Képzés ELTE-n: GTK, Kereskedelem és marketing

Ország: Belgium

Város: Diepenbeek

Fogadóintézmény: University College Leuven-Limburg 

Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés

Ha egyetlen szóval kellene leírnom, mit adott nekem az Erasmus, az a VÁLTOZÁS lenne. Azt hiszem, sokszor bele sem gondolunk, mennyire képes egy ilyen élmény formálni bennünket. Egy másik országban élni, teljesen kiszakadni a megszokott közegből, egyedül döntéseket hozni - ez mind akkora hatással van ránk, hogy az elején talán fel sem fogjuk, mekkora utat járunk be. Azonban annak ellenére, hogy rengeteg akadállyal kell szembenézni, a végén minden nehézség eltörpül a szerzett élmények mellett.

A legelső igazi akadály egyértelműen a szálláskeresés, amely nálam határozottan az egyik legnehezebb része volt a félévnek. Kicsit megcsúsztam a kereséssel, mert nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán elfogadom-e az ösztöndíjat. Ennek az az oka, hogy eredetileg máshová jelentkeztem, és kicsit bizonytalan voltam, hogy így is belevágjak-e. Mire eldöntöttem, hogy megyek, a legtöbb helyen vagy egyéves szerződést kellett volna aláírni, vagy egyáltalán nem is kínáltak lakhatást külföldi hallgatóknak. Már kezdtem elkönyvelni, hogy sehova nem fogok beférni, amikor teljesen véletlenül, egy szaktársamtól hallottam a Xior nevű diákszállásról. Pont volt egy felszabaduló helyük, és sikerült lecsapnom rá. Nagyon szerettem ott lakni, ha őszinte akarok lenni sokkal szorosabb kapcsolatot alakítottam ki a lakótársaimmal, akik helyi diákok voltak, mint az Erasmusos társaimmal. Szerintem ez nem meglepő, hiszen minden nap együtt töltöttük az estéket, együtt főztünk és így könnyedén lehetett elmélyíteni a viszonyt.

Úgy gondolom, hogy a legtöbb Erasmusos számára az első két hét a legnehezebb, ez alól pedig én sem jelentettem kivételt. Hirtelen egy idegen városban találtam magam, távol a családomtól, barátaimtól, és bár rengeteg új inger ért, a stresszhelyzetekben egyedül kellett helytállni. Nem az a nehéz, hogy nincs program, hiszen az ESN és más szervezetek rengeteg lehetőséget kínálnak, hanem hogy minden problémát egyedül kell megoldani. Persze, a segítség csak egy telefonhívásba kerül, de azért az nem teljesen ugyan az, mint amikor személyesen van lehetőséged megbeszélni az akadályokat és nehézségeket a számodra fontos személyekkel.

Azonban ez jelenti az igazi tanulást, utólag pedig büszkeséggel tölt el, amikor realizálom mennyi mindenre képes vagyok teljesen egyedül is akár.

Egyébként egy ilyen szituációban mentsvárat és motivációt jelenthet a tudat, hogy a többi nemzetközi hallgató is valószínűleg ugyan ezeken megy keresztül. Úgy érzem, szükséges tudatosan hamar megnyílni a társaknak, hiszen így lehet megfelelően kezelni az érzelmi hullámvasutat, amit ez az időszak jelent. Akkor is így van, ha kifejezetten önállóak és érettek vagyunk. Nem tudhatjuk, hogyan reagálunk idegen, számunkra új szituációkban és hihetetlen könnyebbség, ha van, akinek beszélhetünk a helyzetünkről. Már csak az is elég, ha megoszthatjuk valakivel gondolatainkat.

Ne féljünk nyitottak lenni, egy hajóban evez minden Erasmusos.

Szeretnék megosztani még pár jó tanácsot, ami hasznos lehet. Az első és legfontosabb felkutatni és bejárni a környéket, hiszen lehet, hogy soha nem lesz újra ilyen lehetőség. Annyi varázslatos hely van, rejtett gyöngyszemek, amiről nem is tudunk és ezek színesebbé tudják tenni a kint töltött hónapokat. Továbbá, nagyon fontos részt venni a szervezett programokon, főleg a félév elején. Itt van lehetőség ismerkedni és kapcsolatokat építeni. Mindenkivel érdemes beszélgetni őszintén, nyitottan, a legtöbb lehetőségre pedig, kissé könnyelműen igent kell mondani. Ahogy halad előre a félév, már egyre nehezebb lesz, így muszáj tudatosan odafigyelni erre az első időszakban. Ezen kívül nagyon fontos téma a pénzügyek. Az ösztöndíj nem fedez mindent, és én például még a szállásomat sem tudtam teljesen abból finanszírozni. Muszáj odafigyelni erre is és mindenféle kiegészítő támogatást kihasználni, máskülönben egy anyagi csőd is lehet a program. Az utolsó fontos tanácsom a tanulással kapcsolatos. Sajnos az egyetemek nem mindig a legrugalmasabbak, így tehát szükséges tudatosan beosztani az időt, különben a vizsgaidőszakban nagy problémák lehetnek.

Összefoglalva tehát az Erasmus egy hatalmas személyiségformáló élmény. Megtanít egyedül döntéseket hozni, segít kilépni a komfortzónánkból, és rájönni, hogy sokkal erősebbek vagyunk, mint azt gondolnánk. Ha megvan a lehetőség, és megfelelő támogatás, akár otthonról, a családtól, akkor nem is kérdés, hogy megéri-e belevágni!