal élők mindennapi helyzetekben történő boldogulását segíti a DATA digitális platformmal, Perlusz Andrea és társai pedig a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációját támogatja szemléletformáló DAT programjukkal.

Láng Győző a ferrátok és polimer kompozitok szennyvíztisztításban betöltött szerepéről és az ezek előállításához kapcsolódó szabadalom jelentőségéről tartott bemutatót, Mádlné Szőnyi Judit a felszín alatti vízpótlás ELTE-n továbbfejlesztett tájléptékű, természetalapú (Nature based MAR) módszertanát ismertette, majd Vízné Virág Éva projektreferens a projekt Bátya községben történő gyakorlati alkalmazásába nyújtott betekintést.

A 2023-as Innovációs Nap állófogadással zárult, ahol a vendégeknek alkalma nyílt szakmai párbeszédre, kapcsolatépítésre.

A borítóképen Pálvölgyi Zoltán az általa vezetett PDB tűmentes oltásait mutatja be.