Tanulmányi ügyek

Tanulmányi ügyek

Tanulmányi ügyeivel kapcsolatban az alábbi szervezeti egységekhez fordulhat:

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel feltételei
Képzési szerződés
Kari Tanulmányi Bizottság
Kreditátviteli Bizottság
Hallgatói Jogorvoslati Bizottság
A tanulmányi alapú átsorolás
 

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel feltételei

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény értelmében az állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel feltétele az, hogy a beiratkozáskor a hallgató nyilatkozatot tegyen arról, hogy vállalja az ezzel járó kötelezettségeket.  A nyilatkozat része a beiratkozási lapnak, amelyet az új hallgatónak a Neptunból kell kinyomtatnia, és a beiratkozásra magával vinnie. Az állami ösztöndíj feltételeiről itt olvasható részletes tájékoztató.

Képzési szerződés

Valamennyi, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, önköltséges képzésben részt vevő, továbbá az Egyetem által szervezett, iskolarendszeren kívüli akkreditált képzésben részt vevő személy Egyetemre történő beiratkozásának feltétele a képzési szerződés megkötése. A szerződéseket az Egyetem nevében a képzést vagy tanfolyamot szervező kar vezetője köti. A szerződésből két eredeti példányt kell készíteni, amelyből egyet a hallgatónak (tanfolyamon részt vevőnek) kell átadni. A másik példányt az adott kar köteles– a külön jogszabályban meghatározott időtartamig – megőrizni. A megkötendő szerződés – többek között – az alábbi adatokat tartalmazza:

  • a szak megnevezését, amelyen a képzés folyik
  • a képzés munkarendjét: nappali / esti / levelező
  • a képzés szintjét: alapképzés / mesterképzés / szakirányú továbbképzés / doktori képzés
  • a képzés szervezőjének/végzőjének, helyének, időtartamának és a képzési díjának (önköltség összegének) leírását

A képzési szerződésben rögzített képzési díj a hallgatói jogviszony ideje alatt nem módosítható. A hallgató az adott félévre esedékes képzési díjat banki átutalással köteles az adott félévre vonatkozó hirdetményben megjelölt időpontig befizetni. Amennyiben a hallgató az önköltség-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a félév végi vizsgákra nem jelentkezhet, a vizsgákat nem kezdheti meg, következő félévre nem regisztrálhat, illetve záróvizsgáját nem kezdheti meg. Ha az ELTE nem biztosítja a szerződésben foglalt képzést, az önköltség összege  visszajár. A képzésben részt vevő hallgató teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját az ELTE Hallgatói követelményrendszer tartalmazza.

Kari Tanulmányi Bizottság

A tanulmányokhoz kapcsolódó ügyek jelentős részét a Kari Tanulmányi Bizottságnál kell intézni. A Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB) a Kar döntési, javaslattételi, döntés-előkészítési és véleményezési jogkörrel rendelkező, állandó bizottsága. A tagok felét a kari hallgatói önkormányzat delegálja, oktató tagjait a szabályzat rendelkezései szerint választják ki. A Kari Tanulmányi Bizottság saját ügyrendje szerint működik, melyet a kari tanács hagy jóvá. Ez a Bizottság valósítja meg a klasszikus értelemben vett hallgatói érdekképviseletet, hiszen ez a bizottság foglalkozik a tanulmányokat érintő kérdésekkel, tagjai jelen vannak az összes olyan kari szaktestületben, ahol a tanulmányaitokat érintő javaslattétel vagy döntés születhet. A TB jár el a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Hatáskörébe tartozik:  

  • a dékáni méltányossági kérelem véleményezése,
  • a tagozatváltással kapcsolatos kérelmek elbírálása,
  • a kivételes tanulmányi rend engedélyezése,
  • az átvételre vonatkozó kérelmek véleményezése a dékáni döntéshez,
  • a regisztráció rendkívüli esetben történő visszavonásának engedélyezése,
  • a speciális szükségletű hallgatókat megillető kedvezmények, mentességek iránti igények elbírálása stb.
  • valamint mindazon tanulmányi ügyeknek az elbírálása, melyekben a hallgatót hátrányos jogkövetkezmények érnék nem a neki felróható hibából, hanem más okokból (pl. ellentmondásos szabályozás, nem a szabályoknak megfelelő oktatói vagy szervezeti működés stb.).

Kreditátviteli Bizottság

Amennyiben Ön más felsőoktatási intézményben már folytatott tanulmányokat, illetve nem először vesz részt felsőfokú képzésben, érdemes tanulmányoznia a korábbi kreditpontok elismertetésére vonatkozó szabályozást. A felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóság (hallgatói mobilitás) koordinálására és biztosítására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálatára kreditátviteli bizottságokat hoztak létre, amelyeknek az a feladata, hogy megvizsgálják mennyiben felelnek meg egy adott hallgató által másik intézményben, másik szakon végzett tanulmányok (kurzusok, tantárgyak teljesítése során szerzett kreditpontok) az ELTE követelményeinek. A Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban: KB) a Karnak a Hallgatói követelményrendszer által a hatáskörébe adott hallgatói ügyekben első fokon eljáró, a dékán által felkért, állandó bizottsága. A korábbi tanulmányok során szerzett kreditpontok elismertetésére (azaz tanulmányi és vizsgakötelezettség alóli felmentésre) irányuló kérelem a Kari Kreditátviteli Bizottsághoz nyújtható be. A Bizottság dönt (a kreditegyenértékűségre vonatkozó szabályok szerint és a szakfelelős véleményére figyelemmel) arról, hogy a korábban megszerzett tanegységek ekvivalensek-e a most előírt követelményekkel. Amennyiben a már elvégzett tanulmányok követelményei 75%-ban egyeznek, azokat egyenértékűnek kell elfogadni és be kell számítani az ELTE-s tanulmányokba. Tanulmányi és vizsgakötelezettség alól csak a Kari Kreditátviteli Bizottság adhat felmentést.

Hallgatói Jogorvoslati Bizottság

Amennyiben a hallgató úgy véli, hogy a felsőoktatási intézmény megsértette jogait, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján több eszközzel élhet:

  • a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,
  • igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot,
  • az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette,
  • jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben írtak szerint köteles elbírálni.

Ez utóbbi keretében a hallgatónak – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – joga van a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással jogorvoslattal élnie. A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. Az Egyetem valamennyi hallgatójának másodfokú ügyében – ideértve az első fokú kártérítési és fegyelmi határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálását is – a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (a továbbiakban: HJB) az illetékes. Az Egyetem valamely szerve/személye által hozott döntés ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehet benyújtani jogorvoslati kérelmet. A kérelmet az ELTE Kancellária, Jogi, Igazgatási és Közbeszerzési Igazgatóságra kell benyújtani (1056 Budapest, Szerb u. 21-23.) a „Hallgatói Jogorvoslati Bizottság részére” megjelölés mellett.  A HJB a Hallgatói Követelményrendszer IX. fejezetében meghatározott eljárási rend szerint működik. Ha a jogorvoslati kérelem a fegyelmi határozat megváltoztatására irányul, a HJB Fegyelmi Tanácsa, egyéb esetekben a HJB Általános Tanácsa jár el. Az eljáró tanácsok tagjai: az elnök, egy oktató és egy hallgatói, doktoranduszt érintő ügyben egy doktorandusz tag. A HJB eljárása során azt vizsgálja, hogy az első fokon hozott döntés megsértette-e az egyetem saját szabályzatát, illetve történt-e jogszabálysértés. Ez azért nagyon fontos, mert ha a panasz nem a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére alapul, a kérelmet a HJB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A HJB méltányosságot nem gyakorol, tevékenysége a hallgatókat ért szabálysértések orvoslására terjed ki. A HJB eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A HJB a kérelmek elbírálása során a hallgató által benyújtott dokumentumokat veszi figyelembe, illetve bekéri az érintett első fokú döntéshozótól az előzményiratokat, illetve álláspontját is. Amennyiben a HJB indokoltnak tartja, vagy a fellebbező hallgató ezt kifejezetten kéri, lehetőséget biztosít a hallgató vagy meghatalmazottja személyen meghallgatására. Amennyiben a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a HJB ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a HJB a következő másodfokú döntéseket hozhatja:

  • a kérelmet elutasítja
  • a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja
  • az első fokú határozatot megváltoztatja
  • az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A HJB a kérelem benyújtását követő 30 napon belül meghozza indoklással ellátott határozatát. Szükséges esetben az ügyintézési határidő újabb 30 nappal meghosszabbítható. Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A határozatban fel kell hívni a hallgató figyelmét a bírósági jogorvoslat lehetőségére. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak a bírósági felülvizsgálatát kérte. A bírósági felülvizsgálatot a közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére való hivatkozással lehet kérni. A keresetlevelet az ügyben (4 példányban) az első fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani, amely köteles a további intézkedések megtételére. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hallgatói keresetlevelet soron kívül bírálja el. Ha a hallgató beadványa tartalma szerint nem tartozik a HJB hatáskörébe, a tanácsjegyző az ügyet haladéktalanul átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez/személyhez és ezzel egyidejűleg értesíti erről a beadvány benyújtóját.

A HJB elnöke:
dr. Rónay Zoltán,  egyetemi docens (hjb@kancellaria.elte.hu)
Tanácsjegyző:
dr. Matyasovszky-Németh Márton, (m-nemeth.marton@kancellaria.elte.hu)

A tanulmányi alapú átsorolás

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése alapján minden tanév végén meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt két aktív félév során a hallgatók teljesítettek-e 36 kreditet. Amennyiben nem, és emellett nem érték el a jogszabályban (ld. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. IV. 9. Korm. rendelet 10. melléklete) képzési terület szerint súlyozott tanulmányi átlagot, a hallgatók tanulmányaikat csak önköltséges képzésben folytathatják, a következő átsorolásig. Az önköltséges  hallgatók is részt vesznek az átsorolásban: az állami ösztöndíjas  képzésből kiesettek helyére tanulmányi eredményeik alapján önköltséges  hallgatók kerülhetnek. Vannak hallgatók, aki automatikusan mentesülnek az átsorolás alól, és vannak, akiket – minden tanév május 15-ig benyújtott – kérelem alapján a kari tanulmányi bizottság mentesít. Automatikusan mentesülnek:

  • a kivételes tanulmányi renddel tanuló hallgatók
  • azok, akik az átsorolást megelőző két félév valamelyikében Erasmus ösztöndíjban részesültek;
  • azok a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott finanszírozási formában tanulmányokat folytató hallgatók, akik valamely EGT-államban részképzésben vettek részt;
  • akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat.

A tanulmányi bizottság kérelmük alapján mentesíti az átsorolás alól többek között azokat, akik

  • fogyatékkal élnek,
  • betegség, szülés, vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni, vagy
  • kreditátviteli döntés alapján az átsorolás alapjául szolgáló két félévben nem sikerült 36 kreditet felvenni.