Az ELTE Innovatív Kutatói

Az ELTE Innovatív Kutatói
A kiemelkedő kutatói teljesítmény elismerésére az ELTE 2009-ben megalapította az ELTE Innovatív Kutatója díjat, amelyet minden évben az a tudós kap, aki a megelőző évben leginkább hozzájárult ahhoz, hogy a keletkezett tudás Egyetemünk érdekében hasznosuljon.

Díjazottak

2018: Málnási-Csizmadia András (Természettudományi Kar)

A Biokémiai Tanszék egyetemi tanára a motorfehérjéket mint potenciális gyógyszercélpontokat vizsgálja, és rájuk ható gyógyszer-hatóanyagokat fejleszt. Kutatótársaival a miozin izoformák gátlására alkalmas vegyületeket talált fel és szabadalmaztatott.

Bővebben | Interjú

2017: Pál Gábor és Szakács Dávid biokémikusok (Természettudományi Kar)

Az ELTE Biokémiai Tanszékének kutatói közösen kapták az elismerést speciális anyagok kifejlesztéséért, amelyekkel szelektíven lehet gátolni olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul.

Bővebben | Interjú

2016: Miklósi Ádám, Pongrácz Péter és Faragó Tamás etológusok (Természettudományi Kar)

Az Etológia Tanszék kutatói a díjat Kutyaugatási hangmintákat tartalmazó adatbázis című kutatásukért nyerték el, mely alapján szociális kontextust felismerő algoritmusok kifejlesztése válik lehetségessé. A kutatás középpontjában a kutya és az ember közötti akusztikus kommunikáció vizsgálata áll. A kutyák hangadásának különböző aspektusai algoritmusokkal detektálhatók, így ezek az adatok a kutya és gazdája közötti kommunikáció vizsgálatához nyújthatnak segítséget. Az Etológiai Tanszék kutatóinak tudományos publikációi folyamatosan jelennek meg a világ vezető folyóirataiban (Animal Cognition, Applied Animal Behaviour Science, Interaction Studies).

Bővebben

2015: Vellai Tibor immunológus (Természettudományi Kar)

A Genetikai Tanszék tanszékvezetője az autofágia (sejtes önemésztés), valamint az öregedési folyamatok és öregkori betegségek közötti összefüggések mélyebb megértéséért kapta a díjat. Az autofág folyamat aktiválásához olyan kismolekulákat (farmakológiai eszközöket) használtak, amelyek potenciális gyógyszeralapanyagok lehetnek a későbbiekben. Olyan kismolekulákat szelektáltak, amelyek képesek az autofág folyamat serkentésére. Ezen molekulák tökéletesen működtek sejtes környezetben (autofágiát aktiváltak), és pl. neuronokban (idegsejtekben) sejtvédő funkciót mutattak (toxinnal kezelt sejteket védtek a pusztulástól). Ezeket a molekulákat szabadalmaztatták az Egyetem és egy ipari partner együttműködésében. A friss szabadalom többek között az Alzheimer-kór megértésében segítheti a társadalmat, piaci értékesítése az ELTE és ipari partnereinek együttműködésében valósul meg.

Bővebben | Interjú

2014: Palotai Zsolt informatikus (Informatikai Kar)

Az Informatikai Kar tudományos munkatársának az ELTE K+F munkájából elfogadott nemzetközi szabadalma is született „Párhuzamos adaptív jelfeldolgozás” címmel, valamint közös kutatásokat folytatott a Johnson & Johnsonnal. A kutatócsoportban ember–számítógép együttműködéssel foglalkoznak: úgy bővítik a számítógépek képességeit, hogy azok jobban megértsék a felhasználók igényeit, érzelmi állapotát, és így jobban alkalmazkodjanak az aktuális igényekhez. A kutatócsoportban technológiafejlesztési és a technológiatranszfer megoldásokon dolgoznak, például a Handorino oktatójátékon és a MouSense fejegéren. A díjat a halmozottan hátrányos helyzetű emberek kommunikációjának támogatásáért (számítógépes programok és oktatójátékok fejlesztéséért) vehette át.

Bővebben | Interjú

2013: Vicsek Tamás fizikus (Természettudományi Kar)

A Biológiai Fizika Tanszék egyetemi tanára a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásáért, kapcsolódó módszerek kidolgozásáért vehette át a díjat. Vicsek Tamás kutatócsoportja évek óta foglalkozik az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével. A professzornak fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását. Az ELTE-s kutatócsoport a statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálja. Az adatok alapján 2014-ben a világon elsőként építettek kollektív mozgásra képes robotrepülőgép-rajt.

Bővebben | Interjú

2012: Pál Gábor biokémikus (Természettudományi Kar)

A Biokémia Tanszék egyetemi docense az elismerést a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért kiemelkedő eredményeivel vívta ki, a fehérjékhez kapcsolódó kutatások során új enzimet fejlesztettek ki. A kutatócsoport enzimje ígéretes eredmény az ipari hasznosítás szempontjából. Elsősorban szívinfarktus és szélütés esetében lehetnek hasznosíthatók az általunk létrehozott készítmények még kifejlesztendő gyógyszer változatai. A kutatócsoport jelenleg az állatkísérleteket végzi.

Bővebben | Interjú

2011: Horváth Gábor biofizikus és Kriska György biológus (Természettudományi Kar)

Kriska György, az Embertani Tanszék adjunktusa és Horváth Gábor, a Biológiai Fizika Tanszék egyetemi docense a természet polarizációs mintázataival foglalkozó kutatásaiért és találmányaiért (például bögölycsapda) vehette át a díjat. Közösen felismerték, hogy a rácsozott felületek taszítják a rovarokat – a csíkjaikkal ennek megfelelően védekeznek a vérszívók ellen a zebrák –, vonzzák azonban őket a sima, sötét felületek. A felismerés révén nyújtották be a kutatók szabadalmi igényüket egy polarizációs rovarcsapdára, amelynek prototípusát uniós forrásból származó, mintegy egymillió eurós összegből finanszírozhatják. A kutatásról és annak eredményeiről beszámolt a Science és a New York Times is.

Bővebben | Interjú

2010: Kacskovics Imre immunológus (Természettudományi Kar)

Az Immunológiai Tanszék egyetemi tanára kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés mennyiségét és hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával (Bősze Zsuzsanna, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet) 2007-ben megalapították az ImmunoGenes Kft-t. Cégük az érintett intézetekkel, illetve azok vezetőivel (ELTE, MBK) 2008 januárjában kizárólagos hasznosítási szerződést kötött az intézmények tulajdonában lévő szellemi tulajdon hasznosítására. A módszert azóta nemzetközi szabadalom védi, 2012-ben Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el. Az eredmények hasznosítására a cég 2014-ben a japán Kyowa Hakko Kirin (KHK) céggel kötött hasznosítási szerződést, amelynek révén ezt az eljárást a KHK saját terápiás gyógyszerfejlesztésében alkalmazza.

Bővebben

2009: Lőrincz András fizikus-informatikus (Informatikai Kar)

Az Informatikai Kar tudományos főmunkatársának főbb kutatási területe a humán-számítógép együttműködés, valamint a gondolkodás modellezése, neurobiológiai modellezés. Számos sikeres projektet irányított a Panasonic-kal, a Honda Future Technology Research-csel és az Amerikai Légierő Információs Igazgatóságával a hardver-szoftver szintézis, képfeldolgozás, valamint az ember és számítógép közötti együttműködés területén. A díjat a speciális igényű gyermekeket segítő humán-számítógép interakciók fejlesztéséért (arckifejezés és tekintetmonitorozás) kapta. A csoport elmúlt években zajlott fejlesztései a halmozottan fogyatékos emberek, az autisták és az idős, mozgásképtelen betegek életét teheti könnyebbé.

Bővebben