Iránytűt a fiataloknak

A mai „Y generáció” tagjainak egyik kardinális problémája a – minden második magyar fiatalt is érintő – „quarterlife crisis”, mely magában foglalja a családi fészekből való kirepüléstől, a munkavállalástól, valamint a családalapítástól való félelmet. A válság jelei a szorongás, a csalódottság és a bizonytalanságérzet. A fogalomkörhöz kapcsolódóan tavaly elindítottak egy programsorozatot, melynek első állomása a Zánkán megrendezett Kapunyitási Pánik Fesztivál volt – ezt követte idén a konferenciával egybekötött állásbörze. Az ELTE BTK-n megrendezett esemény célja az volt, hogy segítséget nyújtson olyan kérdésekben, melyek bizonytalanságot keltenek a pályakezdőkben; a téma szakértői és a meghívott cégvezetők több mint 25 témakörben tartottak előadást a Gólyavárban, az álláskeresésében pedig 20 vállalat nyújtott segítséget a fiataloknak.
Tari Annamária pszichológus rámutatott: a kapuzárási pánik lényegében a felnőtt léttől való félelmet, a tettekért vállalt felelősség elkerülését jelenti. Annak pedig, hogy a 21–35 éves korosztály egyre több tagja fél a családi fészek elhagyásától, a munkába lépéstől, vagy párkapcsolati téren a tartós elköteleződéstől a szakértő szerint társadalmi, gazdasági, valamint pszichológiai okai vannak. A szóban forgó generáció tagjainak ugyanis úgy kell kiépíteniük saját egzisztenciájukat, hogy közben – szüleikkel ellentétben – bizonytalan környezetben léteznek. A siker eléréséhez pedig bátorságra, kockázatvállalásra lenne szükség, ezt ugyanakkor nem szerencsés meglépni kellő önismeret hiányában. Csapdában az Y generáció című előadásában Tari Annamária felhívta rá a figyelmet, hogy a szülők és a fiatalok között sok feszültség fakad például abból, hogy az X generáció más típusú biztonsághoz volt szokva, ők anno ugyanis még akár 10 évre előre is tudtak tervezni – ma egy fiatal ezt nem teheti meg. A pszichológus szerint az Y generáció tagjainak a kellő önismeret – ezen belül is az egyéni készségek és a képességek ismerete – nyújthat segítséget abban, hogy reálisan felmérjék a lehetőségeiket, hogy létrejöjjön az úgynevezett „aktív bevonódás”, vagyis, ne hagyják, hogy csak hömpölyögjenek velük az események, hanem aktív részesei, alakítói legyen saját életüknek.
A fiatalok elé tornyosuló problémák, nehézségek kezelésére iránytűt kell adni a kezükbe, ezért az Új Nemzedék Jövőjéért Program is támogatja a kezdeményezést – mondta el Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: a kormány ifjúságpolitikai keretprogramjában megfogalmazott ötletek mihamarabbi megvalósulása és a célrendszeréhez illeszkedő állásbörze is hatékonyan hozzájárulhat a fiatalok életkezdési válságának kezeléséhez. „A BTK-n zajló konferencia és állásbörze hozzájárul, hogy minél többen tudjanak boldogulni, hiszen sikeres fiatalok nélkül nincs sikeres Magyarország sem”.
Az esemény befogadójaként a BTK kiemelt figyelmet szentel olyan programok szervezésének, ahol a leendő pályakezdők és a munkáltatók találkozhatnak – mondta Dezső Tamás, a Kar dékánja, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy az ELTE bölcsészkarán megszerzett versenyképes diplomával csökkenthető a kapunyitási pánik, hiszen frissdiplomásaik körében 3 százalék alatti a munkanélküliség.